10 érdekesség a karácsonyról

1. A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától vízkeresztig tart, ami  magába foglalja Jézus születésének december 25-i időpontját, Háromkirályok és a Vízkereszt ünnepét, valamint a kánai menyegzőn történt csodát is. Erre utal, hogy többes számban kívánunk kellemes ünnepeket.

2. A magyar két karácsony kifejezést különböztet meg: a „nagykarácsony” karácsony napja, december 25., a „kiskarácsony” újév napja, január 1.

3. A karácsony szavunk feltételezhetően a keleti keresztény egyház szláv nyelvéből ered: egyes bolgár nyelvjárásokban a kracsun szó napfordulót, macedón nyelvjárásban pedig karácsonyt jelent.

4. A karácsonyt 325-ben nyilvánította hivatalos ünneppé a katolikus egyház a nikaiai zsinaton, ekkor nevezték ki december 25-ét Jézus születésnapjának. Hogy valójában mikor született Jézus, azt 2000 év távlatából nehéz meghatározni, de a kutatók többsége egyetért abban, hogy nem december 25-én.

5. A karácsonyfa-állítás a 16. században alakult ki Németországban, Magyarországon pedig csak a 19. század második felében jelent meg (bár a korai feljegyzések karácsonyfának nevezték a földesúrnak karácsonyi adóként szolgáltatott tűzifát).

6. A karácsonyfa tetejét díszítő csillag a betlehemi csillagot jelképezi, a színes girlandok pedig a paradicsomi fára tekeredő kígyót.

7. A hagyományos karácsonyi menü eleinte alma, dió, méz, fokhagyma, vajas bableves és mákos guba volt, a hal és a töltött káposzta csak később csatlakozott az asztali társasághoz.

8. A magyar jellegzetességnek tartott szaloncukor valójában Franciaországból ered, ahol a 14. században kezdték el készíteni, majd a német bevándorlók közvetítésével került hozzánk a 19. században.

9. A világ legnagyobb szaloncukrát Ausztráliában készítették, és 45.72 méter hosszú volt.

10. A mézeskalács már az ókor óta ismert süti, a görögök például a halottak szájába tették, hogy ezzel engeszteljék ki az alvilágot őrző kutyát, Cerberust. Mivel a méz drága csemege volt, ezért a sütit csak ünnepi alkalmakkor készítették. A skandinávok és germánok vaddisznó alakú mézeskalácsot sütöttek a téli napforduló eljövetelekor, amely a mai karácsony időpontjának felel meg, így ez a legkorábbi hagyomány, ami az ünnepekhez kapcsolódik.