Aztaa
Min kell átesned ahhoz, hogy utcai bandatag lehess?
Először is, álld az ütéseket.
„Mit csinál egy tesó, miután páran jól ellátták a baját, és most kemény fájdalmakat él meg? Teker egyet.” – mondja a Vice kamerájának JT, miközben a szeme alól törölgeti a vért. Habár még friss az agyrázkódása, és a duzzanat is csak egyre nagyobb lesz a szeme alatt, JT mégis örül, mivel mostantól hivatalosan is Crips tag lett.
Az utcai bandák sokban hasonlítanak az olasz maffiára. Tagjaik megvédik és megbosszulják egymást, a bajtársias környezet pedig sok céltalan fiatalnak lehet vonzó, illegális tevékenységeik viszont kikerülhetetlen áldozatokkal járnak. „Ez a közösségről szól, a bandáról, rólunk. Arról, hogy vigyázunk egymásra. Foglalkozunk a környékünkkel, teszünk róla, hogy jó legyen a gettónak. Teljesen mindegy, hogy Folk, Crip, vagy Blood vagy. Itt szeretet van, mivel ez a gettó” – ezt már Cee-Lo, a Silent Murder Crip egyik veterán alakja mondja, miközben egy brooklyni lépcsőn ül haverjaival.
JT-t is pont ez a „közösségi” hangulat vonzotta a Cripshez. Szerényen él New York-i lakásában, melyet dílerkedéssel tart fenn, szabadidejében zenét készít, melynek szeretetét legjobb barátjával, Otis-szal osztja meg. Tisztában van vele, hogy ha belép a bandába, akkor bármikor megölhetik, de mint mondja, ez eddig is így volt. „Elvették tőlem a húgomat. Egy utcai leszámolás során vesztettem el” – mondja könnyes szemekkel. Számára a Crips-be való belépés a valahova tartozásról szól, hogy olyanok vegyék körbe, akik kérdés nélkül megvédik és feltétel nélkül szeretik.
A jelentkezéshez persze nem formanyomtatványt kell kitölteni, JT-nek beavatáson kell bizonyítania, hogy bírni fogja a megpróbáltatásokat. „Sok fiatal számára mókának tűnhet a bandázás, de nem az. Egy csomó szar jön vele együtt. Kinn vagy az utcán, dobod a kézjeleket, egyszer csak valaki meglát, akinek ez nem tetszik, ki tudja mi történik következőleg. Megkéselnek, lelőnek. Készen kell állnod” – összegzi Cee-Lo a genglájfot.
Ennek megfelelően a beavatási szertartás is kemény ütésekből áll. JT-t körbeállják a jövőbeni társai, és még mielőtt felfoghatná mibe keveredett, már kap is egyet hátulról és a földön van. Valaki felállítja, hogy fair play legyen a dolog, de mikor négy irányból indul meg a csépelés, ismét a földre kerül. A verésnek csak akkor szakad vége, mikor JT-nek már a szeméből ömlik a vér. A kezek körülötte még mindig ökölben, látszik, hogy nem félmunkához vannak szokva a srácok. JT-t leporolják, és elindulnak rendbe tenni a szemét. „Látsz rendesen?” – kérdezi valaki JT-től, de a válaszra már nincs idő, mivel a rangidős azonnal közbeszól, hogy egy felnőtt férfiról van szó, megoldja ő maga. „Mit fogsz csinálni, ha megtámadnak? Elkezdesz sírni? Eddig háromszor lőttek rám, légy rá büszke! – mondja, de JT láthatóan még mindig csak szédelegve próbál visszatérni a Földre.
Otthon, mikor már megtekerte a sajátos fájdalomcsillapítóját, szinte nosztalgikusan beszél a verésről. „Úgy érzem, ha a beavatás másik oldalán állok majd, biztosan eszembe jut ez a nap. És az is biztos, hogy nem fogom vissza magam, csak hogy a következő tag is azt érezhesse, amit én most”.
A VICE dokumentumfilmjét a Silent Murder Crips beavatásairól alább lehet megnézni.
[vembed youtube=”H0iSh9A7rLI” ]