Kövess minket

Stílus

A kínai gerillabiznisz és a kamucipők Mekkája, Putien

Így működik a Kelet-ázsiai replika-üzlet.

Megosztva

Forrás: Yicai Global

Ha hamisított divatcikkekről van szó, az átlag fogyasztó automatikusan Kínára asszociál. Nem véletlenül, ugyanis a papucsainktól kezdve a napszemüvegeinken át a pólóinkig szinte minden itt készül, csakhogy 2017/2018-ban, a streetwear-kultúra óriási térnyerésének éveiben a kamu termékekre szakosodó cégek megsokszorozódtak, ezzel együtt specializálódtak is, mégpedig a cipőkre, vagyis a hype öltözködés mozgatórugóira.

2016 januárja és 2018 márciusa között nem kevesebb, mint 385,280 pár Air Jordan hamisítványt csempésztek az Egyesült Államokba, a bűncselekményben résztvevő öt személyt idén augusztusban kapták el a rendőrök. A 73 millió dollár (ez megközelítőleg 20 milliárd 440 millió forint) összértékűre becsült csempészárú kínai gyárakból összesen 42 konténerben érkezett Newark kikötőjébe, innen pedig New York és New Jersey területére, többek közt Brooklyn és Queens negyedeibe. Habár pontosan nem nevezték meg az előállításban résztvevő üzemeket, erősen valószínű, hogy nem egy sneaker szivároghatott be a kamulépők földi paradicsomából, Putienből.

A HAMISÍTVÁNYBIRODALOM

A Kínán belül Fujian tartományban elhelyezkedő, közel 3 milliós Putien (Putian) az utóbbi években nem csodálatos, régi templomai miatt, sokkal inkább a következő dolog miatt lett emlegetett helyszín: itt található a kínai kamucipő-biznisz egyik központja, ahol számos lokálisan működő, egymással összeköttetésben álló apró cég dolgozik napról napra a divatvilág éppen legjobban futó lábbelijeinek profi reprodukálásán. A városban szétnézve ismerős logókra bukkanhatunk, a boltok bejáratai felett villognak a Nike, Adidas, Vans, New Balance feliratok, a polcokon Balenciaga Triple S-ek, Yeezy 500-ak díszelegnek, kicsit közelebbről megnézve viszont feltűnhet, hogy az a New Balance itt sokkal inkább Nev Burylane, az a Vans pedig sokkal inkább Vansunow, nem mellesleg annak a Yeezy-nek a formája sem az igazi.

A Vice News stábja még nyár végén látogatott el Putienbe, hogy kiderítse, hogyan is működik ez az óriási illegális üzlet, kik az ágazat mozgatói, és mégis miként folyik az eredeti ár feléért kínált replikák értékesítése bel-és külföldön egyaránt.

A videóból megismerhetjük Chant, a szájmaszk mögé bújt fiatal vállalkozót, a górét, akinek a különös népszerűségnek örvendő Chan Sneakers vezetőjeként kiemelt szerepe van abban, hogy az utángyártott lépők szüntelenül áramolhatnak kifelé az országból. A húszas éveiben járó srác 2016-ban kezdett hamisítványokat, vagy ahogy ő hívja őket, magas minőségű replikákat árulni, azóta pedig cipők ezreivel dealel, ehhez pedig még Reddit oldalt is vezet, sőt, pár videót is elkészített már Youtube-ra. [vembed youtube=”KxAW3t423rg” ] HA LESZÁLL AZ ÉJ, BEINDUL A BIZNISZ

Chan a sneakerekkel tömött irodájában fogadta a Vice riporterét, ahol többnyire a munka végső, áruba bocsájtás előtti folyamatai zajlanak: itt szortírozzák minőség szerint a darabokat, dobozolnak, majd rendszerezik őket, és a friss terveket is ebben a helyiségben dolgozzák ki. Míg nappal az üzemek falai közt nagy erőkkel güriznek a munkások, az este beköszöntével következik a meló izgalmas, rizikós és egészen szürreális része. A gyárakhoz megérkeznek a többnyire robogóval közlekedő futárok, akik innen egy közvetítőhöz szállítják a cipősdobozok tucatjait. Náluk, az utcákon, a sikátorokban, az eldugott melléképületekben történik a címkézés, és a szállításra való előkészítés. Percek leforgása alatt több száz doboz hamis sneaker özönlik be a központba, a gerillabiznisz pedig az ügyes logisztikának hála még mindig tombol.

Az üzlet csomópontja a Xigeng negyed mellett Putien egy, Fuan Electronic Mall elnevezésű kerületében található, amit gyakran csak “szellemváros”-ként emlegetnek. Nem hiába, hiszen a városrész nappal kihalt és pangó, viszont amint este 9-et üt az óra, a centrum életre kel, és átveszik az irányítást a dobozok tucatjait motorjaikon szállító “dílerek” és forgalmazók. 

Forrás: iNEWS

Forrás: iNEWS

 

Forrás: CGTN

A jól szervezett, egymásra épülő illegális melóban éppúgy benne van a keze a szállítmányozó cégeknek, mint a körzeti fotóstúdióknak. A területen komoly műtermek létesültek, ahol egész csapatok melóznak azon, hogy szemrevaló és igényes képeket lőjjenek a bizonyos másolatokról, amik nem sokkal ezután már landolhatnak is az interneten.

Putien sneakerekkel teli alvilágában azonban nincs hely mindenkinek: a bizniszben való érvényesüléshez tapasztalatra, rafinált üzleti érzékre és komoly technikai háttértudásra van szükség. Egyes információk szerint a replikaértékesítői pályára vágyók számára komplett kurzusokat tartanak, ahol a kezdők megtanulhatják, hogyan érdemes kezelniük a negatív kommenteket, hogyan kell működtetni egy webshopot, és hogy miként szerkeszthetnek ők is hívogató fotókat a cipőkről az eredetiség látszatának fenntartásához.

Vannak emberek, akik a bizniszbe épp beszálló sellereknek olyan (természetesen nem az eladó nevén lévő) telefonkártyákat árulnak, amik segítségével anonimitásban maradva WeChat (WeChat = a Facebook kínai megfelelője mintegy 920 millió felhasználóval – a szerk.) profilokat, és TaoBao (a világ legnézettebb e-kereskedelmi weboldala, plusz a hetedik legkeresettebb weboldal az interneten az Alexa gyűjtése szerint) hirdetéseket hozhatnak létre.

Forrás: VICE

 

Forrás: VICE

OLCSÓSÁG, NAGY ELVÁRÁSOK

Rengeteg, a cipők eredetiségéről mit sem tudó fogyasztó fordul Chanhoz, de kimondható az is, hogy a vevők sok esetben nem hülyék, emiatt tudatosan vásárolnak fake terméket, vagy azért, mert nem engedhetik meg maguknak az alsó hangon is több száz dollárokért árult cuccokat, vagy mert olcsón beszerezve megduplázott tarifával szándékozzák továbbadni őket a gyanútlan vásárlóknak. Ezzel párhuzamosan az elvárásaik is meglepően komolyak, így Channak és társainak nemcsak a törvényi szigorítások és a rendőri beavatkozások miatt kell aggódniuk, hanem még saját fogyasztóik irtó magas igényeihez is alkalmazkodniuk kell. “Nagyon óvatosnak kell lennünk. Ha feltűnik, hogy a vásárló sokat tud az adott márkáról, jobb, ha inkább az eredeti cipőt kínáljuk neki.” – nyilatkozta egy helybéli eladó a CGTN-nek. 

Forrás: VICE

Az ügyfelek maximalizmusról Chan “reject-room”-ja tanúskodik: a srácék egy irodájában külön szoba van fenntartva a visszautasított áruknak, cipőknek, amiken nem volt megfelelő a varrás, az anyag, vagy éppen a talprész. Szóval így, az elvárások tehát nagyon magasak, – és egyébként a hozott véleményeket látva hazugság lenne azt állítani, hogy a közönség feltétlen elégedett lenne azzal, amit kap – az árak ehhez képest viszont gyakran pofátlanul alacsonyak.

Összehasonlításképp nézzük is meg a Chan Sneakers igen méltányos ajánlatait három szanaszét hypeolt sneakerért, amiket gyakran az eredeti ár feléért szerezhetünk meg náluk:

Balenciaga Triple S

Forrás: VICE

Retail ár: 795 dollár (221 ezer forint)

Chan Sneakers: 120 dollár (33 ezer forint)

Converse x Off-White Chuck Taylor All-Star Hi

Forrás: VICE

Retail ár: 140 dollár (38 ezer forint)

Chan Sneakers: 80 dollár (22 ezer forint)

Megjegyzés: Holott a 140 dollár közel sem számít soknak, a szóban forgó megjelenés annyira limitált, hogy a cipőt megkaparintó, egyes szerencsés tulajdonosok a release után 1500 dollárért kezdték árulni azt.

adidas NMD HU Pharrell Human Race Scarlet

Forrás: VICE

Retail ár: 240 dollár (66 ezer forint)

Chan Sneakers: 60 dollár (16 ezer forint)

ITT MINDENKI NYER, VAGY MÉGSEM?

A kamu termékek megítélése rengeteget változott bő másfél év leforgása alatt. Megállíthatatlannak látszik a bootleg logók és a luxusmárkák szignóit csípőből lemásoló bootleg ruhák térhódítása, (a The Guardian már 2017-ben a fashion világ elengedhetetlen kellékének nevezte a trendet) a tervezők pedig a divatsajtóval karöltve hol negatívan, hol pozitívan értékelik az alapvetően szimpla másolásra épülő brandépítést.

Hogy érzékeltessem, hogy is megy ez, itt van például Ian Connor, a fashion körökben híres neves influencer két saját projektje. A Revenge x Storm, és a frissen felfuttatott és gyakran csak friends and family kiadásban napvilágot látó Sicko (Born From Pain) is egy, már létező arculatból építkezik. Előbbi látványosan a Vans Old Skooljait koppintja, utóbbi pedig igazi kuriózumként Björk egykori logóját veszi alapul. De ugyanezt csinálja a kétségkívül nagyon kúl arc Imran Potato is, aki igazából a Gucci dupla G betűit nyomja pulcsikra és igazából mindenre, (ja, mondjuk játékbabákra) emiatt pedig olyanok állnak sorban nála egyes darabokért, mint Billie Eilish, Travis Scott, Rich The Kid, Lil Yachty, vagy YG. A Balenciaga sem riad vissza ettől, (bár ők mégis mitől tudnának?) és egy német szupermarket, az Edeka márkajelzését használják, míg egyesek Timberland helyett Tumbleweed feliratot vasalnak a felsőikre, vagy éppen a Nike-t és a Newport cigit mixelik össze

Forrás:

Az első jól ismert, már-már ikonikussá vált bootlegger a híres-neves Dapper Dan volt. A cégek a témához való hozzáállását jól mutatja, hogy idén a Gucci már közös, amolyan tisztelgő kollekciót tervezett Dapper úrral, aki a ‘90-es években kezdte gyártani a custom termékeit a divatház mintáit nyúlva. Nem egy designer van azon a véleményen, hogy a márkájának csak jó reklámot biztosít egy-egy hamisítvány felbukkanása. Esther Ng, a Prix Workshop nevű streetwear brand – aminek a szettjeit már a Jenner-testvérek és SZA is hordta – feje a napokban posztolt Instagram storyjában arról, hogy ruháinak fake másai már kínai webshopok kínálatát is színesítik. “Nem igazán haragszom, köszi, hogy elterjesztitek a logómat a kínai piacon is” – fűzte az egyik képhez. A képlet egyszerű: a vevők szembe találják magukat a termékkel (mindegy, hogy a cucc legit, vagy sem), az felkelti az érdeklődésüket, így megjegyzik a cég nevét, elkezdenek figyelni a márkára, beszélni fognak róla, ezzel is növelve annak hírét. 

Forrás: Instagram / @_estherng

Mindez szép és jó, csakhogy a hype folyamatos növekedésével, és a vásárlói réteg kiszélesedésével ez a diplomatikus és toleráns hozzáállás könnyedén megváltozhat. “A hamisítványok a legjobb visszajelzések, imádom őket, jobbak, mint egy pozitív kritika a Vogue-ban. Ha a replikákkal odáig jutnak, hogy már más emberek is profitálnak belőle, az azt jelenti, hogy a dolog tényleg működik. Nem vesznek el tőlem, sokkal inkább tovább reklámoznak.” – mondta ezt az a Virgil Abloh 2017-ben, aki idén már buzgón pereskedve minden erejével arra törekszik, hogy kivonja az Off-White másolatait és a fake-ek terjesztőit a piacról.

Hiába állítja tehát Chan, hogy ez egy win-win-win szituáció. Lehet, hogy ő százezer dollárt (!) termel egy hónapban, lehet, hogy a leégett kuncsaftok fillérekért zsebelhetik be a kedvenceiket, és lehet, hogy némely cégnek akár még presztízsnöveléssel is járhat egy-egy másolat jelenléte, itt mégis egyfajta erkölcs, kultúra és tervezői vízió kollektív sárbatiprása zajlik, legalábbis erre mutat rá a panaszkodó közvélemény.

A meglehetősen kétarcú probléma megértéséhez és értékeléséhez két fashion-videóst/sneakerhead-véleményvezért, Trunk Tomit, közismert nevén Dablty-t, és Szepessy Krisztiánt, azaz Szepy Kicks-et kérdeztem a témáról:

[blockquote]“A hamisítványok piaca ügyesen evezett fel az egyre növekvő sneaker-és steetwear-hype farvizén. – kezdi Tamás. A replikák a márkák számára nagyon károsak lehetnek, nem csak a haszon, hanem az érték szempontjából is. Óriási profit kerül ki a brandek zsebéből, viszont érdekes módon a „kamuk” is növelhetik egy-egy cég ismertségét. Én nem ítélkezem az alapján, hogy ki mit hord, a saját álláspontom viszont az, hogy amikor egy cipőt veszek, akkor egy tervező álmát, egy technológiába vetett hitet vásárolok meg. Ez egy 500 eurós Yeezy és egy 100 eurós adidas Gazelle esetében is így van.

Mégis részben a kamunak tűnő dolgok, a “másolások” menővé váltak. Ezt úgy kell érteni, hogy akár egy stílust, akár egy elemet átvesznek, nem kimondottan tagadva azt, hogy egy copy-ról van szó. (lásd: Revenge x Storm, Bapesta, Imran Potato – a szerk.) Ez a kis irónia pedig sokszor zseniális. Ettől függetlenül szögezzük le, hogy a hamisítványok piaca alapvetően káros, és ezért fontos ebből a szempontból is az edukáció és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása.”[/blockquote]

Szepy kicsit radikálisabban vélekedik a helyzetről:

[blockquote]“Nagyon ellenzem a kamu cipők viselését, főleg terjesztését/árusítását, de ez elkerülhetetlen sajnos. Sokan mondják, hogy nincs pénzük új és hype-olt cipőre, ezért vesznek fake-et. Részben megértem, de azt nem tartom a kultúra részének, aki hamis cipőket gyűjt. Megannyi jól kinéző (és olcsó) sneaker létezik (megesik, hogy limitált darabokat keményen le is áraznak) csak sokaknak nem az fontos, hogy néz ki a cipő vagy hogy áll rajta, hanem szimplán a hype. Használtan is vásárolhatunk, úgy egy-egy cipő akár feleannyiba kerülhet, mint újonnan.

Sosem fogom megérteni a tudatos kamucipő vásárlást, (szerintem minimum ⅓-a vásárlóknak nem is tud róla, mit is vesz pontosan) úgy érzem, ezzel csupán magukat csapják be, és nem valódi képet mutatnak a külvilágnak. Hogy valaki divatosan, mutatósan öltözik-e, nem pénz kérdése, az maximum csak segít.

A brandek imidzsét nem befolyásolják a fake-k, a luxus kamu termékeknél ez pedig még kevésbé releváns, mert a cuccaikat úgysem azoknak gyártják, akik csak tized áron tudnának hozzájutni.”[/blockquote]

ENNEK SOHA NEM LESZ VÉGE

Hogy mennyit profitál Putien, és a további fake-előállító óriások a feketepiac részét képező kamucipő üzletből? Nagyon, de nagyon sokat. Chan elmondása szerint a dübörgő ágazat a város gazdaságának gerincét képezi. Ehhez azonban van pár szava a törvénynek is.

2014-ben a helyi rendőrség tíz, tavaly pedig négy gyárat záratott be, (a Vice videójából mondjuk megtudhatjuk, hogy a kopók könnyen átejthetők: az eredeti logót alkalmazó, nagy replika üzleteket (Supreme, Yeezy) például lazán figyelmen kívül hagyják) az utóbbi akció során 10 millió jüan értékű árut foglaltak le, majd semmisítettek meg. A kamucipő-biznisz eltörléséhez ugyanakkor sokkal okosabb és előrelátóbb lépésekre van szükség. Ezt a tényt persze a hatóságok is felismerték, és 2015-től igen bőkezű, a lokális termelésre fókuszáló ipartámogató törvényeket vezettek be. A helyi kötődésű márkák supportjára fektették a hangsúlyt, azt remélve, hogy az itteni előállítás mértékét egészen odáig tudják majd fejleszteni, hogy ezzel fel tudják venni a versenyt a gyakran koppintott külföldi brandekkel is. Az említett ügybe a kormány nem kevesebb, mint 100 millió jüanos, azaz 4 milliárd forintos anyagi támogatással szállt be, derült ki a CGTN 2017-es jelentéséből.

Ezen kísérletek viszont csak részben váltak be. Szankciók, megrovások, reformok ide vagy oda, a rendszer berendezkedett, és ezt a masszív gyökeret vert, kiterjedt üzletet nem fogják egykönnyen szétrobbantani. Egy shop beszántása alatt három új illegitim cég születik, egy csapat letartóztatása alatt utángyártott darabok tömegei özönlenek szét a világ minden tájára, és amíg 100 millió jüan jut a feltörekvő, putieni márkák segítésére, addig pár konténernyi Air Jordan utánzattal egy maroknyi ember máris sokkal, de sokkal nagyobbat tud kaszálni.

A tépődő szigszalagok, a zakatoló varrógépek és a szortírozásra szánt, mázsás dobozok zaja tehát ugyanúgy visszhangzani fog Délkelet-Kína csücskében, a boltok LED tábláin pedig továbbra is Cuggi, Dolce & Banana és New Bunren feliratok fognak cikázni, ha akarják ezt mások, ha nem.

Felhasznált tartalom: Vice / CGTN

Kattints a kommentekért

Írd le a véleményed

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés