Hiphop
Így lettem külföldi rapsztárokkal dolgozó főállású producer Magyarországról
Amolyan hiphop-alapvetésnek számít, hogy a producerek kevesebb figyelmet és elismerést kapnak mikrofont ragadó rapper kollégáikhoz képest. Bár a tendencia javulni látszik, az előadók alá beateket pakoló tehetségek továbbra sem feltétlen kapják meg a nekik járó kreditet és kellő figyelmet, pedig sokszor az alaphangot megadó, a rapeket hátukon cipelő dallamokat teremtő producerek azok, akiken egy-egy produkció sikere áll vagy bukik.
Lévén, hogy egy szűk és apró piacról van szó, Magyarországon hamarabb felfigyel a közönség egy-egy nemzetközi sikert behúzó zenészre, ez pedig éppúgy igaz a producerekre is. Nem véletlen, hogy minden szem a Drake-nek alapot szállító iBeatz-re szegeződött, és nagyot szólt az OFF Médiának interjút adó Ice Melodies története is. Szintén hasonló cipőben jár a budapesti Flórián, akivel a közelmúltban ültünk le beszélgetni.
Sztárokkal kollaborálni otthonról
A 27 éves Fly Melodies művésznevet használó producer 2016-ban kezdett el komolyabban zenélni, első beatjét is ekkor töltötte fel a YouTube csatornájára, melyre ma már több mint 160 ezren vannak feliratkozva. Mint Fly mondja, régóta mozgatja őt a hiphop, és mindig is érdekelte a zene, azon belül is a dalok technikai háttere. A magát beatmakerként, nem szimplán samplemakerként aposztrofáló Flórián a dalok hallgatásánál folyton fülelt az alapokra, ez motiválta arra, hogy tutorialokat nézzen, és megismerkedjen a producerkedéssel.
A srác sokáig próbálkozott és noha vissza-visszatért a zenével való kísérletezéshez, több évbe telt, mire ténylegesen belevágott, eközben pedig már a világ is sokat változott: “16 éves koromtól kezdve minden évben egyszer leszedtem az FL Studiót, ilyenkor mindig csak egy hónapig csináltam. Ez húzódott 23 éves koromig, amikor végre tényleg beleástam magam. Amikor én kezdtem, még sokkal kevesebb oktatóvideó volt, magamtól kellett rájönnöm dolgokra. Most pár tutorial után sokkal előrébb vagy.”
A G-Uniton, 2Pac-on, Biggie-n, Wu-Tangen, Eminemen, majd később Future-ön, Taylor Gangen és így Wiz Khalifán felnőtt producer, aki aktuális idoljai közé Drake-et, Lil Baby-t, Playboi Cartit, Pi’erre Bourne-t és Cardo-t sorolja, mindig is törekedett arra, hogy magát képezze. Mint a napsütötte teraszukon ülve, nevetve mondja, zenetanárhoz is járt, de 2-3 hónap után kirúgták, így maradt az önfejlesztés, aminek végül csak meglett a gyümölcse.
Nem is kellett sokáig várni az első igazán nagy kollabokra olyan nevekkel, akikre a legtöbb feltörekvő producer elérhetetlen célként gondolna – Fly Melodies az élő példa arra, hogy mindez közel sem lehetetlen, hála az okos terjeszkedésnek és az internetnek, mely ha személytelen kommunikációt is kínál, könnyen új kapukat nyithat. Fly pedig nagyot nyert ezzel.
Lil Skies ekkor még épp felfutófélben volt, a producer szerint első közös projektjük volt az a zene, ami már nagyobb megtekintéseket tudott kreálni az első pár ezer hallgatással futó SoundCloud anyagok után, amikre még ő maga is szinte véletlen lelt rá. “Megláttam, hogy felhasználta a beatem, aztán elkértem a számát. Kért újabb beateket is, az egyikből lett az Off The Goop, és ott van még az Understand Me.” Bár rendszeres volt a kommunikáció és a két alkotó számot is cserélt, a már-már haverivá alakuló viszonynak és a virágzó munkakapcsolatnak végül Skies menedzsmentje vetett véget hirtelen. “Átbillent a dolog. Jött a menedzsere, aki eleinte még klipeket akart forgatni, aztán mégis megszakadt a kontakt.”
De mégis milyen arc Lil Skies? Vajon tényleg olyan közvetlen és szerény karakter, mint amilyennek a videókból tűnik? Valóban az a down-to-earth figura, aki a repülőn utazva szerényen üdvözli az őt felismerő rajongóit? A válasz igen, valahogy így:
A hasonlóan peches helyzetek nem egyedülállóak egyébként, a Chief Keef közreműködést jegyző Weiland például kérés nélkül felhasználta Fly egyik alapját. A srác ezt nem hagyta annyiban, így vele is sikerült kapcsolatot teremteni, azonban miután a rapper leszerződött, elérhetetlenné vált, és a kreditet is eltávolította a Hellcat című zene alól, mely – fun fact – egy Yu-Yu-Hakusho mintát tartalmaz. Az anime-fan kishúgon keresztül az amúgy kevésbé nerdy Fly is belecsöppent ebbe a világba, állítása szerint kedvence a Death Note, melyből a mangát is végigolvasta.
De vissza az alkotáshoz: mindez csak a kezdet volt, a némileg félresiklott, de sikeres projektek ellenére a megkeresések ezután is gyűltek tovább. Flórián elmondása szerint “az átjön, és sokat jelent,amikor egy előadó direktbe kontaktol és keres.” Bármily elrugaszkodottan is hangzik, így tett Rico Nasty, aki Twitteren írt Fly-nak pár beatért, a kissé elfeledett, sajnálatos tragédiákat megélő Fetty Wap, akivel pár szót váltottak, a jelenleg is rácsok mögött ülő YNW Melly és a floridai Skinnyfromthe9 is. Global Dan, akit legtöbben Off-White című slágere alapján ismerhetnek, szintén alapokat kért, mint a producer mondja, a közös munka mindent egybevetve vele volt a legjobb, pont a kölcsönös tisztelet miatt, mely számára az egyik legfontosabb. “Mint említettem, adom, amikor valaki ugyanúgy kezel és nem érzékelteti azt, hogy ő maga mekkora valaki.”
Mindezeken túl 24kGoldn és Jackboy is ráugrott egy Fly Melodies beatre, utóbbival egy Sniper Ganges (Kodak Black kiadója – a szerk.) kontaktnak (a Sniper Gang Apparel tulajdonosa, akivel a producer jóban van) hála valósult meg a közösködés.
Bár vannak alapok, melyeket ma már letagadna, személyes kedvencei is akadnak: ilyen például a 2 millió megtekintésnél járó Make It Rain, ami napi 500 feliratkozót hozott neki abban az időben, és a Swaghollywood által meglovagolt Yellow, melyet A$AP Rocky-nak is lejátszottak egy éjszakán. A hír hallatán tágra nyílnak a szemeim, Fly pedig felismerve jogosnak tűnő meglepettségem, rávágta: “Ja, idáig lehet jutni csak az internet segítségével.”
Miközben beszélgetünk, Flórián 100 ezer feliratkozós YouTube-és Beatstarz díjakkal teli asztalán megpillantok egy üveg bontatlan Bacardi fehér rumot, melyen a denevéres logó alatt egy “Fly Melodies – Best Served With Beats” felirat díszeleg.
Mint kiderült, Fly a névre szóló ajándékot Giggs-től, a Skeptával és Drake-kel is munkálkodó angol veterán rappertől kapta, akit akarata ellenére nagyon szeretnek grime előadónak hívni, és ha kéne, mi is egyfajta grime-nagyöregként aposztrofálnánk őt. “A menedzserén keresztül küldte, ez egy igazán szép gesztus volt.” – emlékszik vissza Flórián, szerinte egy-egy ehhez hasonló kedvesség “sokkal többet ér, mint a big check, mivel ilyenkor azt érzi az ember, hogy tényleg megbecsülik.” Muszáj volt megkérdeznem, hogy a magyar srác mégis hogy került össze a dél-londoni Peckhamből származó mc-vel, akinek 2020-as Now Or Never című lemezén landolt egy saját alapja.
“Együtt dolgozom PayDay-jel, egy Grammy-díjas norvég producerrel, aki nemrég kapta meg a szobrot egy Bad Bunny-val közös munkájáért. Csináltam egy dallamot, átdobtam neki, ő pedig mondta, hogy küldi is tovább Giggs-nek, aki egyből ráment. Aznap este már rajta is volt a zenén, majd a dal az albumra is felkerült. Ezért jó stúdióban dolgozni, ott megvan a vibe és az energia.”
Mielőtt szóhoz jutnék, kiderül, hogy nem volt ekkora szerencséje Tinie Tempah-val, aki szintén az Egyesült Királyság egyik komoly éllovasa volt egykor. Bár lapul a fiókban “elfekvőben egy közös”, a kislemez megjelenése egyelőre várat magára.
A nagy monitorokkal és neonfényekben úszó billentyűzettel körbebástyázott asztalnál ülve – mely fölött egy Scarface poszter feszül – megtudom azt is, hogy egy plakett sajnos hiányzik a falról és a gyűjteményből, mégpedig a Hennessy című dalért járó aranylemez. A tracket az itthon és globálisan is ismert, mozambiki származású német Luciano jegyzi és közreműködik még benne RIN is, a németországi trap másik zászlóvivője – mondhatni ez Fly Melodies egyik legnagyobb elismerése, Giggs-től kapott díszes üveg ide vagy oda.
Brazíliától Lengyelországig
Társalgásunk alatt fény derül rá, hogy Fly nem csak angol, német, vagy amerikai arcokkal jegyez közös anyagokat, sőt. Az alkotó Genius profilját böngészve számtalan cirill betűs nevet találunk: legtöbbjük egy-egy orosz előadó, olyanok, akik relatíve ismeretlenek a kontinensen a többség-, és ami a pláne, még Flórián számára is. “Bevallom, van olyan, akit én sem ismerek.” – mondja őszinte mosollyal, majd jön a meglepő közbevetés: “Ők legalább olyanok, akik creditelnek. Ha Európát nézzük, a lengyeleknél is volt egy több tíz milliós megtekintéssel.”
Nem tartozik az ismeretlenek csoportjába viszont Meno Tody és Saramalacara: a két brazil előadó, akik közül az előbbi a Fly által prodolt Trapstarral futott be és jutott el arra a szintre, hogy már 30 milliós megtekintéseket hoz. De nem mindenki figyel a forrásmegjelölésre az Egyesült Államokon kívül: Saramalacara Cartoon Network című számánál sem volt kredit, végül Flórián elérte, hogy fel legyen tüntetve a neve. “Az emberek is kiálltak értem.” – teszi hozzá.
Miután végigrágtuk az eddigi kollabok terjedelmes listáját, a producer-lét pozitív és negatív oldalairól kezdünk el témázgatni, mely során elkerülhetetlen a YouTube említése, tekintve, hogy Flórián egyebek mellett innen szerzett magának vásárlókat és rajongókat, illetve innen vezették el a világháló kifürkészhetetlen ösvényei némely mai top rapper DM-jeihez.
Ami a feltörekvő rappereknek a SoundCloud (az állítás továbbra is igaz, az oldal még mindig él és virul, lásd: a hyperpop és glitchcore felfutása), az a producereknek a YouTube: a platformon számtalan alkotó van jelen és futószalagon gyártja és ontja magából a – sokszor egykaptafa, óvodás szinű grafikákkal ellátott – beateket, amiket eladásra szánnak. Mint látszik, mindez jó módszer a terjeszkedésre, némi szerencsével pedig meg is térülhet a folytonos jelenlét.
Fly Melodies profilját a pillanatban több mint 160 ezer ember követi már, ami remek elérést jelent, ehhez pedig hozzájön még a BeatzEra, avagy az egyik legnagyobb, 1 millió feletti feliratkozószámot jegyző beat-terjesztő csatorna, akikkel Flórián kapcsolatban áll. Az itt megjelenő alapok közt van a srác egyik sajátja is, amire korábban ráment egy általa mémelőadóként hivatkozott rapper – az mc-t azóta Boosie is leszerződtette.
Nem elég azonban hébe-hóba zenéket felpakolni, mint megtudom, muszáj a sorozatos és szünet nélküli termelés. Az említett csatorna története is jól példázza, hogyha nem maradsz aktív feltöltő, egyre kevesebben fognak figyelni rád és vásárolni tőled: bár a BeatzEra nagyon pörgött és rengetegen kattintottak a felbukkanó alapzenékre, a megtekintéseik szépen fogyni kezdtek azután, hogy nem tartották az előtte jellemző iramot. “Tartani kell az ütemet, a folytonosság fontos. A grind mindennek a kulcsa.” – kommentálta a jelenséget Flórián, aki vallja, hogy nem szabad csak egy dologra fókuszálni, épp ezért nyomja magát a producerek közt nagy népszerűségnek örvendő BeatStars oldalon, még úgy is, hogy YouTube-ról többen keresik meg. A zenész ezen felül törekszik a felszínen maradásra, és vigyáz arra, hogy ne tűnjön el, igaz, mindez nem mondható el a közösségi médiás profiljairól, Instagramon például aligha látjuk posztolni őt.
