A két lábon járó Wikipédia, aki az összes kedvenc rappereddel interjúzott már

“Üdv mindenkinek, itt Anthony Fantano, az internet legelfoglaltabb zenebuzija” – köszön be videói elején Theneedledrop, a zenei újságírás és a zenekritika műfajának egyik legfontosabb kortárs képviselője, az ember, aki minden stílus minden előadójának minden lemezéről és kislemezéről képben van és folyamatosan naprakész, mindegy, hogy Peppa malacról vagy épp a Dead Kennedys-ről kell szót ejtenie.

Igen ám, csakhogy Fantanónak akad egy kihívója, aki ha kicsit is más értelemben véve, de még több információval rendelkezik világhírű zenészekről, sőt, olyan sokukat sikerült megszólítania, hogy azt elhinni is elég nehéz. De beszélt már politikusokkal is, van egy saját bandája, a hangja és a gesztusai közel utánozhatatlanul legendásak, habár nem is sejtjük, valószínűleg mindannyiunk gyerekkorára visszamenőleg fel tud idézni egy pár sötét titkot, évtizedek óta meglévő outfitje, avagy fejéhez nőtt skót sapkája pedig legalább annyira ikonikus, mint maga az ürge.

Nem, nem egy Dj Akademiks vagy Zane Lowe kaliberű tagról van szó és nem, nem is egy bohóckodó mentalistáról beszélek, hanem róla:

Forrás: A.Side

A zseniről, Nardwuar the Human Serviette-ről.

De ki is pontosan ez a titokzatos figura, akinek saját csillaga van a british columbiai hírességek sétányán, akinek Kurt Cobaint és Young Thugot egyaránt sikerült meglepnie, aki megkönnyeztette a The Roots dobosát, Questlove-ot, aki eddig tíz alkalommal interjúzott Snoop Doggal, és aki ha épp nem korunk legnagyobb trapsztárjainak backstageiben hesszel, akkor Kanada miniszterelnökét, esetleg a veterán-stoner Tommy Chongot faggatja ki mindenféle érdekes dologról?

AZ EMBERI SZALVÉTA

John Ruskin 1968. július 5-én született Vancouverben, egy mérnök apuka és egy újságíróként is dolgozó történész anyuka gyermekeként. A szülők orientációját tekintve két irány volt a kicsi Nardnak, aki végül az anya nyomdokait kezdte követni és már egészen korán megcsillogtatta kommunikációs tehetségét. Nyilvános vitaversenyeket nyert, majd a gimiben a diáktanács elnöke lett, aminek köszönhetően ő szervezte le a helyi bandákat az egyes iskolai bulikra és ceremóniákra. Így sikerült összehoznia élete első interjúját is Art Bergman kanadai rockzenésszel, innentől pedig nem volt megállás.

Nardwuar, mint karakter 1986-ban jött világra, amikor emberünk a British columbiai egyetemre kezdett járni, ahol belevágott a rádiózásba, akkor még önkéntesként. Médiaszereplése egy évvel később, 1987 októberében kezdődött hivatalosan, ekkortól jelentkezett ugyanis saját rádióműsorával péntek délutánonként, ebben többnyire zenéket játszott a kommentárjával körítve és interjúkat is közölt. Beszélgetései nyomtatásban is megjelentek és tévében is leadták azokat, például a Muchon futó, zenei témájú Going Coastalben, néha beugrott hostként vagy riporterként a CBC Radiohoz, 2009-től 2013-ig pedig a független WFMU rádióban csinálta saját heti műsorát.

Nardwuarként mégis az interneten lett egyre nagyobb kultusza: a szélesebb nyilvánosság a Youtube-ról ismerhette meg őt, ahova nagy serényen 12 éve pakolja fel a már-már tradicionálisan hasonló forgatókönyvet követő interjúit (beleértve sok nagyon régi, még VHS-re rögzített videóját is a ‘80-as, ‘90-es évekből) több mint 1 milliósra duzzadt feliratkozóbázisa legnagyobb örömére.

