Keresés
  • Főoldal
  • Zene
  • Itt van az ősz, itt van újra: 5 szeptemberi album, amit érdemes meghallgatnod

Itt van az ősz, itt van újra: 5 szeptemberi album, amit érdemes meghallgatnod

Kersner Máté- 2017.10.01. 15:14
1517
Lemezek a szürke, esős napokra.

MOUNT KIMBIE – LOVE WHAT SURVIVES

megjelenés: 2017. szeptember 8.

kiadó: Warp

műfaj: elektronikus / future garage / indietronica

Amit a Brand New 1980-ban elkezdett a briteknél alternative dance, és elektronikus rock címén, azt folytatta most a Mount Kimbie. A duó a dubstepről és az ambientről hamisítatlan, friss, kortárs electronicára váltott, ez a vérfrissítés pedig csakis előnyükre vált.

A Love What Survives-t a közreműködők mentik meg attól, hogy egyszer is leüljön: a szintén angol énekes/producerzseni James Blake gospeles hangvételre kapcsolt a We Go Home Togetherben, de visszatért saját hangzásvilágához is a zárlatban. (How We Got By)

King Krule-lal összedobták a nyár egyik legütősebb, mozgalmas balladáját, a Blue Train Lines-t, Micachu pedig unottan dalolászik a kusza, játékos Marylinben. Gyakran visszatérő, ritmusosan dübörgő dobharmóniákkal éri el a lemez azt a feszült hangulatot, ami egészen a végéig kitart, az utolsó másodpercekig üldözve minket.

A Tarzan betétdalként simán funkcionáló SP12 Beat szintúgy felejtős tud lenni, mint a Four Years and One Day vagy a Delta, de szerencsére olyan Aphex Twin Avril 14th-jét idéző zongorabetétekkel (Poison) és szépen felépülő, monotonul lüktető mesterművekkel is találkozhatunk, (T.A.M.E.D) mindez pedig el is feledteti velünk az album pár zsákutcáját.

A Love What Survives úgy tudott időtállót alkotni, hogy kiemelt egy kicsit a korai kísérleti elektronikából, ezt ötvözte saját eszköztárával, megbolondította egy kis indie rockkal majd ügyes művészeket válogatott maga mellé, így elfoglalva helyét 2017 eddigi kiadványainak élvonalában.

CORBIN – MOURN

megjelenés: 2017. szeptember 5.

kiadó: WEDIDIT / Kobalt Music

műfaj: alternatív R&B / indie

Az egykor Spooky Blackként zenélő énekes Corbinként tért vissza King Krule-t idéző hörgésekkel és sötét, apokaliptikus atmoszférával, mi pedig odáig voltunk érte. A FADER értesülése szerint, a lemez nagyjából arra a narratívára épül, hogy a magányos főhős meggyőzi a szerelmét, hogy költözzön vele az erdőbe egy bunkerbe, az országban uralkodó állapotok miatt. De a férfi életét veszti egy repülőgép-szerencsétlenségben, a nő pedig meghal, miután visszaköltözik az otthonába. - ez pedig elég sötét és titokzatos kerettörténetet ahhoz, hogy új értelmezést adjon a Mournnek.

A korai, House of Balloons-féle R&B éra hangja ugyanúgy megszólal a dalokban, (No Title, The Fold Up) mint ahogyan a ‘80-as éveké (All Out) egy erősen rockos, emós körítéssel (ICE BOY).

A Hunker Down videoklipje:

Az énekes Shlohmoval és D33J-vel társult, az ő alapjaik hallhatóak végig az egész album alatt, amin a Blood Orange gitárosa, Ben Morsberger is közreműködött. Ez pedig a legerősebb oldala a korongnak: Hiába volt Spooky Black egy szerethető, potenciális alkotó pár évvel ezelőtt, Corbin érces, rekedtes, fájdalmasan csúszkáló énekhangja ezekkel a remekbe szabott beatekkel vegyülve már olyan komplex, fájdalmasan gyönyörű elegyet tud alkotni, hogy azt csak csodálni tudom. Nyers, végtelenül dühös, és mélyen szentimentális.

Ha közeledne az apokalipszis, zárd magadra az ajtót, indítsd el a Mournt, majd az ablakból nézd végig, ahogy minden széthullik körülötted - hiszen tökéletes háttérzene a világ pusztulásához.