Aki rátermett, az túlél
Nagy különbség az egyes album-sagák után megpihenő rapperekhez és énekesekhez képest, hogy a producereknek nem adatott meg az exkluzivitás kényelme (elég, ha az anonimitásba burkolózó, erősen titkolódzó Frank Oceant, Kendrick Lamart, vagy épp Playboi Cartit említjük), más szóval nem tehetik meg, hogy egy lemez után eltűnnek és évek múltán térnek vissza. “Ha abbahagynám, hátradőlnék és nem töltenék fel annyi anyagot, akkor nem menne. Ehhez nagy elszántság kell, öt éve folyamatosan rakom fel a beateket. Összesen ezerötszáz-kétezret csináltam, több mint hétszáz van kint ebből.”
Ahogy beszélgetünk, feltűnik, Fly milyen gyakran említi az “industry” szót, melyre minden esetben negatív kontextusban reflektál, ki is emeli, hogy csak underground prodokkal dolgozna, “industry-arccal nem.” Rájövök, hogy a srác pont olyan ambivalens és szkeptikus módon áll a szcénához, a producerkedéshez és a tengerentúli sztárokkal való kollaboráláshoz, mint ahogy egy ilyen kétarcú és folyton változó, versenyre alapuló bizniszhez illik.
Állítása szerint a szerepek gyors cserélődése, mi több, a státusz és a presztízs hirtelen elvesztése sem ritka jelenség: “Addig játszanak, míg le nem építik a szereped. Ettől kollektívan függ az egész producer-szcéna.”
Felmerül a kérdés, hogy akkor mégis mi a jó recept a nagybetűs zeneipartól és az előadókat rabláncon tartó, élősködő kiadóktól (engedjétek meg nekem ezt a túlzást, még ha a helyzet nem is ennyire katasztrofális) való függetlenedésre? Többen többféle dologgal próbálkoztak már. Kanye West bojkottot hirdetett a Grammy ellen és nyilvánosan kezdett acsarkodni a Universallal, állítva, hogy lemezét beleegyezése nélkül adták ki. Igaz, most újra kiadóknál házal, korábban Frank Ocean is dobbantott, és a Blonde-ot már Boys Don’t Cry nevű labeljénél dobta piacra csupán egy nappal azután, hogy kihozta az Endless vizuál albumot még a Def Jam és a Universal színeiben. De van más út is: sokan alapítanak önálló, saját platformokat, kiadót, kreatív kollektívákat, ilyen Kendrick Lamar rejtélyes pgLang projektje is, mely valójában egy kész médiavállalat, igen kiterjedt és sokszínű feladatkörrel, az OFF Médián is bemutatott, A$AP Rocky igazgatta AWGE pedig szintén külön történet.
Azzal, hogy az internet abszolút hatalmat kezd szerezni magának, a szórakoztatóipar egyre több frontján kezdik felismerni, hogy megéri befektetni valami újba és 2021 vége felé araszolva már közel sem hat frissként az állítás, miszerint emberek tömegei élnek meg csupán Instagram, TikTok, Onlyfans, vagy YouTube használatából, így producerek is az utóbbiból – mára egyértelmű, hogy az említett platformok az egzisztenciateremtés legitim eszközei lettek.
Flórián szerint az arany középút mindennek a kulcsa, majd ő is hoz egy helytálló példát. “Metro Boomin is megcsinálta a Boominatit, ami a saját kiadója. Ez egy jó megoldás lehet, így meg lehet próbálni kivonni a labeleket, akik nyomást akarnak gyakorolni.” A rabláncos állításomra reagálva Fly kitér arra is, hogy miképp lehet egy előnytelen feltételeket kínáló szerződés az előadói szuverenitás gyilkosa. “Szar, ha leszerződsz, mert rendelkezhetnek feletted, vagy megszabhatják, hogy nem adhatsz ki zenét. Vagy lehet épp azt kötik ki, hogy egy év alatt ennyi meg ennyi zenét kell kötelezően kitermelned. Nálam nincs ez. Független vagyok, annak küldök zenét, akinek akarok és akkor töltök fel, amikor csak szeretnék.”
