Hiphop
Tényleg 2016 volt a magyar rap egyik legjobb éve?
A legtermékenyebb mindenképp. Hihetetlen mennyiségben jelentek meg kiadványok az ország minden szegletéből.
Ismét véget ért egy év, ismét ideje számot vetni arról, hogy mi történt a magyar rapben az elmúlt, 2016-os esztendőben. Sportnyelven szólva; kimondottan jó év volt ez, sok igazán jó anyag született! Ami, azért nem volt mindig jellemző.
Kezdjük is az elején: 2016-ban több mint negyven(!) magyar raplemez jelent meg!
Brutális szám ez, pláne úgy, hogy most az underground kiadványokról beszélünk, arról, ami föld felett zajlik, arról inkább nem ejtenénk szót. Oda sajnos kevesebb fény jut, mint a beton alá…
Arra nem is vállalkoznánk, hogy egyenként írjunk ezekről a lemezekről, de pár szót a magyar hiphop „állapotáról” mindenképp ejtenünk kell.
Nekünk úgy tűnik, hogy egyre kevesebb a buli, rendezvény van az országban. Az előadók fellépéseinek a száma hatalmasat zuhant az utóbbi évben/években, a rendezvényszervezők már nem látnak akkora fantáziát egy rapbuli lebonyolításában… Hogy miért? Mert egyszerűen eltűntek a rajongók a partikból. Nem tudni hova lettek, merre járnak, de több, nagy hagyományokkal rendelkező esemény is bezárta, vagy bezárja a kapuit. Elég, ha csak az OSG-re gondolunk, ami tizenhét év után ereszti le a rolót. Érdekes helyzet ez. Szinte minden, értsd tényleg az összes bulinak már a flyernél megy a cicaharc a neten, hogy miért ez, vagy éppen miért nem amaz lép fel egy adott bulin. A helyzet, és ezt kell fogadni, egy rendezvényszervezőnek sem egyszerű. Amikor egy lineup-ot rak éppen össze, nem nyúlhat mellé, hiszen pénzről van szó. Ezért fordulhat az elő, hogy valóban legtöbbször ugyanazon fellépők neveivel találkozhatunk évet óta. Ez persze sokaknak nem tetszik, de egyet el kell fogadni. Egyelőre (még) a húzónevek, az évek óta színpadon lévők tudnak némi közönséget bevonzani a helyekre, ezért őket hívják a tulajok és egyéb promoterek. Ez pedig nem az adott rapper/rapperek hibája. A feltörekvő rapcsapatok, vagy az abszolút kezdők egyszerűen nem tartanak számot még olyan érdeklődésre, hogy csak ők helyeket töltsenek meg, ezért kellenek oda a régi, sokak számára már kissé unalmas előadók. A harc előreláthatólag még évekig tartani fog. Pozitívumként mindenképp kiemelnénk a SECRET REALITY partisorozatot, ahol nagyon ügyesen vegyítik a régi, karakteres arcokat, az új, friss előadókkal. Némiképp visszacsempészve az igazi koszos, karcos UG hangulatot, annak minden összetevőjével. Több ilyenre lenne szükség kis hazánkban, mert különben a műfaj lassan, de biztosan fesztiválzenévé alakul. Az pedig senkinek sem lenne jó. A fiataloknak és az idősebbeknek sem…
Sajnos már elmúltak azok az idők, amikor csak egy DJ miatt komoly tömeg jelent meg egy partiban azért, hogy a legújabb gyöngyszemeket hallhassák és rapzenére bulizzanak együtt. FELLÉPŐ NÉLKÜL. Ez ma már szinte biztosan halott próbálkozás lenne, most a fellépés a lényeg, a dj-set felejtős. A hiphop igazi ereje, a közösség kiveszni látszik. Amint vége a fellépésnek a jónép már szét is széled, nem kíváncsi tovább a ZENÉRE, megy, mert nem akar a mélyére ásni, új zenéket megismerni, megy, mert neki ennyi bőven elég…
A pózolás, az megy. Ahhoz nem kell ész…
Azonban nem csak a flyereknél megy az oltogatás oda és vissza, hanem a zenék, lemezek megjelenésekor is. A mai világban, ahol szinte minden az interneten zajlik, mindenki kifejtheti azt, amit gondol. Sok-sok kritika érte a magyar rapzene ikonikus alakjait, miszerint képtelenek megújulni, nem veszik észre az új trendeket a világban. Szögezzük le, mindenki azt csinál, ami neki tetszik. Ebbe senkinek semmi beleszólása sincs! Az egyik oldal a boombap-et nem bírja már elviselni, valaki pedig csakis azt szereti. Nincs is ezzel baj. Lassan, de biztosan a magyar scénában is jelen lesz a rap minden irányzata, csak meg kell várni, míg jönnek az emszík. És jönnek! Egyre több fiatal, és tehetséges rapper tűnik fel a színen, új színt, új hangzást hozva nekünk. Megfigyelhetjük, hogy kezd kialakulni az underground underground-ja, vagyis, amolyan földalatti szerveződésként újabb és újabb csapatok kerülnek elő, szinte kéz a kézben. A legkülönfélébb stílussal és mondanivalóval. Ha más nem is, ez tuti jót tesz a műfajnak! De a hallgató is legyen részese a dolognak, keressen, ásson, ahogy tetszik, de tegyen azért, hogy megtalálja a neki tetszőt és ne csak a fika menjen állandóan.
