Aki megváltoztatta a hiphop hangzásvilágát – J Dilla öröksége

Forrás:

A 90-es évek végén egy detroiti rapbanda, a Slum Village kezdte meghódítani az underground berkeit, köszönhetően laza szövegeiknek. Azonban a csapat egyik tagja még nagyobb népszerűségre tett szert, pedig a mikrofonnál nem jeleskedett annyit, mint társai, nem úgy az MPC 2000 mögött, ahol a banda ikonikus zenéi születtek. Ő volt J Dilla, aki szeretett a határokon kívül gondolkodni, így forradalmasította a hangmintázás örök érvényű szabályait és változtatta meg a hiphop hangzásvilágát. Sajnálatos módon 2006-ban, hosszú betegség után eltávozott az élők köréből, mindössze 32 évesen, három nappal a születésnapja után. A zenére gyakorolt hatását a mai napig lehet érezni, különböző producerek és beatmakerek próbálják magukévá tenni Dilla technikáit, több-kevesebb sikerrel. De mitől volt Jay Dee ennyire különleges?

A kezdetek

Dilla egyike azoknak a zenészeknek, akik nem a tankönyv szerint tanulták ki a zeneszerzés minden csínját-bínját. Mentora Joseph „Amp” Fiddler annyit mondott neki: mindenre magadnak kell rájönnöd! Ez szabadságot adott a fiatal Dillának, aki így bátran tanulmányozhatta, hogyan tudja a legtöbbet kihozni az elektronikus dobprogramokból. Hamar barátokra lelt a detroiti hiphop körökben, a Slum Village előtt több rapcsapat tagja is volt, mint feltörekvő beatmaker. Bár zenéit szerették, Motor City-n kívül még nem terjedt el a neve. A 90-es évek közepén kapcsolatba került az egyik legsikeresebb hiphop formációval, az A Tribe Called Questtel, ezen belül pedig a csapat frontemberével, Q-Tippel. Tip egyből felfigyelt Dilla zsenialitására, aki a produceren keresztül eljutott a The Pharcyde-hoz, akik akkor dolgoztak Labcabincalifornia című albumokon. A lemezen helyett kapott a J Dilla által producerált Runnin’ is, ami hatalmas sikernek örvendett a hiphop körökben. Jay Dee annyira befutott, hogy hamarosan remixek garmadáját készítette el különböző előadóknak.

[vembed youtube=”pwHuEDCM7xs” ]Az összetéveszthetetlen stílus

Jay Dee sikerességét annak köszönhette, hogy fanatikusan gyűjtötte a 60-as, 70-es évek soul és funk bakelitlemezeit, akárcsak Dr. Dre vagy Q-Tip. Órákon keresztül pörgette a lemezeket, amiknek hangulatát sokszor belecsempészte zenéibe. Autodidakta módon fejlesztette a mintázási technikákat, majd illesztette bele a basszust, ami zeneszerzésének egyik védjegye lett. Ahogy a Vox csatorna egyik videója rámutat, Dilla direkt úgy programozta a dobokat, hogy kicsit mindig elcsússzon az ütemtől, ezzel azt a hatást keltve, mintha egy dobos játszotta volna fel a sávot. Így kerülte el a robotikus hangzást, és késztette a hallgató fejét, hogy önkéntelenül is bólogasson. Sokszor darabolta fel úgy a soul mintákat, hogy a zenében található lábdobokat és pergőket ültette az ütemre. Ennek legjobb példája Don’t Cry című száma, ami a The Escorts – I Can’t Stand (To See You Cry) klasszikusát mintázza. A dal első 40 másodpercében hozzá sem nyúl az eredeti műhöz, hogy utána fenekestül felforgassa, így örvendeztetve meg minden hiphop hallgató szívét.

Az utódok

J Dilla zenére gyakorolt hatása sok producert indított el a pályán. Gyakorlatilag 2006-ös halála után nem volt olyan beatmaker, aki ne kísérletezgetett volna a Dillát jellemző mintázási technikákkal, hangzásvilágával. A legtöbben ekkor jöttek rá, hogy bármennyire könnyűnek tűnik, rengeteget kell hozzá tanulni, kísérletezgetni, mire hasonló produkciót tudnak csinálni. Így tett Flying Lotus is, akinek első albumát, az 1983-at Dilla hatása inspirálta. De megemlíthetjük 9th Wondert is, aki a 2000-es évek végére az egyik legfelkapottabb underground producer lett. Hasonló sikereket ért el Madlib is, aki még Dillával közösen adott ki albumot Jaylib néven. Emellett az ő produceri munkáját dicséri a méltán híres Madvillainy, MF Doommal közösen kiadott albuma.

[vembed youtube=”jY9wzoJvqYs” ]Az örökség

2006-ös halála után nagyon sok tribute készült a producernek, illetve előkerültek a műhelyében félig kész zenék is. Leghíresebb albuma a halála előtt napokkal (a születésnapján) kiadott Donuts instrumentális album, ami 31 számot tartalmaz. Ugyanebben az évben jelent meg posztumusz a The Shining című lemeze, ahol a hiphop krémje dobálta sorait Dilla ütemeire. 2009-ben egy magyar vonatkozású tribute album is megjelent, ez lett a Dillázs – Dillage.

[vembed youtube=”EzgWjxZjqhg” ]A korong 12 számot tartalmaz Dilla zenéivel, magyar MC-k közreműködésével, többek közt Bankos, Eckü, Bobakrome, Orizatriznyák és Essemm soraival megtűzdelve. Dilla halála után hat album jelent meg az ő nevével ellátva, mindegyik sikert aratott a közönségnél. Örökségét öccse, Illa J is életben tartja, mint MC, valamint egy szimfonikus zenekar is feldolgozta legismertebb zenéit, tiszteletül a producernek és édesanyjának. Egy biztos, J Dilla neve a mai napig megkerülhetetlen a hiphop berkeiben, zenéi ezreket inspiráltak, hogy elinduljanak a fekete zene rögös útján, és tovább vigyék a kísérletezgetést, amit Dilla tökélyre fejlesztett.

Írta: Steiner Krisztián