Mindez szép és jó, a beatmaker azonban érzi, hogy van egy határ, és többet el lehet érni, ha szépen alkalmazkodsz az iparhoz. Ha pedig jön valaki, aki slágert csinál a zenédre, vagy a TikTokon trendingbe kerül a dalod, amire sokan tátognak ésvagy táncolnak, nyert ügyed van. De milyen áron?
Add hozzá a saját szószod
Mégis, a helyzet nem teljesen katasztrófa, csak bölcsen és megfontoltan kell cselekedni – ha valamit, ezt biztosan megtanultam a közös délután alatt. Nem mellesleg a producerek helyzete is sokat javult az évek elteltével. “Sokkal jobban megbecsülnek minket már, 2021-re jóval nagyobb teret kaptunk. A Genius is előremozdította mindezt.” – véli Fly. “Az elmúlt két évben érzek főleg változást, az Internet Money is dobott rajta, ők is kivívták a tiszteletet maguknak, most meg már albumokat adnak ki, és kiadóként tudnak funkcionálni.”
Flórián konklúzióként megállapítja, hogy mindennek a kulcsa az egyediség, véleménye szerint meg kell találni a középutat, ezt is ajánlaná mindazoknak, akik most vágnának bele a producerkedésbe. “Fontos, hogy kövess sémákat, de mindig próbáld saját szószodat hozzáadni.” Ami a kreatív folyamatokat és a hatékony alkotást illeti, Fly a művelődés és az irányzott inspirációgyűjtés fontosságát hangsúlyozza, mikor arról kérdezem, mi az, ami beindítja a fogaskerekeket és a fület. “Fontos, hogy mindig legyen előtted, amiből merítesz. A Playboi Carti wave-re álltam rá.” – jegyzi meg nyugodtan. “Nyilván nem jó, ha sok szemetet hallgatsz. Keress más stílusokat, én például nagyon szeretem a jazzt, és sokat is hallgatok. A house és a disco is inspirál. Nem szabad beskatulyázni magunkat. Innen-onnan kivehetünk motívumokat, amiket aztán implantálhatunk a trapbe. Volt egy nagyon erős gitár-hullám, mindenki gitáros alapokra rappelt. Carti ezután meg a szintire ment rá.”
Innen pedig már lehet is nyerni, ha fáradhatatlanul csináljuk, és jól tudunk helyezkedni. Valahogy úgy, mint Fly, aki egy ideje meg is él a produceri munkákból, ennek eléréséhez mindössze “kitartónak és türelmesnek kell lenni.” Flórián sikersztorija itthoni viszonylatban abszolút egyedülálló és figyelemre méltó, amerikai léptékben viszont már-már sémaszerű. Adott egy feltörekvő alkotó, akinek a karrierjében sok gyakorlás, áldozat és próbálkozás után eljött a fordulópont: egyre magasabb összegek, több vásárló, megannyi kontakt, az iskola és a polgári munkahely elhagyása, tengerentúli kollabok, luxi autó – végső soron a vágyak valósággá érése a szenvedély és a gyermeki lelkesedés megtartása mellett.
“Kialakult egy stabil, folytonos bevétel ebből. Minden napra jut pár eladás, ehhez viszont olyan számokat is kell produkálni. Egy álom vált valóra azzal, hogy abból élek meg, amit szeretek csinálni. Hobbiként indult, nem szabad hagyni, hogy munkává váljon. Volt egy pont, hogy eladtam két-három beatet nagyobb összegért, megjött a pénz, felmondtam a melóhelyemen, és a sulit is ott hagytam. De már előtte is volt ez a fejemben. Mindenesetre a pénz csak bónusz.” – zárja gondolatait Flórián, majd impozáns Mercedeséhez kísér, miután felajánlotta, hogy visszadob az Örsig.
Tekintve, hogy egész nap Lil Skies, Rico Nasty, Jay Critch, 24kGoldn, Luciano és társaik szóltak, akikkel Fly dolgozott, most a Shook Ones-ra gurulunk vissza az Árkád parkolójáig.
Fotók: Kersner Máté / OFF Média