Kövess minket

Lelki morzsák

Tanulj meg boldogabban élni!

Öt tipp a boldogsághoz a pozitív pszichológiából

Megosztva

 

happinessFotó: Getty / Istock

A pozitív pszichológia egy olyan ágazat, amely nem a betegségek meggyógyítására törekszik, hanem a boldogság és siker titkait keresi. Ezek a pszichológia egyik központi kérdéseivé váltak az utóbbi időben, megoldást keresve arra a paradoxonra, hogy ha mindenki jobban él most, mint régen, miért vagyunk a modern társadalomban mégis egyre boldogtalanabbak.

Rengeteg kísérletet és kutatást végeztek arról, hogy mitől leszünk boldogok, az eredmények ugyanis azt mutatták, hogy önmagában attól, hogy semmi nem rossz, még nem, a boldogtalanság elkerülése nem vezet automatikusan boldogsághoz. A tévhitek másik típusa, hogy ha majd ezt meg azt elérem, boldog leszek: ha előléptetnek, ha lesz párkapcsolatom, ha lesz pénzem, ha megvalósítom a céljaimat… Hiba csak ott csúszik a gépezetbe, hogy az emberek jelentősen túlbecsülik, mekkora hatással lesz valamilyen esemény az életükre, mert nem veszik számításba, hogy utána más dolgok is történnek. Így lehet, hogy ideig-óráig örülnek a sikernek, de idővel visszaáll minden az eredeti állapotába. Lottónyerteseket vizsgáltak, hogy megnézzék, hosszú távon boldogabbak lettek-e, és azt az eredményt kapták, hogy semmivel nem különbözött a boldogságszintjük a valamilyen traumát átélt személyektől.

Egy szóval ahhoz, hogy boldogok legyünk, valami több kell az általános jólétnél és puszta események bekövetkezésénél: részünkről is igényel némi aktivitást a dolog. Hiába történnek velünk jó dolgok, ha nem tanuljuk meg tudatosan észrevenni és értékelni az örömöket és a hatásukat minél jobban megőrizni a mindennapokban. Erre gyűjtöttünk össze néhány módszert és technikát, amelyekkel tudatosan növelhető a boldogság, a pozitív pszichológiai kiemelkedő alakjai, Sonja Lyubomirsky, valamint Bryant és Veroff kutatásai nyomán.

1. Számolj be az apró örömökről is!

Az első ilyen, amit tehetünk, hogy megosztjuk az örömünket másokkal és a többszöri elmesélés által minél jobban az emlékezetünkbe véssük a pillanatot. Nagyon fontos, hogy este fáradtan hazaérve ne csak a rosszról panaszkodjunk, hanem az apró örömökről is beszámoljunk, amelyek a nap folyamán érnek bennünket, ezzel azt is fokozva, hogy egyre több ilyet raktározzunk el. Ha tudjuk, hogy lesz kinek elmesélnünk a pozitív élményeket, jobban megőrizzük az emlékezetünkben és nagyobb jelentőséget tulajdonítunk nekik. Ezt ma már akár különböző közösségi oldalakon is megtehetjük, így képes például az Instagram egy átlagos kávézásból különleges élményt varázsolni, ami másokkal megosztva pozitív érzelmeket generál. De részünkről is fontos, hogy ha a másik a jó élményeit meséli, megerősítsük, pozitívan reagáljunk, mert ezzel kölcsönösen arra bátorítjuk egymást, hogy a jövőben több ilyet osszunk meg másokkal.

2. Tanulj meg hálásnak lenni azért, amit természetesnek veszel!

A következő annak a tudatosítása, ha éppen valami jó történik velünk: sokszor elfelejtünk örülni annak, amit természetesnek veszünk. Annyira belelovalljuk magunkat a folyamatos panaszkodásba, hogy csak akkor vesszük észre, milyen hálásak is lehetünk akár egy forró zuhanyért este, ha elfogy a meleg víz. Számtalan ilyen dolgot tudatosíthatunk magunkban akár minden pillanatban, és ezzel könnyen elterelhetjük a gondolatainkat a bosszúságokról. Lyubomirsky szerint a hála érzése mellett annak kifejezése is fontos: szinte sosem köszönjük meg a mindennapi apró figyelmességeket, amiket másoktól kapunk, de azt bezzeg rögtön észrevesszük és szóvá tesszük, amit nem tesznek meg. Ez is olyasmi, ami tudatosan megfordítható, és nagyon pozitív irányba tudja terelni a kapcsolatokat, amitől mi is jobban érezzük magunkat. Egyes kutatók szerint a jó kapcsolatok fenntartása pedig kulcsfontosságú az általános boldogságban: ha kapcsolati problémáink vannak, magányosnak, kiközösítettnek érezzük magunkat, megbénulunk, nem tudunk a jövőbeli terveinkkel foglalkozni és teljesen beszűkül a gondolkodásunk a negatívumokra.

3. Ünnepeld meg a sikereid!

Gyakran nem értékeljük annyira azt a sikert, amit elvártunk magunktól, pedig minden egyes jó teljesítmény megérdemli az ünneplést. Sokszor csak megyünk előre, mint a gép, folyamatosan teljesítjük a feladatokat valami nagyobb cél érdekében, és nem engedjük meg magunknak, hogy örüljünk, ameddig az nincs meg. Pedig, ahogy már fönt is írtam, baromi csalódottak leszünk, ha a nagy cél elérése után mégse úszunk évekig a boldogságban, szóval sok kicsi sokra megy alapon összességében több boldogságot nyerünk azzal, ha néha útközben is megállunk megünnepelni az apró lépések teljesítését. A legjobban a másokhoz hasonlítgatás tudja megmérgezni a siker okozta boldogságot, hiszen mindig találhatunk valakit, akiről úgy gondoljuk, hogy jobb nálunk, és ezáltal máris kevesebbre értékeljük, amit elértünk. Mindig azt kell azonban szem előtt tartanunk, hogy mi kik vagyunk, honnan indultunk, hova jutottunk, és mit tettünk meg a célunkért, azokkal pedig ne törődjünk, akik ezt lekicsinylik, mert mindenkinek csak az okozhat boldogságot, ahol éppen tart, és nem az, ahol más tart.

4. Várakozz a jó dolgokra!

Az öröm fontos része a várakozás: ha választhatnál, hogy három perc múlva csókolhatod meg az álompasidat/nődet, vagy három nap múlva, melyikre tennéd a voksod? Ez egy tényleges kutatás kérdése volt, és a résztvevők nagyrésze a három nap mellett döntött: sokkal jobban megnyújtja az örömöt a várakozás élménye, ami sokszor még több pozitív érzelmet jelent, mint maga az élmény. Jó, hogy ezt pont karácsony előtt írom, mert a készülődést legalább annyira szeretem, mint magát az ünnepet, de jó példa lehet egy különleges vacsora is, amit órákon át készítesz és már annak a gondolatára is összefut a szádban a nyál, hogy milyen finom lesz majd, így ténylegesen jóval tovább élvezed az élményt annál a tíz percnél, ami alatt belapátolod az ételt. Tudom, hogy a kultúránk azt üzeni, mindent szerezz meg most azonnal, pedig a várakozásnak igenis megvannak a pozitívumai, és hogy még egyet mondjak, jobban is értékeljük azt, amit nem kapunk meg azonnal könnyen, tehát minden szempontból több örömet okoz, amire várakozunk.

5. Kapcsolj ki!

Végül pedig az öröm forrása az is, hogy olyan tevékenységeket is végezzünk, melyeket önmagukért teszünk, nem valamilyen cél érdekében. Fontos persze az is, hogy megtaláljuk az örömet a munkánkban, de nem elég, ha csak abban. A munkafüggőség egy társadalmilag nemcsak, hogy elfogadott, hanem támogatott jelenség: a munkahelyek nyilván azt akarják, hogy dolgozz minél többet, és ezt abba az üzenetbe csomagolva adják el, hogy ha sikeres vagy, akkor boldog leszel. Ez azonban csak látszólag kielégítő, mert a személyiség ennél jóval sokoldalúbb és összetettebb, és a többi résznek is szüksége van a kibontakozásra az egészséges fejlődéshez. Ezért kell olyan dolgokat is csinálunk, amelyek feltöltenek pusztán csak azzal, hogy csináljuk őket: amiben el tudunk merülni, sikereket és kompetenciát megélni, más részeit is fejleszteni a személyiségünknek.

Boldognak lenni tehát nem olyan nagy ördöngösség, de láthatjuk, hogy nem is feltétlenül úgy valósíthatjuk meg, ahogy a kultúránk gondolkodik róla. Ezt a pár dolgot, az örömök tudatosítását és megosztását, a hála kifejezését, a várakozást és az örömet okozó tevékenységeket tudatosan is beépíthetjük a mindennapjainkba – így ebben a pillanatban is megtehetjük, hogy savanyú szőlő helyett minden lelkiismeret-furdalás nélkül csokit majszoljunk.

Kattints a kommentekért

Írd le a véleményed

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés