Kövess minket

Hiphop

13 dolog, ami inspirálta Chris Villon „I Had So Much Fun” albumát

Megosztva

A 22 éves Chris Villon bár hosszú hónapokon át jól szórakozott, megtapasztalta a folytonos önpusztítás árnyoldalait is – ez az ambivalens élmény a 7 számos I Had So Much Fun projekt fő ihletője és egyesítő ereje, ami egy hosszabb, célzott kihagyás után és több single és korábbi SoundCloudra feltöltött apró projekt után most májusban jelent meg.

Az előadó szerint bizonyos új fejezeteket nyitó és régi érákat lezáró album két év gyümölcse, és ahogy azt Bartha Zsombor, alias Chris Villon hangsúlyozza, egyben pesti bolyongások megörökítője, de talán annál is több: a manapság főleg Co Lee-val társított angol nyelvű, de magyaroktól szállított újvonalas hiphop újabb leágazása, ami egyre nagyobb teret és legitimitást nyer – egy nem anyanyelvű trap-cloud rap ujjgyakorlat, ami szintúgy nem hat testidegennek sok korábbi kísérlet után.

Az album alapjaiért Ezial felelt, a mix/master Glxy keze munkája, a featek közt pedig Aminon és Co Lee Wavy tagokat találjuk, akik több szempontból is nagy hatással voltak a bejárt útra.

Az album dalai közt szerepel a Wavy Baby, a Low4Sure, a beszédes No Sleep Club, a Silhouettes és a Don’t Try This At Home. Az I Had So Much Fun kezdő-és zárószáma, a High Like This és az I Think I’ll Vanish egy dupla videóklip formájában, májusban jelent meg párhuzamosan a projekttel.

Az album megjelenése utáni hetekben Chris Villon összegyűjtötte, hogy mik inspirálták őt a projekt megírása közben. Idézetről idézetre és emlékről emlékre vesszük végig az IHSMF dalainak – és persze a feltörekvő életszakaszainak -háttértörténetét Onitsuka és Jordan sneakerektől kezdve egy lakókocsin és egy józsef utcai kanapén át a Co Lee-val közös hétkeres menetelésekig.


Napzáró hajnalok, napindító reggelek

“Long days shawty, I just fell asleep when your day started” (High Like This)

Amikor 19 évesen egyedül voltam és albérletben laktam, rengetegszer dolgoztam sokáig, ami után rendszeresen elmentem még bulizni is. Az elmúlt két évemet tehát a betegesen hosszú éjszakázós élmények és a hajnalból nappalba átcsúszó napok jellemezték. Amikor én végre úton voltam haza, mások már jöttek velem szembe dolgozni. 

Bálna 

Itt volt az első munkahelyem miután feljöttem a fővárosba. Itt elképesztő hosszú shifteket toltam le, de nagyon sok barátot ismertem meg és nagyon meghatározó placca volt az első Pesten töltött nyaramnak. Mivel még nem voltak fent barátaim, ide járkáltam akkor is, amikor nem kellett dolgoznom.

Ezial tagek

“Out with my dogs, chasing these cats, I’m rolling my weed under Ezial tags”  (High Like This)

A ganggel mindig összejövünk, és ilyenkor mindig bejönnek a képbe a catek is. Aki látott minket, tudja, hogy általában ez a koncepció: ahogy mi magunk, úgy az Ezial tagek is mindenhol ott vannak Pesten. Ezzel a két sorral arra akartam reflektálni, hogy hogyan árasztjuk el a várost a hangunkkal és a jelenlétünkkel.

Chris Villon (b) és az album egyik közreműködője, Aminon (j)

Lila-szőke haj-éra 

“Pierce my ears, dye my hair like I’m Dennis” (Think I’ll Vanish)

Dennis Rodman nagy inspiráció számomra. Elképesztő nagy állat volt, divatikonként és sportemberként egyaránt. A tavalyi nyaramnak úgy indultam neki, hogy levágtam a hajam, befestettem szőkére és kilövettem a fülemet meg az orromat. A színes haj-korszak alatt eléggé megvadultam az élet több területén is, ennek állítok emléket itt. 

Inspiráció Japánból: Toyota Corolla és Onitsuka sneakerek

“Japanese whip, Onitsukas that’s a Japanese drip” (High Like This)

Egy Toyota Corollát vezetek már több mint egy éve, illetve nagyon sok ideig hordtam Onitsuka Tigert, ez az egyik kedvenc cipőm. A japán márkákat egyébként is adom, beleértve a high-end cuccokat is.

