Stílus
Megéri (nem) elköteleződni?
A diákévekkel ellentétben felnőttként egyre több teher kezdi nyomni a vállunkat: saját háztartás, munka és a szerelem.
Az elköteleződés egy fontos velejárója az életnek. Elköteleződünk a munkánk iránt, a céljaink iránt, az eszméink iránt és a családunk iránt. De a párválasztásban is megjelenik… Ismerős, ugye?
Hívd fel, akit szeretsz. Menj hozzá haza. Tölts vele több időt. Dolgozz a kapcsolatodon, hiszen őt választottad.
Sokan ebbe a bizonyos korba lépve ijednek meg. Az elköteleződés egyfajta hűség is egyben. Sok egyedülálló nő vagy férfi (bár legtöbbször nő) azért nem talál párt magának a saját korosztályából, mert, aki társa lehetne már más szinten tart. Számos húszas éveik elején járó nő választ idősebb partnert, ugyanis a férfiak nagy többsége ebben a korban nem ismeri az elköteleződéssel együtt járó kötelességeket.
A másik ok pedig, hogy a közösségi média és a felgyorsult életritmus miatt hozzászoktunk ahhoz, hogy minden a miénk lehet. Éhes vagy? Bedobsz egy hamburgert. Nézni akarsz egy filmet? Hatalmas választék… Nem kell ténylegesen megküzdenünk a hétköznapi kisebb dolgokért. Ha ezekért nem tudunk küzdeni, hogyan küzdjünk a komolyabbért?
Ha ma egy dolgot teszel meg, legyen az, hogy átgondolod azt, hogy mit jelent elköteleződni és küzdeni. Megéri… 😉