Stílus
Beszélgettünk a Férfivá avató tábor vezetőjével
Olyan mint egy „Bőrnyakúak” témájú Bar Mitzvah csak nincs hozzá buli.
Sose szerettem táborozni. Nem a faházikókkal vagy a természettel volt bajom, csak a kötelező programok helyett inkább a haverjaimmal Playstationöztem volna, ilyen egyszerű. Akkor még csak lustának gondoltam magam, de jobban meggondolva lehet, hogy fontos férfiszerepek megtanulásáról maradtam volna le, ha nem megyek el.
A mai gyerekeknek persze már sokkal könnyebb. Minden tudást megtalálnak az interneten, az ismerkedéshez elég jobbra húzni valakit, ahelyett, hogy leszólítanák és ha esetleg a PS4 miatt lemaradnak a férfi szerepek memóról, akkor bepótolhatják egy gyorstalpaló táborban, ahol a leírás szerint fegyelmet, a férfi szerepek fontosságát, alakiasságot, fegyverismeretet és még több férfiasságot szívhatnak magukba. Erdődi Mihállyal, a nyár végén megtartott fiatal fiúknak szóló „Férfivá avató tábor” ötletgazdájával beszélgettünk.
Honnan jött a tábor ötlete, ennyire nagy igényt lát egy ilyen témájú rendezvényre?
Azt tapasztaltam, és másokkal beszélgetve meg is erősödött az a véleményem, hogy a mai fiatalok lőtt nincs megfelelő férfi minta, nem tiszta előttük az a szerep, amit egy egészséges társadalom elvárna tőlük.
Miért nincs?
Azért, mert a jelenlegi gazdasági rendszer miatt a szülők rá vannak kényszerítve, hogy mindegyik fél minden szerepet betöltsön. Nem ritka az olyan eset sem, amikor a jobb fizetés miatt az apa marad otthon a gyerekkel GYES-en, és az anya megy vissza dolgozni a szülés után 3 hónappal. Egy ilyen rendszerben a felnövekvő fiúnemzedék tagjaiból se válhat határozott, felelősségteljes, dönteni képes férfi.
Ha nincs megfelelő férfi minta, akkor arról nem az előző generáció tehet, aki felnevelte őket?
De, az is. És a társadalmi, gazdasági rendszer, ami ezt kikényszeríti. Persze, valamikor elkezdődött a folyamat, de szerintem ez egy lassú tendencia volt, amit belülről nehéz volt meglátni. Kicsit olyan, mint amikor ma egy férfi rózsaszín inget visel. Szinte már divatosnak számít (nevet).
Milyen igazi életszituációkra készít fel alapvetően a tábor?
A gyakorlatokon keresztül alapelveket tanulnak a résztvevők. Foglalkozunk ugyan alap szinten pl. zárcserével, szobafestéssel, villanyszereléssel, fafaragással, térképismerettel, stb, de nem ez a lényeg, hanem az ezen keresztül megtapasztalt csapatszellem, bajtársiasság, önállóság, problémamegoldás, kitartás, a teremtés öröme.
A felsoroltak (csapatszellem, bajtársiasság, önállóság, problémamegoldás, stb.) miért pont férfiszerepek, nem lehet ez igaz a nőkre is?
Mert a védelmet, a biztonságot mindig a férfiak biztosították, ehhez pedig ezek elengedhetetlen tulajdonságok. Persze adott esetben a nőknek is hasznos, és rendelkezhetnek is vele, de az úgynevezett „férfias” feladatoknál létfontosságú, a siker múlhat rajta. Egy családot, egy törzset, egy nemzetet, egy hazát nem lehet e tulajdonságok nélkül képviselni és megvédeni.
Hány éves fiúkak szól alapvetően az esemény? A leírásban 12-14 éves kor van megjelölve és a sorkatonai szolgálat van példaként hozva, de az 18 éves kortól volt.
A sorkatonai szolgálat példaként lett felhozva, mint egy olyan esemény, ami megfeleltethető egy beavatásnak. A tábor szigorúan 12-14 év közötti gyerekeknek szól, szerintem ők még könnyen formálhatóak.
Milyen volt a tábor hangulata így utólag visszanézve, milyen gyerekek jelentkeztek? A tábor után milyen visszajelzések voltak a táborról? Hányan voltak kb?
Ez volt az első ilyen tábor, ezért kevesen voltak. A nagy létszám egyik akadálya volt az is, hogy sok anya nem engedte el a fiát, mert megijedt attól, hogy nem tudnak beszélni telefonon minden nap (nevet). A tábor után minden gyerek azt mondta, hogy jön jövőre is, mert ilyen jó táborban nem voltak még, és a szülői visszajelzések is arról szóltak, hogy a gyerek otthon csak mesél és mesél. A gyerekek példásan helyt álltak minden szempontból, és azt gondolom, elég jelentős nyomot sikerült hagyni bennük.
Hogy nézett ki egy átlagos nap a táborban?
Reggel mindig az éppen soron következő gyerek vásárolt be önállóan az egész csapatnak egész napra. Ez legtöbbször nem sikerült, így a leckét a korgó gyomor mutatta (nevet). Arra tanította őket ez a feladat, hogy ne csak magukban gondolkodjanak, hanem a közösségben. Annyi ételt kell venniük, megtervezniük, kiszámolniuk, hogy mindenkinek jusson elég. Pénzt kaptak rá eleget, de a nagyját mindig visszahozták. Utána minden nap volt valami „szakmunka”, edzés, önvédelem, lövészet, hidegfegyverekkel kapcsolatos ismeret, játék, komoly beszélgetés. A tábor végén pedig egy próba, amit egyenként is és csapatban dolgozva is ki kellett állniuk. Jó volt látni, ahogy segítik egymást.
Miért pont a Vikingek nevű sorozatból választott cover képet?
Mert abban a sorozatban egy kemény, de őszinte világot ismerhetünk meg a szereplők jó és rossz tulajdonságaival együtt. A képen épp a főszereplő viszi a fiát a férfivá avató eseményre.
Mik a tervek a következő táborra, milyen irányba szeretné elvinni, hogyan bővülne?
Azt hiszem, ez így volt jó, ahogy volt, jövőre újra lesz Férfivá avató tábor, ugyanilyen programokkal, ugyanilyen sikerrel.