Klipek tekintetében átlagos volt ez az év. Egyet-kettőt viszont szeretnénk nektek kiemelni, amit mindenképp érdemes akár többször is lepörgetni, megnézni. Már csak a videó miatt is. A klipek nem megjelenésük sorrendje szerint jönnek!
Faktor & Akster – Az Út
[vembed youtube=”C7qxweiCXHY” ]
[vembed youtube=”C7qxweiCXHY” ]
Slow Village – 2000tizenvalahány
[vembed youtube=”IUpJ3i4QT0w” ]
Poormanklink – PMK – Ł¥ÉZU$ NEM VICCEL
[vembed youtube=”YudNDvwb6cM” ]
Sőr és Fű – Éra
[vembed youtube=”IECAiKmADlc” ]
[vembed youtube=”IECAiKmADlc” ]
Bankos – Hat garas
[vembed youtube=”o-WZpkgaFgo” ]
[vembed youtube=”o-WZpkgaFgo” ]
Tkyd & Day – Letaszítva
[vembed youtube=”vE-HhirQeP4″ ]
[vembed youtube=”vE-HhirQeP4″ ]
És, ha már az emszíkről esett szó, akkor meg kell emlékeznünk a rap szürke eminenciásairól a PRODUCEREKRŐL is , akik a füstös szobájukban rakják össze a jobbnál is jobb bíteket, amiből az egész rap táplálkozik. Róluk gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni, mert nem állnak a színpadon, ritkán szerepelnek klipekben, pedig a szerepük ugyanolyan fontos, mint az emszí kollégáké. Sokuk már kimondottan messzire eljutott, ezt ne képletesen értsétek. Hála az égnek idén indult egy sorozat a Youtube-on, ami kicsit közelebb hozza a beatmakereket a hallgatókhoz. Rhythm Roulette#HUN címen találjátok meg a videóikat, érdemes szemezgetni, mert valóban el lehet lesni a srácoktól ezt-azt, és látható az is, hogyan épül fel egy zene, milyen a teljes munkafolyamat.
[vembed youtube=”lA-uhkL5HzI” ]
Mielőtt még a cikkünk végére érnénk, ki kell emelnünk egy valakit. Egy nagy visszatérőt, aki úgy tűnik minden furcsasága ellenére akár még be is futhat, annak ellenére is, hogy halandzsa nyelven nyomja az ipart. Ő nem más, mint Mohaman. A Happy Gang popcsapat után a Da Flava fejeként is ismertük már a zeneiparból Mohát, de most, több éves hallgatás után újra előkerült. És sorban dobja ki a zenéit. Eleinte senki nem figyelt rá, maximum, aki egy jót akart röhögni rajta. Moha azonban fejlődik és abban, amit csinál (trap) egyre inkább befut. Már két fellépése volt, videóit több tízezren nézik, eleinte ez a szám pár ezer volt csupán. A dislikeok is lassan eltűnnek a klipjei alól. Ez a valódi sikersztori. Moha egyébként maga készíti a bíteket, és a klipjeit is. Le a kalappal előtte!
Az írás végén következzen egy szavazás. Mi nem vállalkoztunk rá, hogy megnevezzük a legjobb magyar raplemezeket, de nektek most lehetőségetek lesz rá. Alább szavazhattok arra, hogy szerintetek melyik volt az év legjobb magyar raplemeze. Hármat jelölhettek meg! Volt album dögivel, köszönet az RH-nak, hogy szinte hiánytalanul összegyűjtötték őket. Mi nekünk csak ki kellett egészítenünk pár névvel.
Hajrá! Soha rosszabb évet!
És minden jót nektek jövőre is!
Szerinted mi volt az év magyar raplemeze?