Aztaa
Japán megint 333 bálnát gyilkolt le
Nem igazán állja meg a helyét a „tudományos kutatásra ölünk” dumája.
A II. világháború után Japánban akkora volt a szegénység, hogy a küszöböt rágták az emberek, akkor nagyon jól jött, hogy a bálnahús rengeteg fehérjét tartalmaz. Vadászták is rendesen, de akkor még volt mit. Ma már alig, a bálnák száma nagyon megcsappant, haragszik is a világ, amikor a japánok bálnákat vadásznak. Erre egyedül azért van lehetőségük, mert egy 1986-os egyezmény szerint tudományos célra elejthetők. Aztán persze ezt a kiskaput szépen kihasználják az ázsiai országban.
Ma ért vissza a szigetország partjaihoz abból az öt hajóból álló flotta három tagja, amely az Antarktisz környékén vadászta le az évi 333 egyedben meghatározott mennyiséget. Van is nagy felháborodás világszerte, főleg az ausztrálok fújolnak, írja a news.com.au. A japánokat ez nem nagyon zavarja, ők ünneplik halászaikat, meg örülnek a tetemeknek.
Nagyot változott a világ: Émile Zola az 1800-as évek végén, a Hölgyek öröme című könyvében még arról ír, hogy a párizsi áruház rosszul fizetett alkalmazottjai a legolcsóbb és legrosszabb menza gyanánt rájahúst kaptak… Azóta a tenger gyümölcsei fogyatkoznak…