Stílus
Noé bárkájával, tehénfejéssel, és gót modellekkel hódít a Gucci új kampánya, mi pedig egy cseppet sem vagyunk meglepve
Mi történik?
A Gucci már régóta építi a saját kis giccses, színes, szagos, szürreális világát, a 2019-es, Cruise nevezetű kampányukkal viszont lazán túlszárnyalták minden eddigi húzásukat, és megalkották a tökéletes abszurdumot.
A májusban tartott Cruise show -aminek egy lángoló római kori temető szolgált helyszínéül, és amin Elton John is fellépett – már előrevetítette a projekt kaotikusságát, ez most csak fokozódni látszik. A groteszkben tocsogó, összeegyeztethetetlen, ezerarcú univerzum tárul elénk, amiben egyszerre jelen van egy kis bibliai fenségesség, meg egy kis tanyasi, lószarszagú trash is. Mindez persze olyan kézitáskákkal, dresszekkel és cipőkkel, amiket Orbán Ráhel és Travis Scott úgy vásárol, mint ahogy az átlagember kenyeret és tejet szokott.
Noé bárkája ehhez képest semmi
A luxusmárka történetében közel sem ez az első alkalom, hogy állatok statisztálnak a lookbook fotókhoz, gondoljunk csak a 2017-es tavaszi szezonra, amikor is zsiráfokat, tigriseket, jaguárokat, és oroszlánokat hívtak segítségül pár teljesen eszement, mégis zseniális ötlet beteljesítéséhez. Idén februárban erre bébisárkányokkal és kígyókkal kontráztak rá, végül Harry Stylest változtatták mennyei herceggé galambok és báránykák társaságában.
A Cruise részeként érkező „Gucci Gothic”-hoz aztán fogtak minden eddig soroltat, megszorozták ezerrel, hozzádobtak még tíz állatfajt, megkeseredett gót lányok ébenfekete vérébe áztatták, megpörkölték a posztmodern divat poklának tüzén, utána tessék-lássék behintették arannyal, végül a szentírásból kitépett papírba csomagolták.
Az eredmény? Tehenet fejő és malacok hátán csücsülő modellek, akik nem vetik meg a mósmedvékkel és majmokkal közös hajóácsolást sem, mellesleg lámákkal az oldalukon menekülnek a paparazzik elől.
A bibliai utalások (Noé bárkája, Édenkert) egyáltalán nem csak Alessandro Michele kreatív igazgató random agyszüleményei, olyannyira nem, hogy a kampányhoz külön ószövetségi narratívát kreáltak, komplett kisfilmmel és a szóban forgó fotókkal. A vizuális megvalósításért most is Michele barátja és gyakori kollaborátora, Glen Luchford felelt. [vembed youtube=”zjLoOkkksms” ]
A hittanórákról jól ismert, leegyszerűsített sztori egy, a sivár pusztaságban élő – tetőtől talpig Guccit viselő – közösség történetét dolgozza fel, akik békében élnek az állatokkal, majd valamiféle isteni sugallat hatására ráeszmélnek, hogy hamarosan elönti őket az özönvíz, ezért bárkát építenek, hogy utána kihajózzanak, és a nyílt tengeren ázzanak szét a lovak, elefántok és struccok koszorújában, miközben a képernyőn felvillan a #Guccigothic felirat.
Alessandro ismét csinált valami nagyon Guccit, és elérte, hogy újra eldobjuk az agyunk, de legalább megvan, hogy legközelebb mit kell megmutatnunk annak, aki megkérdezi tőlünk, hogy mi is az az eklektika.
(DAZED)