Pataky Attila: Krúbi régen egy cella mélyén félholtra verve feküdt volna

Pataky Attila, az Edda Művek frontembere a közelmúltban kapott Kossuth-díj kapcsán beszélt az NLC-nek életútjáról, hitéről és politikához való viszonyáról, miközben saját pályáját egyfajta szellemi és nemzeti küldetésként írta le.

Az énekes visszaemlékezéseiben hangsúlyozta, hogy számára a zene mindig több volt egyszerű előadóművészetnél, és az évek során egyre inkább spirituális jelentéssel telt meg. Úgy fogalmazott, hogy ma már nem pusztán zenélni szeretne, hanem egy magasabb rendű célt is szolgálni kíván, amelyet saját megfogalmazása szerint a nemzet iránti elköteleződés határoz meg. A hit kérdését központi elemként kezelte, és beszélt arról is, hogy életében a „látható és láthatatlan” világ egyaránt jelen van.

A politikáról is szó esett, amelyhez Pataky Attila sajátos módon viszonyul. Véleménye szerint a mai fiatalok sokszor nem érzékelik, mi a különbség egy valódi diktatúra és a jelenlegi viszonyok között. Ezt Krúbi példáján keresztül szemléltette, hangsúlyozva: „Azt, amit ma Krúbi megengedhet magának… jól mutatja, mekkora szabadságban élünk. Régen ezt csak egyszer tehette volna meg, majd másnap jön a fekete autó, és ott feküdt volna egy cella mélyén félholtra verve. Na, ez a diktatúra. Ami ma Magyarországon van, az maga a szabadság és a demokrácia.” Azt is elmondta, amit igazából mindenki tud, hogy: „Ősrégi Fideszes vagyok„.