Josh Holloway végre újra egy jó sorozatban szerepel

Sawyer szerepe óta nem igazán tudott magára találni Josh Holloway a filmvásznon. Pár éve volt egy próbálkozása egy másik sorozatban, a Jövő ügynökében, de azt egy évad után elkaszálták, mert nem sikerült valami jó forgatókönyvet összehozni. Arról meg, amikor táncedzőt alakított az Év csatájában, inkább ne is beszéljünk.

Ezek után nagyon pozitív csalódás a Colony, a színész új sorozata, amely idén startolt, és végre úgy tűnik, valami, amit érdemes is nézni. Nem olyan meglepő mondjuk, mert a sorozat készítői között ott van Carlton Cuse, aki a Lost írója is volt, így eleve ígéretesnek tűnt a dolog, a szereplők között pedig például a Doktor House és a Mentalista sztárjai, Peter Jacobson és Amanda Righetti, de a Hősökből ismert Adrian Pasdar is feltűnik a szereplőgárdában.

A történet egy alternatív jelenben játszódik: a földönkívüliek megszállták Los Angelest, és dúl a harc a behódoló kormány és a lázadók között. Ez még nem hangzik túl jól, de rohangászó idegenek helyett jól felépített, egyre nagyobb feszültséget hordozó sorozat bontakozik ki a képernyőn, melynek középpontjában az elnyomó hatalmak kegyetlensége és az egyén diktatúrával szembeni küzdelme áll – mindez pörgős akciójelenetekkel és kiélezett döntéshelyzetekkel fűszerezve. A történet Will Bowman (Josh Holloway) és családja körül forog: Willt a kormány kényszerítette, hogy nekik dolgozzon és kiiktassa az ellenállás embereit, felesége (Sarah Wayne Callies, aki mellesleg pont úgy néz ki, mint Kate a LOST-ból) viszont titokban az ellenállók ügyét segíti. Mindketten azért teszik, hogy visszakapják a fiukat, akit egyfajta, Los Angeles közepén húzódó „Berlini Fal” zár el előlük egy másik kolóniában. Így adott a kiélezett politikai és családi dráma: megjelenik a fejünk fölött mindent behálózó hatalom, miközben az érdekek csatájában az ember a saját életéért és a szeretteiért küzd. Itt nem a jó és a rossz harcáról van szó, hiszen egyszerre látjuk, hogy az egyik oldal sikere a másik kudarca, és mindkettőnek megvannak az érvei a saját ügye mellett.

[vembed youtube=”bxglHSaRuKo” ]
Kutner, mármint Peter Jacobson zseniális a mindenre elszánt kormányzó, Alan Snyder szerepében, akit nem érdekel, kin gázol át, hogy neki jó legyen, mindezt persze abba az álcába csomagolva, hogy a városért teszi. Ha az Éhezők viadalához hasonlítanánk a történetet, ő Snow tökéletes megfelelője a dörzsölt húzásaival, ahogy az embereket felhasználja a saját hatalmi játékához. A lényeges különbség viszont, hogy itt közben maga is csak egy báb: a diktatúra a földet leigázó idegenektől ered, amellyel szemben nincs választási lehetősége. Ahogy senki másnak sem: ezért nem lehet elítélni a Snydernek dolgozókat és a lázadókat sem, ameddig megtartják emberségüket a hatalom nyomásával szemben.