Aztaa
Eddig ismeretlen emberszabású maradványaira bukkantak egy ősi kínai sírban
Az új faj lehet az első, melynek kihalása az emberi tevékenység közvetlen következménye.


Eddig ismeretlen majomfaj egyedének maradványaira bukkantak egy ősi kínai sírban – adta hírül a BBC News.
A gibbonféle mára kihalt, ami arra utal, hogy az ember jóval a modern kor előtt hozzájárulhatott a majmok pusztulásához – olvasható a Science tudományos lap aktuális számában.A ma élő emberszabásúak sok faja áll a kihalás szélén, a többi veszélyeztetettnek számít.
A most felfedezett új faj, a Junzi imperialis lehet az első, melynek kihalása az emberi tevékenység közvetlen következménye a Zoological Society of London (Londoni Állattani Társaság) tudósai szerint. „A világ minden emberszabású majmát – csimpánzokat, gorillákat, orangutánokat és gibbonokat – fenyegeti a kihalás az emberi tevékenység miatt, azt azonban nem gondoltuk, hogy létezett már olyan faj, amelyik az élőhely elvesztése és a vadászat miatt kipusztult. A kihalt Junzi felfedezése azonban fordulatot hozott” – mondta Samuel Turvey, a kutatás vezetője. Kína középső részén, Sanhszi tartományban, egy nagyjából 2300 éves sírkamrában találták meg a kihalt gibbonféle koponyatöredékét más állatok, hiúzok, leopárdok és egy fekete medve maradványaival együtt.

A sír – és talán az emberszabású is – Hszi asszonyé lehetett, aki Kína első császára, Csin Si Huang-ti nagyanyja volt. A császár rendelte el a Nagy Fal építését és az agyaghadsereg elkészítését is. A gibbont Kínában luxus háziállatként tartották, nemes tulajdonságokkal ruházták fel. A koponytöredék számítógépes modellje alapján az állat eddig ismeretlen gibbonfajhoz és -nemhez tartozott, valószínűleg néhány száz évvel ezelőtt halt ki.
Majdnem bizonyos, hogy a gibbon kipusztulása az ember számlájára írható. „Adataink alapján adott korszakban végbemenő intenzív környezetátalakítás hajtotta a gibbonokat dél felé, mai élőhelyükre, Kína messzi déli vidékére, a Junzi esetében pedig a kihalásba” – mondta Helen Chatterjee, a University College London kutatója. A gibbonok, a legkisebb testű emberszabásúak Ázsia trópusi esőerdeiben élnek. Legtöbb fajukat az erdőirtás, a vadászat és a csempészet fenyegeti. Két gibbonfaj a közelmúltban tűnt el Kínából, az országban még létező többi fajt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetettek közé sorolja.
A Kínában élő gibbonfajok egyike, a hajnani gibbon ma valószínűleg a világ legritkább emlősfaja, mindössze 26 példánya él.
