Megjelent hazetomika első nagylemeze

Hazetomika volt 2025 egyik, ha nem legizgalmasabb magyar előadója, pedig szinte alig droppolt zenét. A fiatal rapperről 2024 nyarán írtunk először, mikor még csak az Átlag Felett című debütáló EP-je jelent meg, amin úgy durrogtatta a helyes válasz C-t, mint ahogy egy átlag atlantai trapper használja az N-betűs szót minden második rímben. Hazetomika különleges hangja már ekkor kitűnt, és az azóta kollektívá nőtt Átlag Felett krú 2025 végére a mainstream üvegplafont nyaldossa alulról, legyen szó RTL Klub interjúról, vagy épp fesztiválfellépésről, ahol KKevin, gyuris, vagy Sisi betűméretében írják ki a neveiket.

Hazetomika viszont a már előbb említett kollektíva másik két másik tagja közül is kiemelkedik. Habár mindhárman onnan indultak, hogy gugolva, tekeregve tátognak a szobájukban vagy épp az utcán saját zenéjük promózására TikTokon, már most látszik, hogy különböző sztrádán utaznak. A később könnyen alulértékeltnek befutó Budából egyelőre az az extra grind hiányzik, amivel a következő szintre emelhetné magát, míg Mollywood bevallottan is a mainstream hírnévre hajt, legyen szó a már-már erőltetett médiatrollkodásától kezdve (amit rendre beszop mindenki), egészen a zenéje legelső adandó alkalommal popos hangzásra alakításáig. Eközben Tomika őszintén mérít a korai Yeat és Slayworld krú hangzásból, amit sokan a pluggnB stílussal írnak le, de maradjunk annyiban, hogy trap egyik ezredik leágazásával játszadozik, magyaros csavarral.

És ha már játszadozás, Mollywood nyáron droppolt Europa lemezén szerepel az év legjobb verzéje Hazetomika által, ami így indul:

„Phh, phh, bitch, huh, huh
Szívok egy bluntot reggelire, huh
Szívok egy bluntot reggelire, huh
Iszok MDMA-t decire, huh
Gecire beálltam, gecire, huh
Gecire, whoa, whoa, whoa, whoa
A tárcámba Deák Ferike, huh
Beteszem a faszom a fejébe, huh
Nem lennék én neki a helyébe, huh
Stoppolom mert szívom az egészet dawg”

Amellett, hogy mindezt a legtermészetesebb maximum aurával adja elő, pluszpont, hogy az OG rap fanoknak is elpattint egy táguló eret a fejükön, amiért van ahol a ad-libek átveszik az uralmat egy rím fölött, máshol pedig visszafelé játssza le a szöveget, mert aki nem érti, hogy ez csak egy vibe és nem Ady Endre felolvasóest, annak már úgyis mindegy. Ez a kollabolgatás jellemezte inkább sajnos Hazetomika évét, több másik trekken is feltűnt, de az első sajátra a novemberben megjelent „Shao Leng Leng„-ig kellett várni, ahol Ekhoe is nyom egy erős refrént és Grasa egy nem túl erős verzét, de Tomika itt is másik planetáról indulva Ezüst Utazóként üli meg a beatet.

A sokszor titkolózásba és „majd jön amikor jön” drop tervezésben hívő Hazetomikából nem is volt elvárható, hogy a „Shao Leng Leng” legyen a már régen belengetett első albumának vezető kislemeze, de mégis elérkeztünk a jelenhez, hisz itt a róla elnevezett debüt lemez, 17 trekkel, 30 percen terítve, ekhoe, Grasa kollabokkal. Na, és milyen az album? Felesleges nagy kritikai elemzésekbe bonyolódni, aki érti, tudja, hogy ez egy generációs pillanat és gyújt mellé, aki nem érti, annak pedig ott a kispad és a sarok.