Ezt kell tudni Halloween ünnepéről

A középkori hiedelmek szerint a mindenszenteket megelőző nap végezték üzelmeiket a boszorkányok és varázslók. Ma is több okkult szekta tartja úgy, hogy ilyenkor a szellemi és a fizikai világ érintésnyire kerül egymástól, hogy ilyenkor a legnagyobb erejű a mágia. A 8. századtól terjedt el az a hiedelem, hogy a torz vonásokkal „ékesített” lámpások megvédik az utazókat a rossz szellemektől.

A halloween 1840 körül honosodott meg Amerikában, amikor a nagy írországi éhínség idején százezrek vándoroltak ki a Zöld Szigetről az óceánon túlra, és magukkal vitték szokásaikat, legendáikat is. Az egyik történet szerint volt egyszer egy Stingy Jack (Fukar Jack) nevű részeges, kiállhatatlan kovácsmester, aki többször is rászedte az ördögöt, mígnem a patás megígérte, hogy nem viszi el lelkét a pokolba. Jacket azonban halála után Szent Péter sem engedte be a mennyországba, ezért arra ítéltetett, hogy örökké bolyongjon, keresve nyughelyét. Vándorlása közben egy kivájt tarlórépát tartott lámpásként a kezében, benne izzó széndarabbal, így ragadt rá a Jack of the Lantern (Lámpás Jack) név, melynek rövidült változata, a jack-o-lantern a halloweeni töklámpásra utal. A lámpások eredetileg tarlórépából, karórépából vagy céklából készültek, a tök az ünnep tengerentúli meghonosításával vette át helyüket.

A mindenszenteket megelőző nap mára elvesztette eredeti jelentését, de a kereskedők számára igencsak jelentős maradt. Az üzletek kirakatait az ünnep jelképei díszítik, több országban a televíziók a kóbor lelkek éjszakáján horrorfilm-maratont sugároznak. A halloween ma főként a gyerekek képzeletét ragadja meg, különféle jelmezeket öltenek, lámpásokat készítenek a kivájt tökökből, és házról házra vándorolva „rémisztő” fenyegetésekkel édességeket és gyümölcsöt „zsarolnak” ki (trick or treat, azaz csíny vagy finomság). A felnőttek számára is rendeznek jelmezes partikat, tartanak felvonulásokat, a mulatság éjszakai bárokban folytatódik egészen hajnalig.

Halloween éjjelén a „szörnyételek” is divatosak: a gyerekek is fogyaszthatják a paradicsomból készült vérlevest, a véres ujjat (hosszúra vágott sült krumpli és virsli ketchuppal), a kukacos földet (csokoládépuding fekete „kukac” díszítéssel) vagy Drakula vérpudingját (vaníliapuding málna- vagy epermártással). A felnőttek Halloween-kenyeret sütnek: a gyümölcskenyérben gyűrűt rejtenek el, s aki megtalálja, a következő évben férjhez megy vagy megnősül. Az italok készülhetnek gyümölcsből, felnőtteknek alkoholból, a lényeg az, hogy az élelmiszerfestéktől jó „véresek”, azaz vörösek legyenek. Az ünnep számtalan, főként persze amerikai regény, képregény és film tárgya, talán a leghíresebb John Carpenter Halloween című, több folytatást megélt horrorfilmje; a tizedik Halloween-filmet a tervek szerint 2017 júniusában mutatják be.

Napjainkban Magyarországon is egyre népszerűbbek a ház elé vagy ablakokba kitett töklámpások, és újabban halloween-programokat is szerveznek. A „rettegés éjszakáján” az ünnep és a borzongás szerelmesei a legkülönfélébb maszkokat öltik magukra, s a gyerekeknek futó- és jelmezversenyt rendeznek. Néhány településen töklámpás szépségversenyt szerveznek, a Hősök terén pedig idén is lesz Töklámpás Fesztivál. A Margitszigeten több Halloween témájú kalandtúra közül választhatnak azok, akik szeretnének megismerkedni az ünnep ősi gyökereivel, a magyar babonavilággal és a kelta szokásokkal. Sötétedés után elemlámpa is ajánlott a „szellemes túrák” teljesítéséhez.