Keresés
  • Főoldal
  • Események
  • HIP HOP GRILL 4: egy sor magyar rapper után, a Smif-N-Wessun és Masta Ace vitt el minket Brooklynba

HIP HOP GRILL 4: egy sor magyar rapper után, a Smif-N-Wessun és Masta Ace vitt el minket Brooklynba

Galó Kristóf- 2019.06.10. 12:30

Megnéztük a brooklyni old school isteneket, Masta Ace-t és a Smif-N-Wessunt - mérsékelt elégedettséggel távoztunk

Amikor áprilisban kikerült az esemény, miszerint nemcsak, hogy Masta Ace érkezik BP-re, hanem még a Smif-N-Wessun is tiszteletét teszi a HIP HOP GRILL 4, Pünkösd vasárnapra tett eseményén, akiknek ráadásul egy széleskörű és színvonalas magyar line-upot rántottak össze – Slow Village, Saiid, Bankos és brigádja -, nem sokat gondolkoztam, hogy rárepüljek-e a super early jegyekre. A két hónap elszállt, itt a Pünkösd vasárnap, az időjárás végre gyönyörű, másnap munkaszüneti nap, minden adott, hogy éltessük a hip-hopot! A szervezők házirendje alapján 4 előtt kellett bejutniuk a super early-vel rendelkezőknek, így eminens diákokhoz méltóan, időben érkeztünk – a 16:00-os korlátot a rendezvény napján végül eltörölték, de szerintem így is rá hozták a frászt néhány emberre, hogy esetleg érvénytelen lesz a jegyük később. Belépve aztán megtört a kezdeti lelkesedésünk, mivel a tavalyi helyszínhez képest (azt a Golftanyán rendezték, picit bővebben később) kb. ötöd akkora helyszín várt minket, ahol egy sor Toitoi után a piknik rész tárult elénk. Ezzel csak egy gond volt, hogy füves, árnyékos terület, sörpadok és sörcsapok alig voltak, a színpad előtti rész pedig egy kitaposott, egyenetlen mezőre emlékeztetett. Köszönet a rendezőknek, hogy berendeltek minket, super early jegyeseket 4-re, mert így még épp találtunk egy füves, nagyjából árnyékos részt a kerítés szélénél, ahol le tudtunk heveredni, hogy szembesüljünk a következő problémával: egyetlen pult lesz egész nap. Az egyetlen pultban 2 sörcsap üzemelt - mármint, ha tényleg működőtt, mert nem egyszer kellett fél órákat várni, hogy kicseréljék a hordókat, vagy feltöltsék a két darab állóhűtőt dobozos sörökkel. A sorban állások során legalább lehetett figyelni a graffitis arcok versenyét. A meghirdetett beerpong (a helyszín egyik sarkában 3 asztal), így olyan nehézségekbe ütközött, minthogy nem volt hozzá sör. A borzasztó helyszínválasztást még az is tetőzte, hogy enyhe mocsárszag terjengett körös-körül, amit szerencsére valamelyest elnyomott a food truckok, a sör, a cigi (mindenfajta) és a por kombója.


Ha a helyszínválasztáson, valamint a pult gondjain, ahol a pultosok embert próbáló és elismerésre méltó módon szolgálták ki a sörre szomjazó tömeget, túllendülünk és a fellépésekre koncentrálunk, akkor igazából nem lehet panasz. A fellépőgárdáért még a helyszíni 4000 forint (korai jegyek 2500) is simán megérte. A kisebb csúszással elinduló fellépés hullámot Bankos és a Posse kezdte, akiknek egy kicsit kicsi volt a színpad, cserébe igazi gang hatást keltettek: régi klasszikusok (Territórium) és új posse cuccok (Csodacsibe) is egyaránt elhangzottak a Dhok-ot, Sör és Füvet (Áts Feri is megjelent!), Kasko-t, Zsolaa-t, Ponza-t, Faktot (42 című új EP-je kinn, csekkoljátok!), Rorschachot, Loco-t és persze Bankost magába foglaló csapattól. A Slow Village lendületes koncertet adott, valamint belebegtették Nash szóló lemezét, amiről kapott is a közönség egy ízelítőt, meglehetősen odaszólós és kritikus hangvételű track képében – elvileg ősszel érkezik a cucc. Következett Saiid, aki elrappelte a kötelező AKPH számok ráeső részét, a Csók és Ólom című 4raize közöset beatboxra tolta, majd a szokásos Mivel Játszol záró akkorddal csukta be a magyar MC-k ajtaját, ahol már Újonc versszakát sem hagyta ki. Ekkorra már kb. 1 órás csúszásban volt a line-up, de mivel sorra váltogatták egymást a színpadon, kevés szünettel, így fel sem tűnt igazán. A Smif-N-Wessun fellépése remekül sikerült, elnyomták a Dah Shinin’ című klasszikusukról a kötelezőket (Bucktown, Wrekonize, stb.), természetesen Monumental című Pete Rock közös album trackjei sem maradhattak ki, illetve a legújabb The All-ról is hallhattuk a legjobban sikerülteket. Ezenkívül tartottak egy negyedórás blokkot, ahol elhunyt MC-k tiszteletére játszottak számokat, így szólalhatott meg Biggie, 2Pac, Sean P, ODB vagy mondjuk Nipsey Hussle. Az estet az a Masta Ace zárta, aki már kb. 30 éve jelen van a rapben, tavaly pedig a Marco Polo-val közös A Breukelen Story-ja sikerült meglepően remek albumra – gondolom az évek meg a rutin. A számomra kedvesebb albumokról (Disposable Arts, A Long Hot Summer) is hallhattunk számokat, illetve az erősen west coast beütésű Born To Roll sem maradhatott el.

Összességében a fellépőkkel és magával a hangulattal nem volt gond, egyedül a rendezvény helyszíne hagyott kivetnivalót maga után. Lehet, hogy nem a tavalyi Golftanyás buli hatalmas területéből kellene kiindulnom, ahol az első bulin akkora placcunk volt, hogy egy komplett kispályás focimeccset le tudtunk játszani, miközben mellettünk egy nagypályás küzdelemre is futotta volna. Sajnos az akkori szervezés ott csúszott el, hogy rögtön az első Grill főfellépője, Ghostface Killah betegsége miatt visszamondta a fellépést. Cserébe a még ugyanazon a nyáron megtartott második eseményre az emberek az első Grillre vásárolt karszalagjuk, jegyük bemutatásával „ingyen” mehettek be, akkor a Das EFX volt a fellépő – ugyanúgy a Golftanyán, bár egy kisebb területén. Őszintén, bár igen nagy fanja vagyok az old school hip-hopnak és valamilyen úton-módon általában eljut hozzám, ha egy '90-es évekbeli arcot lehoznak Pestre, nem rémlik, hogy lett volna HIP HOP GRILL 3, így arról nem tudok írni. A mostani, negyedikként számontartott esemény először nagyon is szembetűnő és csalódottságot keltő, irritáló hibái után sikerült megbékélnünk a helyzettel és ha pontoznom kéne egy 5-ös skálán, akkor Chernobyl-ra venném a figurát: 3.6, nem remek, de nem is szörnyű.

Hozzászólások