JHENÉ AIKO – TRIP

megjelenés: 2017. szeptember 22.

kiadó: Def Jam

műfaj: R&B / art pop / psychedelic

A 29 éves Jhené Aiko, Big Sean barátnője egy érdekes kezdeményezést indított el: kihirdette a „MAP mission” nevet viselő személyes küldetést, ami egy film, egy album és egy verseskötet kiadását foglalja magába. (movie (M) + album (A) + poetry book (P) = MAP)

A film piacra dobása kipipálva, hiszen 20-án látott napvilágot a Trip című, szívhez szóló kisfilm, majd 22-én az azonos névvel ellátott második szólólemez a 2014-es Souled Out után. Jhené elmondása szerint bátyja, Miyagi halála óta (2012) igyekszik megtalálni önmagát, és ennek a kísérletnek egyik lépcsőfoka a MAP is, amiből már csak a kötet van hátra, ez hamarosan meg is jelenik 2fish cím alatt és a testvér elvesztése óta eltelt 5 év során megírt verseket fogja tartalmazni.

Rengeteg kábítószeres utalás vár ránk, mind a dalok címét, mind azok szövegét tekintve (LSD, Sativa, Psilocybin, Bad Trip) de az énekesnő nem hagyja el a stílus jól bevált toposzait sem: csalódottan, szexizően énekli ki magából, hogy neki aztán nem kell senki. (Nobody)

Közreműködik az LP-n Big Sean (Moments) Swae Lee, (Sativa) Kurupt (Never Call Me) sőt, még Jhené kislánya, Namiko Love is. (Sing To Me)

Sodró melódiákat hallhatunk sok hangszerrel tarkítva, (Jukai) de ennek ellenére akad pár tucatpopos mellényúlás is. (OLLA (Only Lovers Left Alive))

A női fronton SZA, Kehlani, Ariana Grande, Rihanna alkotta egysíkú biznisz mainstream közegén belül eredetit hozni kifejezetten nehéz, az énekesnőnek kisebb hibákkal mégis sikerült.

Holott Jhené egy goa őrült, ekiző, óm jelet magára varrató tinilány hiteltelenségével erőltethette volna ránk ezt a pátoszosan spirituális, pszichedelikus témát, végeredményben a tálalás milliószor ügyesebb és természetesebb ennél.



SMOKEPURPP - DEADSTAR

megjelenés: 2017. szeptember 29.

kiadó: Alamo Records

műfaj: alternatív trap

Miután meghódította a Soundcloudot, és betört a trap bizniszbe Lil Pump oldalán, Smokepurpp sikert sikerre halmoz, de a közel fél éve beharangozott Deadstar csak 2 napja debütált. Az album két egységre osztható: szerves részét képezik a hardcore, turn up dalok (Drop, Topic, Nose) és a hangulatos, elfolyós, melodikus slágerek, (To The Moon, Different Color Molly, Count Up) köztük az RIP Max is, amit az előadó egy, heroin-túladagolásban elhunyt barátjának címzett.

Miután pár nappal ezelőtt Travis Scott saját kiadójához, a Cactus Jack Records-hoz szerződött, és több közös képet is posztoltak, így nem meglepő, hogy La Flame is helyet kap a cuccon, (Fingers Blue) Chief Keef, Yo Gotti, D.R.A.M. és Lil Pump mellett.

Purpp nem akart nagyot mondani, sem újat alkotni a trapen belül, de egy valamit nagyon jól tud: változatos módon, egyszerű dalokkal szórakoztatni. ESSKEETIT!

SYD – ALWAYS NEVER HOME

megjelenés: 2017. szeptember 7.

kiadó: Columbia

műfaj: soul / alternatív R&B / trip hop

A hajdanán Odd Future tag, Sydney Bennett, aki most a The Internet nevű neo-soul szupergroup énekesnője idén már egy terjedelmesebb lemezzel elvarázsolt minket, (Fin) majd ezt követte most szeptember elején a címben szereplő röpke 10 perces, dögös EP. A 25 éves Syd dalai ugyanolyan légiesek és lágyak, mint eddig, de sokkal kiforrottabbak kezdenek lenni, és úgy tűnik, szívesen csinál más, egyedibb hangzású számokat is. (On The Road)

Az Always Never Home egy olyan könnyed hallgatnivaló, ami műfajban ismeretes, művelt zeneértőknek és a zsánerrel csak ismerkedő zenefogyasztóknak egyaránt ajánlott, és jó képet ad arról, hol is tart most a reneszánszát élő R&B a tengerentúlon

Hozzászólások