Kövess minket

Stílus

Cipők, amiket egykor még apád sem mert volna bevállalni

A mindent meghódító papalépők története.

Megosztva

Forrás: GQ

Gondoltátok volna, egykor a nagymamátok ortopéd szandálját, vagy apukátok, esetleg a tesitanárotok ódivatú Nike lépőjét értetlenül vizslatva, hogy ezen cipők leszármazottai lesznek azok, amik a 2017-2018-as év egyik, ha nem legfontosabb trendjét jelentik majd? Ugye, mert mi sem. A chunky szleng kifejezést a zsíros hastájaktól és mellektől kezdve mindenre használják, ami nagy, otromba és pufi, így aggatták rá ezt kedvenc papa -avagy chunky/bulky/ugly/dad sneakereinkre, amik mostanra ugyanúgy ott vannak Quavo, a Hadid testvérek, vagy Kim Kardashian mellett a fullos lányosztálytársad lábán is. Mi vezetett odáig, hogy a darabok, melyeket úgy két évvel ezelőttig még senki sem vett volna fel, szép lassan közkedvelt tömegtermékké váltak? Ma erre próbáljuk megkeresni a választ.

A nagy elődök

Ahogy azt már februárban is megírtam, a kétezres évek tragikus időszak volt a divatvilágban. Hiába kellemetlen visszatekinteni a 70-es évek ízléstelen szerkóira, vagy a 80-as évek szavakkal kifejezhetetlen hajkoronáira, egybehangzó vélemények vannak amellett, hogy a nullás éra a maga mindent mindennel vegyítő stílusával lazán felülmúlta a történelem korábbi divatgyilkosságait. Ezzel tényleg nem is érdemes vitatkozni, hiszen az ezredfordulón valóban olyan folyamatok mentek végbe a fashion univerzumában, amik örök lemoshatatlan szégyenfoltjai lesznek az emberiség öltözködésének. A korszellem minden létező ruhadarabra rányomta a bélyegét, és tökéletesen el is rontotta azokat: többek közt ebben a korszakban születtek meg a chunky sneakerek elődei, az otromba deszkás -és kosaras cipők is. Osiris, éS, Globe, Circa, DC, DVS, avagy nagy, buborékos gumitalpak, durva vonalvezetés, óriási nyelvek és szivacsos bélés. Közülük is kiemelkedő elődnek tartják az Osiris D3 nevezetű modelljét, ami nem csak a Yeezy Wave Runner 700-ot, de még A$AP Rocky-t is inspirálhatta, de erről majd később.

Forrás:

[instagram]BjkglVDhXos[/instagram] [instagram]Bj1lncAAQJz[/instagram] [instagram]Bc0CsfIgbMU[/instagram]

A chunky cipőknél mindenképp meg kell említenünk Chad Muskát. Az egyedi deszkás lépőivel a ‘90-es évek végén és a 2000-es évek elején mindent megváltoztatott: négyes Jordan inspirálta háló, vastag, tartós párnázottság, és a nyelvben elhelyezkedő zsebek, amire minden szomszéd srác irigykedett. Véleményem szerint az ikonikus Osiris D3 az egésznek a csúcspontja.” – mondta szintén az utóbbi brandet méltatva a Highsnobiety-nek Dennis Todisco, Twitter-mogul. De Muska neve mellett kicsúszott a száján a másik varázsszó, azaz a Jordan is: ne gondoljuk, hogy az NBA és a piac ne lett volna tele futurisztikusnál futurisztikusabb, formátlan lábbelikkel, elég, ha a cég 14-eseit és 15-öseit, vagy a Nike Uptempóját említjük, ami a Supreme-nek hála tavaly újra életre kelhetett, továbbvíve a chunky lépők örökségét.

Forrás:

Ha már később a jelen nagy chunky-szentháromságáról lesz szó, nézzük meg a múlt emlékezetes trióját, vagyis azt a három lábbelit, ami mindenképp óriási hatást gyakorolt az akkori generáció mellett az aktuális chunky-irányzatra is. Mivel minden bő farmert és DC fullcapet hordó skater egykori grálját, a D3-t már felfedtük, ugorjunk a nagy múltú New Balance 990-ra, amit a Hypebeast egyenesen óriási kulturális jelenségnek nevez, és ami népszerűségét tekintve körülbelül egy szinten mozog a Monarch-kal, csak esetében annyi a különbség, hogy helyettesíthetnénk a brand bármelyik barnás, szürkés, ódivatú modelljével, a lényeg, hogy szétjárt és öreges legyen.

Forrás:

Végül, de nem utolsó sorban itt van a Nike Monarch IV, ami társai közt talán a legpopulárisabb, hírnevét pedig az ízléses ifjúság helyett főként az 50+-os korosztálynak köszönheti. Ez a darab az, ami jó esetben ott díszelgett minden második, a kapuzárási pánikját már megélt, papucs amcsi apuka és nyugdíjas tesitanár lábán egy vasárnapi sütögetés, túrázás, vagy joggolás során. De most komolyan, minden túlzás nélkül a tökéletes amerikai fater-imidzs egyik, ha nem a legfontosabb kellékéről van szó, ami legalább annyira stílusos, mint amennyire egy pocakos, favicceket mesélő, grillsütő mellett 3 decis sört kortyolgató tag az tud lenni.

Forrás:

[instagram]BhxuEyrHDu1[/instagram]

Legyél átlagos, öltözz kényelmesen

2015 tekinthető a nagy átalakulás és a teljes őrségváltás idejének: a dresscode mind a streetwear, mind a high fashion univerzumot nézve jelentősen megváltozott. Az újhullám már rég nem arról szól, hogy a modelleknek feszülős, kényelmetlen göncökben és bokatörős magassarkúkban kellene végigszaladniuk a kifutón, az unkonformitás helyét a kényelem és annak maximális igénye vette át. Ez azonban közel sem egyenlő a visszafogottsággal, így vált mára teljesen normális dologgá edzőcipőkben, szőrös papucsokban, levágott fejekkel a kezünkben villogni az egészen abszurd, szürreális bemutatókon. Míg a divatvilág egyes szegmenseiben hétről hétre a polgárpukkasztásé, a fricskáké és az iróniáé a főszerep, (igen, Demna, rád nézünk) addig úgy tűnik, újra reflektorfénybe kezd kerülni a következőkben elemzésre kerülő normcore. Félreértés ne essék, a két eltérő esztétika (az extravagancia és a mindennaposság) párhuzamosan érvényesül, sőt egyenesen egymást erősítik, ezzel véglegesen felrúgva és megkavarva mindent, amit eddig divatnak neveztünk – figyelem, dübörög a posztmodern!

Forrás:

Forrás:

Egyszínű felsők, az átlagosnál is átlagosabb farmernadrágok, egy basic edzőcipő, visszafogott, minimalista összkép: a normocre hétköznapi, olcsón kivitelezhető és társadalmi pozíciótól függetlenül mindenkié, így lehet az, hogy a néhai Steve Jobs, Mark Zuckerberg vagy Barack Obama mellett az irányzatot akár Magyarország lakosságának a fele is tökélyre fejlesztheti, igaz, a tudatosság hiánya már csak részletkérdés. Az előbb említett legendák mellett gyakran hivatkoznak a főleg Amerikában ismert Seinfeld sorozat egész szereplőgárdájára: nem elég, hogy a széria stílustörténeti momentumokat teremtett, karakterei tökéletesen reprezentálták a normcore-t, vagy újabb szófordulattal élve, a dadcore-t a maguk ultra-normie szereléseivel. Jobsék mellett itt van még Shia LaBeouf, akit egyenesen normcore ikonként istenítenek, és aki titokban Hollywood legjobban öltözött férfija, legalábbis a Highsnobiety állítása szerint. És hogy egy kicsit árnyaljuk a képet: görbe tükröt mutat az örökszűz, balfék irodai alkalmazottra emlékeztető Brad Hall, aki konszolidált outfitjeiben, sajátos stílusában figurázza ki az unboxingos fashionvideósokat az elsővonalas normcoreista és a sneakersznob szerepköreit váltogatva. [vembed youtube=”DHRuCvTypRM” ]

Antitrend? Eszme? Életfilozófia? Itthon is különösen sokan ráugrottak a témára, nem véletlenül, hiszen kifejezetten érintettek vagyunk benne, már ha nem is a legpozitívabb értelemben. Egy olyan országban élünk, ahol eléggé pörögni kezdett a hypebeast kultúra, Dabltyvel és Szepy Kicks-szel az élen egyre több fiatal próbál videózni, resellerként érvényesülni, vagy legalábbis óriási sneakerheadként éjszakákat campelni egy megjelenésért. De mindeközben a városban járkálva, a lakosokat szettjeit szemlélve mégis olyan érzése támadhat az embernek, mintha még mindig 2007-et írnánk: a normcore hazánk minden szegletében jelen van, mindegy, hogy a hajdúböszörményi kocsmában, vagy a Széll Kálmán Téren járunk. A 444 már 2014-ben megírta: „egymillió Fila-táska, kétmillió Budmil-akármi, ötmillió zokniszandál és tízmillió farmernadrág és sima fehér póló országa vagyunk.” – ez a tény pedig vajmi keveset változott 4 év elteltével.

