Pi’erre Bourne: Géniusznak tartom magam

Október 22-én pénteken az Akváriumban lépett fel a 28 éves Pi’erre Bourne. A Kanye West, Playboi Carti, Lil Uzi Vert, Trippie Redd, Young Thug, Young Nudy, 21 Savage és egykor még 6ix9ine oldalán is dolgozó Grammy-díjas producert, aki évek óta rapperként is munkálkodik, az Akva backstage-ében csíptük el a koncert előtti délutánon.

Szó esett a TikTokról, a Ye-vel való alkotásról, Takashi Murakamiról, oltásról, gyökerekről, kiadóról és a zenész mamájának házáról is, ami nincs is olyan messze 50 Cent nagyanyjának otthonától. Interjú.

---

Először is üdv Budapesten, szeretsz Európába járni? Érzékelsz valami kiugró különbséget itt az Egyesült Államokhoz képest?

Mindig jó Európába jönni, a mostani a második itteni turném, az első önálló turnét, ami itt a kontinensen zajlott, még pontban a COVID előtt nyomtuk le. Szeretek ide járni, érzetre kezd ugyanolyan lenni, mintha otthon lennék. Az amerikai turné idén ment le, ezután tudok párhuzamot vonni: az európai élményeim egyre hasonlóbbak, a színpadi jelenlét tekintetében legalábbis biztosan.

Muszáj beszélnünk a Drunk And Nasty és Hell Shell című zenéidről, ugyanis egy ideje ezekkel van tele a TikTok és milliók táncolnak a dallamaidra. Érzékeltél ebből valamit? Illetve használod egyáltalán az amúgy igencsak addiktív platformot?

Nem függök a platformtól és nem is tartom magam TikTok-előadónak. Nincs is meg az app, soha nem is töltöttem le a telefonomra, bár néha küldenek vicces videókat, hogy megnevettessenek, de semmi több. Mindenesetre értem a lényegét. A kiadóm csinált egy TikTok-profilt nekem, de mondtam, hogy nem akarom használni, így ezt ők kezelik, többnyire behind the scenes anyagokat posztolnak rólam. A tudtukra adtam, hogy nem fogok táncolni, szóval kerüljön ki valami olyan, ami legalább én vagyok. Alapvetően tetszik, de ez is csak egy újabb videó-alapú platform, ami azok számára tud igazán működni, akik TikTok-dalokat csinálnak. Láttuk már, hogy utóbbi bejött egyeseknek, szóval nem igazán tudok rosszat mondani róla.

A kvalifikáltabb trap hallgatók felismerhetnek egy Trap-A-Holics-szerű hangot az utolsó előtti lemezeden (“Damn Pi’erre, where’d you find this?”, “Oh Shit” and “Welcome to Madison Soss Garden” ). Hogy képzeljük el, felkerestétek a Trap-A-Holics arcot, aki az eredeti tageket felmondta?

Őszintén, az egyik barátom mondta fel ezeket a lemezre. A filmiparban dolgozik, reklámokhoz, tévéműsorokhoz és filmekhez szokta adni a hangját. Gyerekként még az Ellen Show-ban is szerepelt, ez adta neki az első löketet, és azóta is csinálja. Akkor találkoztam vele, amikor Los Angelesbe költöztem, jóban lettünk, egyszer pedig bejátszotta a híres hangot, amin jót nevettünk. Így nem is volt szükséges felkérnünk a Trap-A-Holics-arcot. Egyébként azt hallottam, hogy elhunyt, szóval innen is nyugodjon békében.

Tekinthető ez egyfajta tisztelgésnek? Tyler, the Creator például DJ Drama-t kérte fel hostnak legutóbbi albumára, az ő húzása speciel a te nosztalgikus ötletedre emlékeztetett.

Csupán ezt akartam csinálni, nem csak kizárólag erről szólt. A barátaimmal gyakran szórakoztunk hasonló dolgokkal, ezután pedig végre találkoztam valakivel, aki valódi szenvedéllyel és tehetséggel űzi ezt. Az egyetem alatt volt egy spanom, aki részegen gyakran utánozta, amit mondtunk neki. Innen nézve összeér ez a sok apróság, szóval többről van szó, mint pusztán a Trap-A-Holics vibe megteremtéséről.

Milyen volt a közös munka Takashi Murakamival? A Graduation és a Kids See Ghosts coverjét is jegyző nagy nevű japán kortárs művész virágos párnái, sőt még a neve is megjelenik a The Life Of Pi’erre 5 borítóján.

Sajnos nem tudtam találkozni és közvetlenül beszélni vele, de jó lenne, ha egyszer kommunikálhatnánk egymással. Három vagy négy éve vettem egy csomót a virágos párnáiból, ezeket már a The Life Of Pi’erre 4 album borítóján is használni szerettük volna, de szinte lehetetlennek tűnt elérni őt, tehát türelmesnek kellett lennem. Nem használhatjuk fel csak úgy a párnáit, ezek is műalkotásoknak minősülnek, éppen ezért kontaktolnunk kellett a stábjával, hogy megkapjuk az engedélyt, pont, mint egy sample felhasználásánál. Végül rákerült a felirat (Takashi Murakami/Kakai Kiki Co., Ltd. All Rights Reserved ) az albumborító alsó felére, hasonlóan az egyik Kanye West lemez borítójához, szóval örülök, hogy legalább szerepel rajta a neve. Egy nap talán alkothatunk valamit együtt. Ha nem, az sem baj, a helyzetből kihoztuk, amit csak lehetett.

Ha már Kanye, ketten többször is dolgoztatok együtt, ezt hogy kell elképzelni? Tényleg annyira kiszámíthatatlan, mint mondják?

Mindenki géniusznak tartja, nemigen panaszkodhatok egy géniuszra.

Ezek szerint te magad is megtapasztalhattad ezt a sokszor hivatkozott géniuszi gondolkodást és munkaetikát?

Magamat is géniusznak tartom, tehát Kanye elreptetett Wyomingba, hogy melózzunk a zenéjén és kidolgozzunk valamiféle újgenerációs hangzást. Nem lehet okom panaszra, amúgy meg egy milliárdosról van szó.

Amúgy tetszett a Donda?

Aha, jó lemez.

Melyik gyakran használt saját hangod, effekted vagy taged tekinted személyes kedvencnek? Az a bizonyos oroszlánbőgés különösen erős.

Mindig is használtam effekteket, de ehhez már pont rég nyúltam, inkább átvették tőlem mások. Igyekeztem más perspektívákat mutatni a megszokott hangokhoz képest. Nem mellesleg gyerekkoromban Missy Elliot zenéjében sokszor hallottam állathangokat, Timbaland is alkalmazott tücsök-szerű, pittyegő zajokat és síró kisbaba hangokat, illetve ott volt még Eminem, ők adták az ötletet.

AJ Bourne és Marko Visuals nevű barátaiddal együtt közösen tulajdonoljátok a SossHouse nevű kiadót. Mint magatok írtátok, „Három egyetemista srácként kezdtük, nagy álmokkal, ma pedig már mindennap azt csináljuk, amit szeretünk.” Ha jól értem, hármótok álomprojektjéről van szó, Chavo-t is a label révén futtattátok fel.

Oda jutott, ahol lennie kell és fényes jövő áll előtte. Még korai a dolog, fontos figyelembe venni, hogy sok kiadó, köztük a Def Jam és az Interscope is kicsiként indult. Így a SossHouse is a mi kis babánk még, mindenesetre a zenészeink milliós streameket hoznak a cuccokkal, amiket kiadnak és függetlenül tudnak működni. Chavo épp elég nagyot megy, Sharc, aki a Drunk And Nasty-ben rappel, szintén idén droppolt, néhány hét múlva pedig közösen indulunk turnézni. Ő egyelőre otthon van Amerikában a megszokott COVID-protokoll miatt. Én már jóval a turné kezdete előtt beoltattam magam, a többiek az utolsó pillanatig vártak.

Te időben megkaptad a szükséges oltásokat?

Közvetlen a születésnapom előtt oltottak, nem is csináltam semmit a nagy napon, igyekeztem pihenni és készülni a turnéra.

És végül egy személyesebb kérdés; több forrás szerint Belize-i felmenőkkel rendelkezel. Képben vagy a kultúrával és a gyökereiddel?

Az egész családom Belize-ből, Közép-Amerikából származik, a véremben van. Enélkül magam sem lennék itt és a zeném sem szólna úgy, ahogy. Ha tudni akarjátok, hogy honnan eredeztethető a hangzásom, utazzatok el oda. Látni és hallani fogjátok és meg az is lehet, hogy összefuttok a rokonaimmal. Ide tartozom, a családom a ’60-as évek végén, Martin Luther King mozgalma idején költözött Belize-ből New York-, azon belül is Queens Jamaica nevű városnegyedébe. A családból anyukám volt az első, aki az Egyesült Államokban született. Többek közt ezért is volt rajtam óriási a nyomás, mindenki kérdezgette, hogy mit akarok elérni, mit fogok majd csinálni. Mindig is zenélni akartam, a rokonaim pedig pont arra a helyre költöztek, ahonnan ez az egész ered, ahol a hiphop valóban született. Lényegében a Run DMC, LL Cool J, a Salt-N-Pepa és Irv Gotti mellett nőttek fel, 50 Cent nagymamájának a háza például közvetlen az én nagyim házának a sarkán áll.

Mindig valami olyasmibe szerettem volna fektetni, amiből lehet valami, nem pusztán hobbi-értékű dolgokba. Gyerekként, amikor már tudtam, hogy rappelni akarok, éreztem, hogy meg tudom csinálni, csak hajtanom kell, amíg megvalósul. Hát így indult.

---

Fotók: Kersner Máté / OFF Média

Az interjú eredeti, angol nyelvű verziója itt olvasható.