Idegen éjszakák

“It’s not true love I’m just on the molly, in fact y’all really don’t know shit about me” (No Sleep Club)

Sok estémet jellemezte az, hogy különböző kábítószerek befolyása alatt különböző, teljesen idegen emberekkel lógtam. Akárhogy is, elég sokat tett ez hozzám, mert rengeteg olyan szituációba belekevert, aminek segítségével ki tudtam mozdulni a komfortzónámból. Ilyenkor sokaknak mondjuk, hogy mennyire szeretjük, de belül tudjuk, hogy csak a molly beszél. 

Új barátságok, szoros kötelékek 

“Issa close link up” (No Sleep Club)

Az elmúlt két évben rendkívül szoros kötelékeket tudtam kialakítani emberekkel, de el is vesztettem sokakat. Erről beszélek a No Sleep Clubban. A close link upként leírt közeli kapcsolatok most is megvannak. Mindez nem nem sok embert jelent, de ők pont elegek ahhoz, hogy inspiráljanak és előremozdítsanak. 

Trailer park boys a 11-ben, avagy egy lakókocsiban élni egy hónapon át

Tavaly nyár elején nyitottunk egy helyet, emiatt több mint egy hónapig egy lakókocsiban laktam a 11. kerületben, így spórolva a biztonságiakon. Napközben fel kellett melegítenem a napon a víztartályt, hogy este legyen melegvíz és tudjak fürödni. Olyan is volt, hogy beáztam. Egy szórakoztató, de kényelmetlen tapasztalat, ami mégis előrevitt és megmutatta az új arcát a dolgoknak.  

Michelle 2 Face, avagy Kolos és Én 

A Michelle2Face én és Kolos (Co Lee – a szerk.) lennénk. Vagyis mi leszünk egy napon. Lee-vel rengeteg olyan esténk, freestyle sessionünk, bulink és fellépésünk volt, ami óriási löketet adott. Millió élmény és tengernyi inspiráció, ami mind hozzá köt. 

Co Lee (b) és Chris Villon (j)

Egy ajándék Air jordan

“AJ1 with the stains on it” (Low4Sure)

Az Air Jordan 1 egy klasszikus darab. 2020 táján bizonyos úton módon hozzámkerült rengeteg pár, a szobámban álltak toronyban a dobozok, ezeket eladtam, párat pedig megtartottam magamnak. A városnak a kosza azóta ott van a Jordaneimen. 

Egy ismeretlen pék srác

Ismét egy hosszú estékhez kapcsolódó sztori: 2020-ban a délinél laktam, biciklivel jártam mindig, és volt egy pék srác, akkor kezdte a műszakját, amikor én hazafelé tartottam. Soha nem beszéltünk egy szót sem, csak pacsiztunk egyet. Hónapokon keresztül ez ment: csak egy pacsi minden hajnalban, semmi több. Azóta sem tudom a nevét a tagnak, a No Sleep Clubban viszont megemlítem egy sor erejéig.

Bolyongás a hatodik és hetedik kerületben

“Days after nights, runnin’ these laps, between the blocks of the city of Pest” (High Like This)

Ezt nem kell bemutatni senkinek. Mászkálás a hatodik és a hetedik kerület között: Telepről Arbóba, Hivatalból Deákra, majd onnan egy afterbe. Ez az állandó bolyongás azóta is jellemző Budapesten, bár most épp Madridból írok. 

József utcai couchsurf 

“Everybody lit-lit, better be inside got the crib full of misfits” (I think I’ll vanish)

Amikor még nem volt pénzem albérletre, egy barátom befogadott a József utcába, itt laktam legeslegelőször Pesten Szigetszentmiklós után. Ez egy érdekes időszak volt, mert a srác nem sem folytatott normálisnak nevezhető életvitelt, ennek hála számtalan random ember fordult meg ott fent. Valahol itt kezdődött ez a sokat emlegetett budapesti rage-run.

Chris Villon: Instagram / Spotify / Soundcloud / Facebook

Chris Villon június 22-én, a Turbina kistermében mutatja be az I Had So Much Fun albumot Aminon, Blaize és a feltörekvő brightoni-ausztrál Kae Maui társaságában. Facebook-esemény itt, elővételes jegyek hamarosan.

A januárban útjára indult Wavy Budapest formációt itt mutattuk be. A rapper-kolléga Co Lee Icebergjének pedig errefelé volt a premierje.

Fotók: Kersner Máté / OFF Média

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés