Gasztro
Napi három csésze kávé javítja a májbetegek állapotát egy ausztrál tanulmány szerint
Napi három csésze kávé jó hatással lehet a májbetegségben szenvedő páciensek állapotára – állapította meg egy ausztrál tanulmány.
Fotó: Getty/iStock
A melbourne-i Monash Egyetem kutatói 1100 májbeteget vontak be tanulmányukba a Monash Kórház páciensei közül, és arra a megállapításra jutottak, hogy a kávéfogyasztással csökkenteni lehetett a betegség hatását.
Napi két csésze kávé akár 13 százalékkal csökkentette a hepatitis C vírus májkárosító hatását, napi négy kávé pedig a zsírmáj nevű betegség tüneteit mérsékelte 24 százalékkal. A májban történő túlzott zsírlerakódás okozta megbetegedés az ausztrálok 40 százalékát érinti.
A jelenlegi statisztikák szerint mintegy hatmillió ausztrál érintett valamilyen májbetegségben. A leggyakoribb a zsírmáj, valamint a hepatitis B és a hepatitis C okozta megbetegedés. Alex Hodge, a Monash Kórház májspecialistája a héten számolt be a kutatás eredményéről egy májbetegségekkel foglalkozó konferencián San Franciscóban. A tudós kedden a melbourne-i rádióban elmondta, hogy két vagy több csésze kávé elfogyasztása javította a kutatásban résztvevő páciensek állapotát. Hozzáfűzte, hogy a kávé tünetcsökkentő hatása persze attól is függ, milyen májbetegségben szenved a páciens. A tanulmány a leglátványosabb eredményt a hepatitis C-ben szenvedő betegeknél találta. Azt is megállapították, hogy a teázás viszont nincs hatással a májra.
Egy másik tanulmány is hasonló eredményre jutott, amelyet éppen egyidejűleg tett közzé a Harvard Egyetem közegészségügyi kara. A kutatás a naponta több, akár öt adag kávét fogyasztó betegek esetében talált javulást. A tanulmány szerint a mérsékelt kávéfogyasztás a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz, valamint a Parkinson-kór és más neurológiai betegségek miatt bekövetkező halálozás kockázatát mérsékli, ezen kívül az öngyilkosság kockázatát is.
„A kávé bioaktív összetevői csökkentik az inzulinrezisztenciát és a szervezet egészét érintő, vagyis szisztémás gyulladást” – közölte Ming Ding, a Harvard doktorandusza, aki szerint ez is magyarázhatja a kutatási eredményeket. Hozzáfűzte, hogy további kutatásokra van szükség a hatások biológiai mechanizmusának felderítésére.
A harvardi tanulmányt a Circulation című szaklapban publikálták.
(MTI nyomán)