Na, de miért Nardwuar, miért szalvéta, és miért pont emberi? Amikor a riporterek riporterét furcsa és nehezen komolyan vehető nevéről kérdezték, ő csak annyit mondott: “ez csak egy buta, hülye név mint például a Szinbád vagy a Sting.”  A Human Serviette azaz az emberi szalvéta mögött sem szabad sokkal több értelmet keresnünk, elmondása szerint a human jelző a The Cramps Human Fly című dalából jött, a serviette (szalvéta) pedig szintén csak egy agymenés, abból levezetve, hogy Amerikában nem serviette-et, hanem napkin-t használnak (mindkettő szalvétát jelent – a szerk.). Ki érti ezt?

Mindegy is, a lényeg, hogy minden Nardwuar interjúnak megvannak a bizonyos stációi, először is az elmaradhatatlan “Who are you?”, azaz “Ki vagy te?” kérdés jön, amire van, aki saját nevét feleli és van, aki inkább R Kelly-ként mutatkozik be (igen Tyler, rólad van szó). Ezután Nard üdvözli Vancouverben (persze nem csak itt, de a beszélgetések nagy részét a szülővárosában rögzítik) az éppen aktuális előadót, majd oda is adja neki az első, ritkaságszámba menő, az egyén érdeklődéséhez passzoló ajándékát. Ugyanis minden interjúhoz dukál legalább egy pár személyre szabott meglepi, legyen az egy bakelit, egy bólogatós figura, vagy csak egy tubusnyi kaviárkrém.

Az utolsó állandó rész a zárás, Nardwuar ellövi a szállóigévé vált “Keep on rockin’ in the free world” szlogent, majd jön a “doot doota loot doo”, melyet jobb esetben az interjúalany “doo doo”-val fejez be. És hogy mi történik ezután? A mester tátott szájjal, vigyorral az arcán kővé dermed, a hosszú percekig faggatott celebritások és zenészek pedig hol röhögve, hol értetlenkedve szép lassan kisétálnak.

MINDENT TUD, MINDENKIVEL BESZÉLT

Adódik a kérdés: vajon mégis hány interjút csinálhatott a skótsapkás az egyetem óta? Nardwuar hivatalos online archívuma szerint – kapaszkodjatok meg – összesen ezerkétszázötvenkilencet. Ismétlem, 1259-et. Ebből 531 videó formátumú, 114 írásban jelent meg, 614 pedig rádióadásban ment le, a legemlékezetesebbeket kiemelni pedig közel lehetetlen. (Akit érdekelne, az eddig kérdezettek teljes névsora megtalálható itt.)

Nardwuar újságírói pályafutásának kezdetén még főként rockzenészekkel beszélgetett: meginterjúvolta a Slipknotot, a Queens of the Stone Age-et, a Franz Ferdinand tagjait, a My Chemical Romance-t, Iggy Popot, a Misfits-et, az Arctic Monkeys-t és az Arcade Fire-t is, de ezzel párhuzamosan azért Ice Cube-ot, Ice-T-t, Busta Rhymest, Snoop Doggot és Flavor Flavet is sikeresen szóra bírta, majd ahogy a rap-és trapzene egyre népszerűbbé vált, ezerrel ment rá a műfajra és cserkészte be annak császárait.

Mostanra, hogy a hiphop lett a legnépszerűbb műfaj, megállapítható, hogy Nard legtöbb beszélgetése is erre terjed ki, a nézettségeket szemlélve pedig a közönség nagyon is kajálja ezt (Nardwuar top 10 legnézettebb videója sorrendben: 1. Odd Future 2. A$AP Mob 3. Kendrick Lamar 4. Tyler, the Creator 5. Cardi B 6. Lil Uzi Vert 7. Drake 8. Lil Pump 9. Lil Wayne 10. Jay-Z), sőt, valószínűsíthető, hogy a legtöbben már alapból úgy ismerték meg őt, mint a szokatlan, bájosan idegesítő ötvenes csávót, aki rapperekkel beszélget és mindenhol ott van.

Forrás: Nardwuar.com

Nardwuar legfőbb fegyvere a felkészültsége, többnyire ezzel sikerül lenyűgöznie a legtöbb alanyát, akiket minden létező eszközzel megpróbál összezavarni, lenyűgözni és meghökkenteni. A kanadai mindent tud, interjúi során szépen adagolja a beszélgetőpartneréről kiderített infókat, az ikonikus reakciókat produkáló sztárok álla pedig szép lassan esik lejjebb és lejjebb. Tyler, the Creator és Jeezy egybehangzó véleménye szerint Nard az FBI-nak dolgozik, holott nem egy beépített kémről, csupán egy vérprofi újságíróról van szó.

„Ez nem lehet igaz.” – „Ezt mégis honnan tudtad?” – „Haver, hogy derítetted ki?” – „Na jó, Te nem vagy normális.” – hangzanak el a következő mondatok és kérdések tízből kilenc Nardwuar interjú során, amikor előkerül egy gyerekkori kép mondjuk a Vietnámban graffitiző Yung Leanről, vagy amikor épp a semmiből feljön Travis Scott általános iskolai spanyoltanárárának neve.

Mielőtt azt hinnénk, hogy John Ruskin valamifé látói szuperképességekkel megáldott, múltat-és jövőt egyaránt feltárni képes, titkosított aktákhoz hozzáféréssel rendelkező földönkívüli lény, tisztázzunk valamit: csupán sokat kutakodik. De nagyon is. Amikor a Nylon szerzője feltette a „Mi a titkod?” kérdést Nardwuarnak, Ő szintén egy kérdéssel felelt, az őt faggató újságírónak címezve: „Mennyi cikket írsz egy nap?” A válasz „kettőt-hármat” volt, amiből kijött, hogy az átlagosan olyan 15 írásnak feleltethető meg heti szinten. Erre Nard:

„Általában heti egy alkalommal van rádióműsorom. Tehát van egy bő hetem a kutatómunkára. Biztos vagyok benne, hogyha heti egy cikket írnál, Te is simán ennyit tudnál keresgélni, mint én. Más szóval, nem olyan nehéz azért ez. A legtöbb ember – akárcsak Te is – túl elfoglalt, esetleg túl lusta ahhoz, hogy beleássa magát egy témába. Pedig minden itt van előttünk, nem olyan nehéz megtalálni dolgokat.”

Nardwuar felkeres menedzsereket, barátokat, régi ismerősöket, családtagokat és onnan érdeklődik, vagy csak felkerekedik és körbejárja Vancouver általa külön kiemelt lemezboltjait (Beat Street Records, Neptune Records, Red Cat Records), ahonnan nem gyakran távozik üres kézzel.

Nincs tehát külön recept, fortély, vagy trükk – olyannyira nem, hogy a Busta Rhymes interjú előtt Nard eBay-re írta be az előadó nevét, majd ott folytatott kincskeresést -, csupán az újságírói alaposság és a töretlen lelkesedés, ami a visszajelzéseket látva bizony nem hiábavaló.

“Ez volt életem egyik legelképesztőbb interjúja, amit valaha átélhettem, komolyan. Őrület. A kutatómunkád mindenek felett álló.” – mondta lesokkolva, egyben le is nyűgözve Pharrell Williams 2008-as N.E.R.D. interjúja során azt követően, hogy Nardwuar előkapta a The Trump Shaker névre hallgató kislemezt, avagy a korongot, amin Pharrell életének első rögzített dala szerepelt. A történet érdekessége, hogy ezután, a pozitív élmények hatására P Jay-Z-vel hozta össze Nardot, majd maga interjúvolta meg kérdezőjét 2013-ban, így ő volt az első, aki a szerepeket felcserélve, a skótsapkás bőrébe bújva levezényelt egy beszélgetést.

Ahogy Drake a Hov-os sztorit megtudta, úgy döntött, ő is hasonlóan cselekszik és évezredes barátját, Lil Wayne-t boronálta össze a vancouveri legendával. Mondanom sem kell, hogy a szintén kanadai Drizzy is elájult, amikor először beszélhetett Narddal, Pharrellhez hasonlóan így nyilatkozott a meeting után: “Messze ez volt a legjobb interjú, amit egész eddigi életem során adhattam.”

De 32 év alatt közel sem volt mindenki ilyen kedélyes, akadtak, akik nehezen viselték Ruskin abszurdba hajló stílusát és ahelyett, hogy ámulatba estek volna, inkább bunkózni kezdtek, és a megalázást választották. Így tettek a Quiet Riot és Sonic Youth tagjai, de Dave Rowntree is a Blurből, Sebastian Bach, a Skid Row metálzenekar énekese meg úgy döntött, elcseni Nardwuar sapkáját. (A szánalmasan keménykedő és lekezelően viselkedő Dave Rowntree egyébként 2011-ben bocsánatot kért Nardtól: a brit zenész közölte, hogy a 2003-as beszélgetés során tanúsított magatartását “megbánta” és “zaklatásnak” minősítette saját viselkedését. Nardwuar Twitteren keresztül fogadta el a bocsánatkérést.)

Voltak még komoly szituk emellett is: sajátos hanghordozását és gesztusait kifigurázva a kárára fordították a szituációt olyanok például, mint Lil B, a humorista, Eric André és Iggy Pop is, de a Blink 182 dobosa, Travis Barker, Beck, Alice Cooper és Nas is támadóan, flegmán viselkedett, – utóbbi éppúgy nem tudta kezelni Nard csipkelődéseit, mint a pornós Al Goldstein – a Slipknotos Chris Fehn Kid Cudihoz hasonlóan pedig egyszerűen lelépett az interjú közben.

És van még egy híres menekülőnk, személy szerint Lil Uzi Vert, aki idén második alkalommal futott el Nardwuar elől. Első alkalommal Nard felelevenített egy nevet, ami hallatán Uzi csak annyit mondott: “Túl sokat tudsz”, majd futásnak eredt egy Kanye’d! kiáltás után. Ekkor egyébként riporterünk sem tétovázott, és a rappernek menedéket nyújtó, sötétített ablakos buszig kergette az előadót, hogy az elmaradhatatlan doot doo-t csakazértis kicsi Uzi mondja ki. 

GORBACSOV ÉS AZ ALSÓK

Fontos, hogy Mr. Ruskin nem csak popsztárok és rapistenek öltözőiben bukkan fel. Lévén, hogy történelemből diplomázott, a politika világába is bátran fejest ugrik, persze sokkal ritkábban, de akkor kétség kívül nagyon nagyot alkot. Habár sokan szeretnek élni a túlzás eszközével, amikor érdemes művészeket (legyen az zenész, vagy sajtómunkás, valójában teljesen mindegy) ítélnek meg, Nardwuar esetében tökéletesen megállja a helyét a ráaggatott gerilla-újságíró cím.

Hiszen a különc kanadai autentikus, vérbeli újságíróhoz méltó módon minden lehetőséget megragad, hogy sztorit gyártson, hogy szóra bírja legújabb kiszemeltjeit és ami a legfontosabb, hogy tájékoztassa és szórakoztassa hozzá hű, lelkes közönségét. Így lehet az, hogy Nardwuar számos sajtótájékoztatóra és egyéb politikai rendezvényre is belógott már teljesen átlagos, független tudósítónak álcázva magát, hogy ott pár kellemetlen kérdéssel jól széttrollkodja az eseményt.

A legismertebb húzása mindenképp a Gorbacsov-stunt volt: a még babaarcú Nard beosont a az orosz főtitkár vancouveri Science Worldben tartott sajtótájékoztatójára, majd ahogy lehetősége adódott és szót kapott, oroszul mondta el a jól ismert “Keep on rockin’ in the free world” szlogent, ezután pedig feltette a legfontosabb kérdést: “Dr. Gorbacsov, melyik Ön által megismert politikai vezető viseli a legnagyobb alsónadrágot?” 

A legjófejebb interjúkészítő az esetről így mesélt a SPIN-nek: “Mielőtt Gorbacsov válaszolhatott volna nekem, a szervezők kikapcsolták a mikrofonját. Amikor kidobtak, hallottam, hogy a fordító így szólt: “Sajnálom, nem értettem mit mondott”. Ezzel együtt egy időben apró mosolyt véltem felfedezni Gorbacsov arcán.”

Van olyan is, hogy Nard közelebb – sokkal, sokkal közelebb – tud kerülni politikusokhoz, akikkel általában ilyenkor hip flipet, azaz egy bizonyos csípőrázós, igencsak nevetséges játékot játszik. Emberünk rázta már Paul Martin és Jean Chrétien egykori kanadai miniszterelnökökkel, a kanadai Új Demokratikus Párt 2011-ben elhunyt vezetőjével, Jack Laytonnal, a hazai CEU-ügyben is érintett Michael Ignatieffel és Kanada regnáló miniszterelnökével, egyben a mintás zoknik nagy rajongójával, Justin Trudeau-val is.

