Kövess minket

Hiphop

„Mára már nekem is több, mint hogy izzadság és alkoholszagú emberek csápolnak” – Ótvar Pestis interjú

Megosztva

Ha hallgattál 2022-ben magyar hiphopot, sanszos, hogy valamelyik kedvenc zenédnek pont Olasz Patrik aka Ótvar Pestis volt a producere. A fiatal srác készíti ugyanis Pogány Induló legtöbb beatjét (Vágod?, Gettó Csirke, csakhogy kettőt említsünk), és habár producerként egyértelműen kiemelkedő, szépen lassan rapperként is kezd megnyílni. A csütörtöki OFF Média bulinkon először fogja szólóban bizonyítani a képességeit, ebből az alkalomból beszélgettünk vele munkamorálról, Pogány Indulóval való barátságáról, Eminemről, és a producerek megbecsüléséről.


Első Instagramos interjúdban így jellemezted magad: “egy zeneszerető, újra vágyó, alkotni szerető 20 éves srác, aki élvezi amit csinál, és szeretne egyre jobban elmélyülni benne, ámbár előfordul, hogy túltol bizonyos dolgokat?” Mit szoktál túltolni?

Nem is túltolni, túlgondolni szoktam dolgokat. Többet agyalok egy adott projekten, mint amúgy kellene. Ezzel nincs is baj, de az az idő veszik el, amit másra is fordíthatnék. Például megcsinálok egy beatet, foglalkozom vele 4 órát, utána pedig hozzá sem nyúlok többé. Ha nem agyalnám túl, jobban be tudnám osztani az időmet.

Állítólag már anyukád hasában is Eminemet hallgattál. Milyen hiphopot fogyasztasz legszívesebben, továbbra is a Shady-irány fog meg? 

Amikor nagyon kicsi voltam, ezeket hallgattam akarva akaratlanul. Kérdés nélkül ez volt a kiindulópontja az egésznek, de ahogy elkezdtem felnövögetni, magam kerestem az irányzatokat, és nem ragadtam le a Shady-hangzásnál, sok újdonságot is befogadtam. 2016-tól már pörgettem 21 Savage-éket, követtem ezt a vonalat is a régisuli mellett, mindenből egyaránt akartam újat. 

Ebben a beszélgetésben szó esett a nevedről is, amikor először megláttam azt, hogy Ótvar Pestis a mára legendás, Központos Pogány buli borítóján, izzadság-és alkoholszagú hiphop fanok jutottak eszembe.

Igen, a névből adódik egy adott stílus és életvitel. Még jó, hogy ez jut eszedbe, hiszen a bulinkon ilyen arcok vannak, pont mint mi. Az alapján, ahol tartunk, mára már nekem is több, mint hogy izzadság és alkoholszagú emberek csápolnak. Közvetítjük a zeneszeretetet, nekünk fontos, hogy a hallgatók értékeket találjanak a zenéken keresztül, és látszik, hogy már más is így érez.

Amikor az OP név született, lázadó, tróger flessekben voltunk. Először én sem hittem benne, de aztán rájöttem, hogy nem a név a lényeg, hanem hogy mi és ki van mögötte. Amióta lett egy kisebb táborom, nem érzem kínosnak, könnyebb vele azonosulni.

Az Asannal és Pogány Marcival egészen új, de mégis ismerős színt hoztatok az itthoni rapzenébe. Mi a Te elképzelésed a hiphopról? Hol jár a műfaj szerinted?

A rapzene szövegileg olyan irányba ment el, amit nem tudok annyira szeretni. Nincsenek olyan sorok, amik tényleg szívből és őszintén szólnak, hanem a sablonokat járatják, itthon legalábbis biztosan. Ez hátráltatja a műfaj művészeti és zenei előrehaladását, mi úgy jöttünk a képbe, hogy alkotunk, hozzáadunk, építjük ezt a valamit, nem pénzt akarunk szerezni.

Hogy ismerkedtél meg Pogány Indulóval?

Egy iskolába jártunk, csak ő kettővel alattam. A hiányzó matektudásom miatt megbuktam, visszaestem egy osztályt, így lettünk jóban. Elkezdtünk zenélni egy összetákolt, szar stúdióban a koliban. Itt csináltuk a Vágod? beatjét, és itt született az első számom, a Pisa is, amit utána kiraktunk SoundCloudra. 

Milyennek írnád le a közös munkafolyamatokat? Kívülről magától értetődőnek és organikusnak tűnik az összefonódásotok. 

Jól látod, tényleg organikus, az album is így állt össze, nem kellett rajta agyalni, hogy mi legyen a sorrend, magától értetődő volt az egész. Ez Marcinak az érdeme, tök egyszerűen és érthetően elmagyarázza, hogy mit szeretne, így gördülékenyek vagyunk. A közös alkotás sosem volt munka. 

A Megáll az Idő borítóján is szerepelsz, milyen emlékeket idéz a kép?

Igen, ott vagyok a borítón, Ricky the Trickynél voltunk Vásárhelyen, mindig ott stúdiózunk. Amint kész lett a kép, a Marci megmondta, hogy ez lesz a cover, pedig akkoriban még a lemez koncepció sem volt tiszta. Nagyon örülök ennek, bár egyáltalán nem kapcsolódik az album tematikájához, mégis egy real fotó. A helyszín sok jó emléket és fejlődést, előrehaladást szimbolizál a saját magam karrierjében is.

Sok producer kezd el rappelni is, te is így tettél. Mi vezérelt pontosan? Dolgozik ilyenkor a bizonyítási vágy?

A bizonyítási vágy mindig dolgozik, de első sorban magam felé, mindig magamnak szerettem volna bizonyítani. Nem producerként kezdtem, csak most hozom felszínre mindazt, ami érlelődött bennem: 3 éve prodolok, 4-5 éve viszont már bőven írtam rapszövegeket, ez hamarabb jelen volt. 

Amikor beleszerettem ebbe, 0-24 beateket csináltam, aztán rá is rappeltem az összesre. Szerencsére mind a két ágazattal tudom magam fejleszteni, mostanában párhuzamosan csiszolom az alapokat, a produceri tudásomat, a szövegeket és a flow-kat is. Érdekes viszont, hogy az EP-men nem lesz saját beat, csak olyanok, amiket másoktól kaptam és vettem, mert gyakran erőltetettnek éreztem, hogy folyton a saját cuccaimra próbálkozom.

A producerek látványosan kevesebb figyelmet kapnak az emszíkhez képest. Te hogy érzed ezt?

Ebben nagyon igazad van, sok jó beatmaker és prod van, aki nem kapja meg azt a bánásmódot és honorációt, ami jár. Oké, van egy szöveg, de alatta ott egy beat, ami miatt hallgatják. Nekem is írtak, hogy mennyibe kerül egy beat, amikor azt mondtam, hogy 20 ezer, rengetegnek tartották, pedig nem is tudják, mennyi meló van benne, plusz már bőven vannak komoly referenciáim is. 

Azért örülök, hogy mindkettőt űzöm, mert belelátok, hogy milyen a producereknek és az emszíknek. Fontos, hogy a producerek is kiálljanak magukért, néha azt gondoltam, hogy nem kapom meg, ami jár, mert a beatekben biztos kevésbé lehet elmélyülni, mint a szövegekben, általában rögtön az utóbbit dicsérik meg. Pedig a beat engem megszólít, mindig az az első, és csak aztán a szöveg.

Nemrég droppoltál egy kollab mixtape-et Ricky the Tricky-vel, mesélj a Bolondos Dallamok projektről.

A Megáll az Idő borítóján látható homemade stúdióban készült elejétől a végéig. Rickyvel egy éve fújt össze minket a szél Vásárhelyen. Random kezdtünk el zenélni, majd ez is organikusan állt össze. Ez egy kísérleti tesztlemez volt, minden szempontból, az összes beatet és a mix/mastert is mi csináltuk, mi írtuk, testing az egész. 

Tök jó visszajelzések jönnek, gyakran mondják, hogy milyen egyedi lett a lemez. Lesz egy ennél komplexebb projekt is, ami komolyabban lesz véve, mint a Bolondos Dallamok. Különös célunk még nem volt, csak hogy élvezzük a zenét, és mutassunk meg magunkból egy darabot. Érdekes, hogy Rickyvel nem egyezik a stílusunk, ezek a számok a kettőnk fúziói, minden dal a remek összhang eredménye.

Mivel készülsz az idei DAY OFF bulira? Szoktál ezen kívül is fellépni szólóban?

Egy fél órás szettel készülök. Sok új számot viszek, lesznek rajta featek, a Bolondos Dallamokról dalok, lesznek a közelgő EP-ről számok, amiket már nagyon meg szeretnék mutatni nektek, és olyan örökzöldek, mint a Pisa vagy az Olaj a tűzre, ez már hagyomány. Szóló bulim még nem volt, így nagyon örülök a meghívásnak. Remélem beindulunk izomból. 

Ótvar Pestist az OFF Média március 9-ei DAY OFF buliján lehet elcsípni a Toldiban. Esemény itt, jegyek errefelé

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés