Oscar-díjas magyarok, avagy élet a Saul fia előtt

Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc animációs rövidfilmje: A légy volt 1981-ben. Szabó István, egy évvel később, Mephisto című alkotása a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat nyerte el, első Oscar-díjas magyar játékfilmként.

A légy : [vembed youtube=”YPtwkQT-2hU” ]

Díjátadó 1982-ben (Mephisto győzelme): [vembed youtube=”u8BmzGGZB0s” ]

A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több olyan filmes is megkapta, aki Magyarországon született, és bár külföldön lett világhírű, magyarként tartják számon. Néhány ismertebb név a kitüntettek közül:

Korda Sándor (Alexander Korda) producerségével készült az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj, amelynek látványáért 1941-ben a Korda-fivérek egyike, Vince (Vincent) vehetett át Oscar-díjat.

William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmekért kapta meg a szobrocskát.

Szintén látványtervezőként díjazták háromszor is Paul Groesse-t (Büszkeség és balítélet, 1941, Az őzgida, 1947, Kisasszonyok, 1950), valamint egyszer Trauner Sándort (Alexander Trauner, Legénylakás, 1961).

Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1944-ben a legendás Casablancáért kapott Oscart.

George Cukor 1965-ben a My Fair Lady rendezéséért vehette át az Oscart.

Rózsa Miklós zeneszerzőként háromszor (Elbűvölve, 1946, Kettős élet, 1948, Ben Hur, 1960) nyert.

Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Émile Zola élete), Székely János – John S. Toldy néven – 1941-ben (Arise, My Love), Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok).

Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart.

Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo, Bolondok hajója, 1966) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia legrangosabb kitüntetésével.

Szintén A bolondok hajójáért kapott 1966-ban látványtervezői Oscar-díjat Joseph Kish.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a színészi kategóriákban alig van magyarországi születésű díjazott, a kivétel a Budapestről származó Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1944).

George Pal (Marczincsák György Pál) 1944-ben „különleges Oscart” kapott, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus dokumentumfilmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el.

Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1949-ben szintén „különleges Oscar-díjjal” ismerték el.

A Mephisto sikere óta eltelt több mint három évtized során 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat.

1991-ben Böszörményi Zsuzsa diák-Oscart nyert Egyszer volt, hol nem volt… című filmjével.

Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért.

2010-ben szintén technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért.

Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 2013. évi tudományos és technikai díjazottjai között magyarok is voltak: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.

(MTI)