Keresés

A Supreme 1 milliárd dollárt érő márkává vált

Galó Kristóf- 2017.12.05. 11:55
Így lett a Supreme egy szubkultúra márkájából egy 1 milliárdot érő divat brand.

1994-ben egy James Jebbia nevű férfi megalapította a Supreme nevű márkát New York Manhattan negyedében és rövid időn belül a gördeszkások egyik legkedveltebb brandje lett. 2017 októberében azonban eladták a részvényeik 50%-át a Carlyle Group nevű vállalatnak potom 500 millió dollárért –így az értékét azóta bátran becsülhetjük 1 milliárdra.

Amikor ’94-ben megnyitott az első Supreme bolt, a márka főleg a helyi szubkultúráknak árulta a cuccait: deszkások, punkok, hiphop arcok. Egyfajta ellenkulturális önkifejezésként élték meg az emberek a Supreme szócskával ellátott ruhadarabokat, de ez nem tartott sokáig. Jebbia célja az volt, hogy az emberek úgy gondoljanak a boltjára, mint a menő helyre, ahova a leglazább tagok járnak. Először csak néhány pólót készítettek, majd rátértek a kapucnis pulcsik készítésére, amikor is ráeszméltek: a vásárlóik simán kifizetik a magasabb árakat is, ha jobb minőséget kapnak a pénzükért. Ezután aztán még inkább kibővítették a termékpalettájukat, hiszen jöttek a snapbackek, fitted hatek, elkezdtek nevesebb, de mégis valamilyen szinten underground előadókkal dolgozni. Nemcsak előadókat vettek be a Supreme bizniszbe, hanem tehetséges, feltörekvő designerekkel is felvették a kapcsolatot, hogy aztán később nagyobb divatházakkal működjenek együtt – közülük talán az egyik legjobban sikerült együttműködés a Comme des Garçons-szal volt.

A rengeteg név elképesztő lehetőségekhez juttatta a márkát: egyrészt a komolyabb divatvilág is felfigyelt a Supreme-re, másrészt Tokióban, Londonban és Párizsban is boltokat tudtak nyitni. A márkahűség igen erős a vásárlóik körében, amit igazából úgy sikerült elérniük, hogy komolyabb pénzeket nem költenek marketingre, hanem hagyják, hogy az együttműködések, termékelhelyezések és úgy alapvetően az egész hype, öngerjesztő folyamatok tegyék a dolgukat. Az fix, hogy nagyon megy neki.

Jebbia szavaival élve: „A Supreme számomra mindig is olyan volt, mint a zene. Mindig lesznek kritikus hangok, akik nem tudják elképzelni, hogy hogyan is szerethet egy fiatal Bob Dylant és Wu-Tang Clant egyszerre vagy épp Coltrane-t és Social Distortiont. A fiatalok rendkívül nyitottak a zenére, művészetre és rengeteg más dolgokra is, így számunkra is lehetővé teszik, hogy nyitottak és kreatívak legyünk.

Azóta talán egy kicsit el is szaladt a ló a szóban forgó márkával, hiszen rengeteg „kiegészítőt” (és ez egy nagyon erős idézőjel) dobott piacra. Vannak persze klasszikusok a termékkínálatukban, mint kesztyű, övtáska, kulcstartó vagy mondjuk a North Face-szel közös hátizsákjuk. Ugyanakkor akadnak köztük egészen meredek „újítások” is: svájci bicska, kosárlabda, erővágó, ivótál kutyáknak és ami talán a legelképesztőbb, tégla. Mármint egy tényleges tégla, amire rá van írva, hogy Supreme. Nem tudom, hogy maga az ötlet-e a furcsább vagy az, hogy az emberek meg is veszik, mindenesetre a Supreme minden egyes kollekciójához hozzácsap valami hasonlót.

A hatalmas és folyamatos hype mondjuk visszacsapott az elmúlt időszakban, miután a Supreme egyfajta státusszimbólummá alakult át, és ha valami, akkor az sosem volt menő, hogy gazdag skacok villognak valamivel, ami korábban a deszkásoké volt. A Supreme mindenesetre 1 milliárdos bizniszivél olyan elit körökbe csatlakozott, mint a Vox Media, Warby Parker és a Shazam. Persze felmerülhet a kérdés, a márka meddig képes még a legapróbb dologból is egy végtelenül menő dolgot varázsolni.

Hozzászólások

Érdekes lehet