De nem csak a hülyéskedés a cél, 1997-ben például csak azért levágatta a haját, hogy bejuthasson egy APEC (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés -a szerk.) konferenciára, ahol Kanada akkori miniszterelnökét, az imént említett Jean Chrétient arról kérdezte, hogy vajon okés-e az, hogy a kint tüntetők ellen paprikasprét vetnek be a hatóságok.

És szegezett fura kérdéseket másokhoz is, például Crispin Glover amerikai színészhez (“Önnek van egy kátránnyal teli koporsója?”) és az erőszakbotrányba keveredett, megosztó lelkipásztorhoz, Ernest Angley-hez is, aki a következő kedves szavakkal üdvözölte őt: “Ó, bárcsak befognád, ember. Te is tudod, hogy nem vagy vicces. Szerencséd, hogy Isten még nem ítélt halálra.”

A ZENEI ÚJSÁGÍRÁS MINTAPÉLDÁJA

Ami a jövőbeli interjúkat illeti, Nardwuar eltökélt és egy darabig még esze ágában sincs visszavonulni. Elmondása szerint hosszú ideje célja, hogy elcsípje Kanye Westet, és habár Obamáról már letett, Donald Trumpot azért nagyon szeretné megszólaltatni – egy sajtótájékoztatójára majdnem elment, de végül más dolga akadt-, mi több, egy hip flipre is rávenné az elnököt. Valószínűleg ez lenne az életmű csúcspontja, bár ami azt illeti, a Ye-Trump duó egyszerre ütne igazán nagyot, ha már spanok, ugyebár.

Bár Ruskin állítja, még mindig vannak esetek amikor ugyanúgy kell backstage-ek előtt várakoznia, mint 22 éve, amikor Courtney Love-ot győzködte két napon át, hogy bejuthasson a Nirvanához, mostanra eljutottunk odáig, hogy szinte az előadóknak megtiszteltetés és az ő presztízsüket növeli, ha Nardwuar felkeresi őket egy fesztivál során. A leggyakoribb eset, hogy a zenészeknek – akik maximálisan tisztában vannak vele, ki is kopogtat az az öltözőjük ajtaján – kell meggyőzniük a menedzsereket és a szekusokat, hogy az idétlennek tűnő, bongyor hajú faszi bizony egy legenda, szóval illene őt beengedniük.

És hát valóban, ahogy fent már említettem is, szeretünk nagy szavakkal dobálózni, ha művészeket kell megítélnünk a 21.században, az interjúk excentrikus királyának munkássága viszont tényleg magáért beszél.

Forrás: Nardwuar.com

Amit Nardwuar végez, az bármiféle túlzás nélkül a zenei újságírás mintapéldája. Ahelyett, hogy sablonkérdésekkel dobálózna, az adott előadó érdeklődésére megy rá, eredeti és izgalmas dolgokkal áll elő, az alanyai személyiségére fókuszál, mindezt úgy, hogy közben nem lesz fellengzős és tudásával sem nagyzol. Egy sosem pihenő (2015-ös sztrókja sem tudta ledönteni a lábáról), mélyre ásó, kitartó, gyermeki bájjal rendelkező bűvész ő, aki kártyapaklik helyett gyerekkori fotókkal és bakelitekkel varázsol, és minden egyes videójával képes értéket teremteni, akár hinnénk ezt elsőre, akár nem. Nem mellesleg valódi lokálpatriótaként sajátos stílusában ugyan, de egymaga reprezentálja Kanadát, ami szintén elég nagy szó.

Pont az a jó, hogy a Nardwuar-jelenség mindenkire másképp hat egy kicsit – egyesekből olyat hoz elő, ami megmosolyogtat minket, másokból pedig inkább olyat, amin felháborodunk, a lényeg mindenesetre az, hogy a gyakran távolinak tűnő előadók olyan arcát képes megmutatni, amit nemigen láthattunk azelőtt.

Ennek a tagnak teljesen elment az esze – gondolhatjátok. Hát, meglehet, de tudjátok mit? Bárcsak mindenki úgy lenne őrült, mint ő. 

Nardwuar itt él: Youtube csatorna / Instagram profil / Twitter profil / Weboldal