A Coachella-effektus, avagy hogyan csináljunk presztízsfesztivált?

Forrás:

Ahogy az Oscaron sem az a lényeg, mennyire jó a győztes film, a Coachellán sem arról cikkeznek, mekkora riffet nyomot Tom Morello, hanem hogy ki és milyen ruhában tette tiszteletét a kaliforniai fesztiválon. Mégis mikor lett a fesztiválozás presztízskérdés, és hogyan lett egy döglődő, poros, kis sivatagi buliból a Celebek Éves Találkozójának legfontosabb helyszíne?

Mindenről a Pearl Jam tehet. Paul Tollettnek és Rick Van Santennek, a Coachella alapítóinak egy bizonyos koncert adta az ötletet, amit az Empire Polo Clubban tartottak 1993-ban. Történt ugyanis, hogy Pearl Jamék megorroltak a Ticketmaster nevű amerikai jegyeladó cégre, és középső ujjat mutatva nekik a később a Coachellát is szervező Goldenvoicehoz fordultak, végül ők szervezték meg a koncertet. Több mint 25 ezer ember volt kíváncsi a hegyek közt a Pearl Jamre.

Az Empire Polo Club a nevével ellentétben nem egy koncertterem, hanem egy hegyekkel körbezárt, pálmafákkal tűzdelt 330 hektáros póló-kompexum. Tollett és Van Santen agyában egyre inkább körvonalazódott egy menő sivatagi fesztivál idealizált képe, ráadásul sokkal kevésbé prózai körülmények is arra sürgették őket, hogy valami nagyot dobbantsanak. A Goldenvoice pénzügyi gondokkal küzdött, nagy szükség volt egy aranytojást tojó tyúkra. Tollett az 1997-es Glastonbury fesztiválra is elment, hogy reménykedő tekintettel a sár és eső elől a backstage-be menekülő zenészek és menedzserek kezébe nyomja az Empire Polo Clubról készült pálmafás fotókat.

[vembed youtube=”DpPueG9Fkxs” ]Végül 1999 októberére sikerült összehozni a Coachella-völgyi Zenei és Művészeti Fesztivál néven futó bulit, ahol azért nem a helyi Balázs Palik léptek fel: ott volt a The Chemical Brothers, Moby, az Underworld, a Rage Against The Machines és a Tool is. A szervezők jó érzékkel válogattak a stílusokból, nem sütöttek rá semmilyen stílusbeli jelzőt a fesztiválra. A kétnapos bulira alig 10 ezer ember volt kíváncsi, nagyjából 850 ezer dolláros veszteséget termelt. Kétszer meg ugye nem szervezel meg valamit, ami ekkorát bukott, így a rákövetkező évben a szervezők inkább a fiókban pihentették a sivatagi fesztivál terveit – 2001-ig, amikor ismét próbálkoztak. Coachella továbbra is veszteséges volt, ám kezdett beépülni a helyi köztudatba.

A média komolyabban 2003-ban figyelt fel rájuk, amikor a Coachella nagyszínpadán rántotta össze Iggy Pop a legendás zenekarát, a The Stoogest. Ez volt az első alkalom, hogy a fesztivál visszahozta az árát, sőt bevételt termelt. A Coachella egyik legemlékezetesebb koncertjének azonban nem is ezt, hanem a Daft Punk 2006-os fenomenális piramisos showját tartották. Ráadásul a Youtube-nak  köszönhetően ekkor már az interneten is könnyen elérhetőek voltak a koncertfelvételek, ingyen promót generálva ezzel a fesztiválnak.

A folyamatos minőség, a híres zenekarok és az egyre növekvő igény ellenére kellett egy szenzációhajhász húzás is, ami által tényleg minden szem a fesztiválra szegeződik. És mi lehetne polgárpukkasztóbb, mint egy halott rapper feltámasztása? Erre a célra 2012-ben Dr. Dre és Snoop Dogg mellé Tupacot húzták elő a sírból. A meggyilkolt sztárt hologram segítségével keltették életre. Az ízléstelen hullagyalázástól kezdve a szenzációhajhászáson át a zseniális ötletig sokféleképpen vélekedtek az emberek, de a célt elérték, mindenki a Coachelláról beszélt.

[vembed youtube=”TGbrFmPBV0Y” ]Ami pedig menő, az vonzza a hírességeket is: a Coachella az utóbbi években a kötelező vörös szőnyegmentes terepe lett a hírességeknek. Los Angeles közelsége (nagyjából 2 óra autóval) megkérdőjelezhetetlen jelentőséggel bír, ám a távolság egy igazi celebritásnak sosem jelent gondot, magánrepülőbe pattan és megoldja. Szinte kötelező jelleggel jelenik meg a Coachellán mindenki, aki számít. Főleg, mert ilyenkor a magazinok dugig vannak a Coachellás cikkekkel: ki mit visel, kit kivel láttak. A zene és a koncertélmény másodlagos lett a média számára.

Mert igen, a Coachella sajátos kifutójává vált a divattervezők és nagy márkák számára is. Itt nem a szakadt, de fesztiválozásra tökéletes, ősrégi Conversedet veszed fel, hanem a legmenőbb dizájnerdarabokat. A bugyimodelljeiről híres Victoria’s Secret például idén is pózoló modelljeivel népszerűsítette magát, a H&M-nek pedig már külön erre az évre tervezett Coachella-kollekciója is volt. Az Instagram pedig dübörög a feszten készített szelfiktől.

Ami pedig a hírességek körében népszerű, azt zabálni fogja a plebs is: a Coachella körüli őrületet az mutatja a legjobban, hogy órák alatt fogynak el rá a jegyek az összeomlott online jegyértékesítő oldalak és a tömegnyomoros jegypénztárokon keresztül. Mindezt úgy, hogy a mostanra két hétvégésre duzzadt fesztivál mindkét hétvégéjén percre pontosan ugyanaz a program, kétszer lép fel mindenki. Mégis azonnal elkapkodják a kb. 400 dollárba (115 ezer forint) kerülő bérleteket.

Forrás:

És hogy miben áll a Coachella-effektus? Nem feltétlenül az egyébként jól összerakott line up-ban keresendő a válasz, bár az élő YouTube-os közvetítéseknek hála ma már nem csak a celebszetteket, hanem egyes koncerteket  is meg lehet nézni online. A presztizs az, ami vonzza a népet, no meg, hogy “természetes élőhelyükön” kívül is megfigyelhetőek a celebek. Nincsenek kordonok, biztonsági őrök, simán előfordulhat, hogy Dicaprio véletlenül fellök a budiból kifelé sietve, vagy Rihanna kerül melléd egy Kendrick Lamar koncerten. Mindezt a kaliforniai édenben– lehet a Szigetre is csak pálmafák kellenének.

Írta: Polák Zsóka