Rejtett képek a könyvekben, avagy a Fore-edge festészet

Egy egészen meglepő és érdekfeszítő cikket olvashatnak azok, akiknek újat mondunk azzal, ha azt mondjuk: Fore-edge festészet. Ehhez persze nyitottak kell, hogy legyünk a művészetekre…

A „fore-edge”, mint angol szó, magyarul annyit tesz, hogy külső él. Így már nagyjából lehet kapizsgálni, hogy mire próbálunk kilyukadni a cikk hátralevő részében.

Ez a technika arra alapszik, hogy a könyv lapjainak széleit festik be. A mű legtöbbször csak akkor látható, ha az oldalakat behajlítjuk. Amikor a könyv „zárt” állapotban van, akkor eltűnik a festmény vagy rajz.

Egyes feltételezések szerint, ez az eljárás a 17. század közepén jelent meg. Az első ilyen alkotásnak, a Britannica Enciklopédiát tartják, ami mellesleg a legrégebbi még nyomtatásban lévő enciklopédia.

A legnagyobb fore-edge gyűjteményt az amerikai Boston Public Library őrzi. Itt készítettek először videókat és gif-eket a festményekből. Azelőtt a fore-edge festészet csak szűk körben volt ismert.

Néhány éve Colleen Theisen, az Iowai Egyetem levéltárában bukkant rá Robert Mudie, 1837-ben megírt Ősz című könyvére, amely tökéletesen szemlélteti a fore-edge művészetét.

Ősz:

A szóban forgó Robert Mudie, 1777-1842 között lapszerkesztő és író volt Skóciában. Miután az Ősz című könyv ilyen meglepetést hozott, megvizsgálták a másik három művét is: Tavasz, Nyár és Tél. Ezek ugyanolyan rejtett festményeket bújtattak el a lapok élein, mint a legelső analizált mű.

Tavasz:

Nyár:


Tél:

Pontos magyarázat egyelőre nincs ezekre a képekre, de nem is kellenek…Hiszen a művészet nagyját és kézzelfoghatóságát, pont az ilyen rejtett és kreatív módszerek adját, mint a Fore-edge festészet.

Még több kép ITT!