Feladni a különcködést és az eredetiségre való erőltetett törekvéseidet. Nem mindenáron azért küzdeni, hogy öltözködéseddel fejezd ki, mennyire különbözöl másoktól.” – a normcore eszmeisége tehát a mindennapi ruházkodáson túl a divatvilág követhetetlen változásaival és annak originalitásával, és sztármajmolásával való szembefordulásban rejlik. (az ezzel összecsengő gondolatot amúgy Kanye West dobta fel nemrég újra) Az „öltözz úgy, mint apád„-ideológia végül megalapozta a dad shoe-k elterjedését és újra relevanciát biztosított nekik, mígnem alig 1-2 év alatt a közösségi média önjelölt fashionbloggereinek, pár jól menő, befolyásos sztárnak és az ügyes marketingfogásoknak köszönhetően az egész akkorára duzzadt, hogy most már lassan minden tini értően bólogat, ha azt hallja, hogy Triple S, vagy Wave Runner. [instagram]Bco3wrsFmFQ[/instagram] [instagram]BcpFfmSFEiX[/instagram]

Az ortopéd cipők hagyatéka

Míg úgy 2009 végétől a nullás évek rémálmából felocsúdva mindenki a minimalizmusra és a letisztult megjelenésre helyezte a hangsúlyt – lásd: Common Projects, vagy Vans darabok – addig 2017-re teljesen átalakult az arculat. A lágy formák és a karcsú ívek eltűntek, beállt a klasszicizmus utáni határokat nem ismerő barokk brutalizmus korszaka: a gigantikus monstrumtalpak trappoltak párat, és könnyűszerrel eltaposták az egyszerű lépőket, megszüntetve azok addigi egyeduralmát.

Forrás:

2010-ben ilyenekkel próbálkozott Bernhard Willhelm és ilyenekkel Isabel Marant, majd 2013-ban jött Raf Simons, a legendás belga tervező, – akit ennyire imádnak A$AP Rocky-ék – és fogta az adidas Ozweego Classic modelljét, vagyis ezt: 

Forrás:

aztán ilyen lépőkké transzformálta:

Forrás:

És ha már a szentháromságról volt szó, itt is emeljünk ki három korszakalkotó darabot a képen való elhelyezkedésük sorrendjében – felül: Yeezy 700 Wave Runner, Raf Simons x adidas Ozweego 3 alul: Balenciaga Triple S

Forrás:

majd a Yeezy 500 Desert Rat és a talán itthon is legtöbbet látott Fila Distruptor, amik épphogy nem fértek bele az előbbi trióba:

Forrás:

De nagyon pörög a fenti Monarch újraalkotott verziója, a Nike M2K Tekno

Forrás:

Végül pedig szintén a nagy hatása miatt gyakran emlegetett, újra teret nyerő Skechers is

Forrás:

Nem sokkal később Olyan divatházak is felültek a hypevonatra, mint a Dior és az Off-White:

Forrás:

az Acne Studios, a Chanel, vagy épp Rick Owens az adidas-szal társulva:

Forrás:

A Balenciaga pedig a Triple S mellett olyan luxusedzőcipőket pakolt, hogy ha nem tudnánk róluk, hogy több száz dollárba fájnak, elhinnénk, hogy a Deichmann/Aldi polcairól, vagy legalábbis a Quechua túrakollekciójából vannak:

Forrás:

A gyerekbakancsra hajazó platformcipőiről híres Gordon Jack és a No. 21 dizájnerei sem voltak restek:

Forrás:

A Louis Vuitton nagyot gurított a futurisztikus Archlight-tal, ami végül Jaden Smith kedvence lett: 

Forrás:

Nem csak M2K Tekno-t dobott a Nike

Forrás:

A Gucci is hamar bepróbálta, végül idáig fajultak a dolgok a biztató kezdet után:

Forrás:

Forrás:

És bizony voltak azok, akik abszolút kimaxolták a chunky lookot és a bumszli szót tárggyá varázsolták:

Forrás:

Forrás:

Forrás:

Forrás:

A közelmúlt legautentikusabb kollabját mégis a kanadai skateboard márka, a Dime és a DC szolgáltatta, egy nosztalgikus, gyökerekhez visszanyúló gördeszkás cipővel:

Forrás:

Ha már DC, a japán Maison Mihara Yasuhiro nevű brand átdolgozta az előbbi cég E.Tribeka modelljét, ami így fest most, a beavatkozás után: 

Forrás:

Ugye emlékeztek még a fent hozott Osiris D3-re? Hát, A$AP Rocky -miután az utóbbi darab láthatóan nagyon megihlette- gondolt egyet, összedugta a fejét kollektívájával, az AWGE-gal és az Under Armour csapatával, majd egy csapásra 2005-öt teremtett: [instagram]BjOF5-9HFf3[/instagram] [instagram]BjgxJ5DgudA[/instagram]

Azoknak, akik inkább temetnék a trendet, van egy nagyon rossz hírünk: A Zarától a Gucciig napról napra egyre több papalépő lesz a polcokon, a fiatalok pedig úgyis húszezreseket lengetve, fejvesztve fognak rohanni a legújabb Yeezy dropokra, míg szüleik csak értetlenkedve állnak a jelenség előtt, ami pár év alatt több csúnya cipőt szült, mint amennyit azelőtt valaha is láthattak.

Kattints a kommentekért

Írd le a véleményed

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés