Hogyan nyerjünk Oszkár díjat!

Az Oszkár gála elvileg az amcsik magánügye, de természetesen tudjuk, hogy egy show, filmünnep, és nagyon is elősegíti, egy film nézettségét, promócióját.

A második, ízléstelen tévhit, hogy a Holocaust témájú film biztos siker. Ezt általában, félművelt, facebook- filmszakértők, kocsmai proféták szokták hangoztatni.

Valójában, szinte minden évben van hasonló témájú film (A Saul fián kívül, lengyel Holocaust film is volt idén), és kábé 10 évenként nyer ebből valaki, valamit.  Sokan eleve, nem is a Soáról, népirtásról forgatnak, filmet, hanem keretként használják, a háborút, a végletes pillanatokat.

Az tény, hogy Hollywood, vagyis ma már Hollywoodberg (khmm), a migránsoknak, így a zsidóknak is hatalmas lehetőség volt, és ők tették azzá ami. Emiatt, egy olyan témájú filmre jobban odafigyelnek, amiben kulturálisan érintettek. De jobban is értik, pont ezért szigorúban kritikusak vele.

De ne legyünk morcosak amiatt, hogy a doni katasztrófát, a Trianont,  nem igen érzik át máshol, mert az átlag magyar embernek Nanking, ugyanígy nem mondd semmit, de ha nankingi mészárlást mondok, akkor se nagyon. Ha mi lennénk Hollywood, mi sem lennénk jobbak.

 
Az Oszkár szobrocska, ugyanis imád, ismert nagy történelmi melodrámákhoz szegődni. Ugyanis a nagy történelmi melodrámák, azt sugallják, hogy ez komoly téma, ezt nyakkendőben, állva, szívre tett kézzel kell megnézni, ez az  egész emberiségnek szól. Vagyis vigyázz, kultúra, fejre támad, adjunk neki egy díjat gyorsan. Meg is érkeztünk.

Az Oszkár díj, ugyanúgy politika, giccs, és üzlet, mint bármilyen más kitüntetés. Az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia, politizál, üzen,példát ad és biztos, ami biztos alapon osztogat. Mivel emberek alkotják, gyakran kivételez, de kegyes is. Sokszor egy jó, de méltatlanul elfelejtett, kihagyott színész, rendező, épp aktuális, de közepes filmjére adnak egy vitrinbe rakható boldogságot.

Ha valaki szeretne egy jó filmet nézni vagy mindenáron szeretne egy saját kardos szobrocskát, annak itt van pár friss tipp. Egyenesen a legnagyobb médiamogulok előszobájából, ahol Andy Vajna is csak másnak gyújtja a szivarokat. Mire figyeljünk, ha egy pöfékelő filmszatócs elé kerülünk?

1. Lehet-e tiszta művészetet csinálni egy tisztátalan korban?

Ne művészkedd túl, akik döntenek rólad, nem művészek, üzletemberek, vagy nagyrészt azzal voltak elfoglalva, hogy bekerüljenek ebbe a pozícióba.

Hollywood nem szereti, ha mélyen a szennyesében kutakodnak, de szereti azt, ha színháznak ábrázolják a világot, a történelmet. Hiszen a döntnökök tulajdonképpen színházi embereknek tarják magukat.

Mephisto, Kabaré, Mindhalálig zene, Mindent Éváról.

Kulisszatitok, és világtörténelem egy elkent női sminkben. Ez olyan biztos siker, mint a McDonalds-os krumpli.

[vembed youtube=”u3IONdE15vQ” ]

2. Már nem fájóan aktuális társadalmi kérdések

Ha túl friss a téma akkor nem, de ha már kicsit biztonságosabb távolságban van akkor lehet díjat kapni érte.

Ne feledd, az indiánok is azután lettek érdekesek, mikor már majdnem kihaltak.

A Kis nagy ember című filmet, mindenki nézze meg. Csak jelölték, Oszkárra, túl friss volt akkor.

3. A  szintén zenész  kategória. Vannak olyan szép, és gyakran technikailag nehéz filmek (Saul fia), amire egy filmrajongó, nem tud nem díjat adni.

Lehet, hogy a közönség nem érti, vagy érti, de túl soknak találja. Viszont egy ember, aki élete nagy részét filmekkel tölti, az díjat fog adni rá. Csinálj, új, vad átütő filmet, amit még senki nem csinált, arra nem kapsz díjat,(lásd: első pont) de 10 év múlva egy közepes filmedre, később majd igen. Mert lelkiismeret furdalásuk lesz, hogy akkor nem adtak.

David Linch Elefántember című filmjét 8 Oszkárra jelölték, sajnos egyet sem kapott meg. De nem baj mert a kétszeres Aranypálma nyertes (az is elég ritka) Shohei Imamurát soha nem is jelölték. Akira Kuroszavának miután minden vizuális, és szerkesztésbeli ötletét ellopták (pl. Ponyvaregény, Memento történetmesélése, Hét szamuráj, a főszereplők alulról filmezése stb…) azért végül adtak egy darab díjat.

A szibériai vadászról szóló Derszu Uzalára, akinek tetszett a Visszatérő nézze meg ezt is.

4. Giccsfaktor

Ha árad a nyáltenger, az téged is elsodor. Néhány sarlatán filmes varázsló tényleg képes az érzelmeinkkel játszani, mert profi, és élvezi.

Spielberg, Cameron ezért, ha újabb iratokat akar az asztalán lenyomtatni, össze tud még kaparni egy-két kardos aranynehezéket.

De ne feledd a Trópusi Vihar, az élet minden területére igaz szentenciáját. „Soha ne told fullba a kretént”. Mert ha rájönnek a nézők, akkor megharagszanak.

A giccsfaktor legismertebb altípusa a „Ketten a világ ellen” kategória, általában szerelmesfilm, vegyítve bármivel. (Titanic, Most és mindörökké, Hideghegy, Angol beteg, West side story)

5. A Sundance hatás

Az utóbbi időben, az indie Sundance filmfesztivál nyertes filmjei, szinte mindig hoznak egy Oszkárt, vagy jelölést az alkotóknak.

A Sundance alapítói (Robert Redfordon kívül is), most már végképp belefolytak a fősodorbeli hollywoodi életbe.  Szinte biztos, hogy sokan közülük az Oszkárra is szavazhatnak. A szakadt farmeros hippiknek, ma már aranyhitelkártya van a farzsebében. De az ízlésük továbbra is jó, és ez a lényeg.

Pár Sundance siker, ami az Oszkár díj közelébe férkőzött:

Born into Brothels, Beast of the southen wild, Slowwest, 12 év rabszolgaság.

Szinte borítékolható, hogy az idei Sundance nyertes Birth of a Nation, 2017-es Oszkár gálán is díjakat fog besöpörni.

6. Life of valami:

Az akadémia tagok, imádják az élettörténeteket, az önéletrajzi könyvadaptációkat, lényeg, hogy íve legyen, ívelgessen, íveljen át pár generáción, birodalmak dőljenek össze…és egy ember sorsán keresztül mutassuk ezt meg. 

Csak találomra pár film: Elfújta a szél, Ugetsu története, Pi élete, Ghandi, A nap birodalma, Az utolsó császár, Angol beteg, Derszu Uzala.

7. És persze van az Angol beteg ami minden kategóriába beleillik

Remélem, még időben elkezded forgatni a filmedet a 2017-es Oszkárért. 

Ne feledd, a Tangerine című filmet, már teljesen Iphone-al forgatták.  Bármi megtörténhet!