Central Cee felemelkedésének története, a londoni srác, aki meghódította Amerikát

Central Cee új korszakot nyitott a brit rap történetében. Ő lehet az első rapper a szigetországból, akinek a nevét az amerikai közönség is megjegyzi. De mi is az a varázs, ami a rappert különlegessé teszi? Hogyan vált a londoni utcák egyszerű fiújából generációja egyik meghatározó hangja? Ebben a cikkben mélyebbre ásunk, hogy felfedjük felemelkedésének titkait.

Central Cee, igazi nevén Oakley Neil HT Caesar-Su, 1998. június 4-én született Londonban. Gyerekkorát London Shepherd’s Bush kerületében töltötte, ez a városrész híres multikulturális közösségéről és élénk zenei szcénájáról. A multikulturális háttér a családjának is a része volt, anyja angol, de apja guyanai-kínai felmenőkkel rendelkezik. Habár anyjával élt fiatalkorában, apjához rendszeresen átjárt, és itt szeretett bele az amerikai hiphop zenékbe. Később a reggae és a dancehall is nagy hatással volt rá, így egy rövid, cipőboltos meló után tizenévesen eldöntötte, hogy a zenélésnek szenteli az életét.

14 évesen kezdett saját dalszövegeket írni. Kezdetben hálószobájában rögzítette zenéit, amelyeket a SoundCloudra töltött fel. Egy-egy közreműködéssel és freestyle-lal felkeltette magára a figyelmet, de a nagy áttörés váratott magára. Utóbbi annak is volt köszönhető, hogy CC nem nagyon tűnt ki brit autotune-hiphop közegből, így 2020-ra stílust váltott és ráugrott a UK drill hullámra a „Day In The Life” című dallal, ami hatalmasat robbant. „Kapcsold ki az autotune-t, halljuk, hogy rappelsz valójában” – hangzik el rögtön a trekk verzéjében, mely új fejezetet nyitott a karrierjében.

Central Cee később egy NoJumper interjúban elárulta, hogy a dal vírusos sikere annyira váratlanul érte, hogy nem is volt a fiókban több drill zene betárazva, de hamar stúdióba vonult és érkeztek a bangerek egymás után, többek közt a „Molly„, a Pinging” a „Commitment Issues„, és persze a „Loading„, mely még a „Day In The Life„-nál is nagyobbat ment, és nem csak hazájában, de több európai országban is platina lett. Szövegvilága ugyan a drillre jellemző „utcai” témák voltak, de CC nem félt társadalmi kérdésekről sem rappelni, még ha az a szegények vs. gazdagok kérdéskörre is korlátozódik sokszor. 2021-ben megjelentette első mixtape-jét, a „Wild West„-et, amelynek promóját egy a narancssárga színnel való asszociációval erősítette. Borító, klipek, egyéb vizuálok, minden narancsszínű volt, így kitűnve az egybefolyó feedekből.

Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy az idővonal azon részén járunk, amikor épp nagyban zajlottak a COVID okozta lezárások. CC így az otthon unatkozó és TikTokozó népeket is el tudta érni, nem csak a fülbemászó dalaival, de rajongó-centrikus hozzállásával, melyek többek közt folyamatos élőzésekben csúcsosodott ki.

Central Cee munkamoráljára egyértelműen jellemző a konzisztencia, nem dőlt hátra, és 2022 februárjában már jött is a következő mixtape, a „23„. Ezúttal a sárga színt tette magáévá, és habár a projekt Európa-szerte nagy sikereket ért el slágerlistákon (angliai első hely alap ekkor már), a világszintű robbanás csak ezután jött. Júniusban ugyanis megjelent a „Doja„, mely akkora hullámokat vert, hogy még Amerikába is eljutott a híre.

A dal világszerte terjedt a TikTok-on, köszönhetően részben a szövege miatt, amely utalásokat tartalmaz a névadójára, az amerikai rapperre, Doja Catre, és a dal ütős alapjára, mely Eve 2001-es, Gwen Stefanival közös dalát, a „Let Me Blow Ya Mind„-t hangmintázza. A trekk klipje a Lyrical Lemonade-nél jött ki, és ezzel Central Cee vált az első brit előadóvá, akinek a klipjét Cole Bennett rendezte.

Ekkorra már a szélesebb zeneipar sem tudta ignorálni a rappert, hisz 2022-ben ő lett az első brit rapper, aki egy éven belül elérte az 1 milliárd Spotify-streamet. Ezenkívül több díjat is bezsebelt és BRIT Award jelölést is kapott. Amerikai kollégái is felfigyeltek rá, köztük a mindig friss tehetségeket felemelő (egyesek szerint kihasználó) Drake, akivel közösen szerepeltek az „On The Radar” freestyle-on.

Ezt követően egymás után jöttek a vendégszereplések, the Kid Laroi, J. Cole, és Ice Spice csak pár prominens név, akik megkeresték egy-egy verze ügyében.

CC karrierjének ezen a pontján már a debütáló albumára készült, amire az évek alatt felhalmozott erővel és bázissal olyan rappereket tudott felpakolni, mint Lil Baby, 21 Savage, Lil Durk, miközben otthonát nem feledve azért Skepta és Dave is képviselik a UK-t.

Nem túlzás tehát kijelenteni, hogy 2025-ben Central Cee a legaktuálisabb és legismertebb brit MC a világon, de ami talán neki még ennél is fontosabb, Amerikában különösen. Skepta, Stormzy, Little Simz és még lehetne folytatni azon rapperek sorát, akik habár iszonyat tehetségesek, sosem tudták igazán, vagy inkább IGAZÁN megvetni Amerikában a lábukat. Persze, mindannyian bólogattunk a Praise The Lord-ra, de vélhetően egy átlag amerikai rap rajongó ettől még továbbra is úgy gondol rá, mint egy A$AP Rocky dalra, amin „valaki más” is rappel. Central Cee viszont más kategória, nem csak azért, mert örömmel kollabolnak vele nagy amerikai rapperek, hanem mert amerikai fesztiválokra és koncertekre is meghívják, tehát van közönsége, ha pedig feljön egy hiphop duskurzusban a neve, a válasz nem az, hogy „az az angol pali, akárhogy is hívják„.

A kérdés persze áll, miért pont ő? Miért sikerült Central Cee-nek az, már most, ami évtizedekig nem sikerült a szigetországból senkinek, hiába beszélik ugyanazt a nyelvet, mint az amcsik. A siker kulcsához persze nem lehet receptet írni, de az azért kiolvasható a rapper felemelkedéséből, hogy a szerencsén kívül szüksége volt egy kezdeti hitelességre, folyamatosan szállított slágerekre, a marketing és a közösségi média agresszív kihasználására, és egy szerethető személyiségre. Az erre pakolodó amerikai featek pedig hízlalták a hógolyó-hatást. A rapper eközben nem hagyja, hogy drill szövegeket meghatározó gang keménykedés összemosódjon a valósággal, egy erény, amiből régebbi barátja, későbbi ellensége, Digga D is tanulhatott volna. Naivak se legyünk, CC egy jóképű srác, aki ügyesen lavírozik az utcai rosszfiú és az otthon chillező és Xboxozó, barátnőjének arany-nyakláncot vevő pasikép között, megnyerve ezzel magának egy nagy női rajongótábort is. Utóbbi attól is nőtt, hogy 2023-ig Madeline Argy-val járt, aki az egyik legkedveltebb brit vlogger.

Central Cee több mint 10 éve küzd, tégláról téglára építve a karrierjét, olyan tempót diktálva, melyből kiolvasható, mennyire is elszánt az egésszel kapcsolatban. Anno céljaként tűzte ki, hogy ő legyen az első brit rapper, aki áttöri a láthatlan falat Amerikában, és ez úgy tűnik, vagy már megtörtént, vagy a január 24-én megjelenő első nagylemezével meg is fog történni. Talán ezért is nevezte el a projektet „Can’t Rush Greatness„-nek, mert tudja, hogy nincs hosszútávú siker, kemény munka nélkül.