Több mint tizennégy éve hozták létre a hírhedt börtöntábort Guantánamóban

Barack Obama amerikai elnök elődje, George W. Bush engedélyével, több mint tizennégy évvel ezelőtt, 2002. január 11-én nyitották meg a guantánamói börtöntábort terrorizmussal vádolt személyek fogva tartására a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, amikor az Egyesült Államok világméretű harcot hirdetett a terrorizmus és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat ellen. Obama már 2008-ban, első választási kampányában ígéretet tett a létesítmény bezárására.

Kedden elmondott beszédében az amerikai elnök közölte, a Pentagon kedden terjeszti a börtöntábor bezárására vonatkozó tervet a kongresszusnak, amely 2011-ben tiltotta meg az ottani rabok Egyesült Államokba szállítását.

A börtöntábor a Kuba délkeleti részén fekvő amerikai haditengerészeti támaszponton található. A Guantánamói-öbölben fekvő, 117 négyzetkilométernyi nagyságú területre, amelyből csupán 49 négyzetkilométer szárazföld, az Egyesült Államok 1903-ban bérleti jogot kapott Kubától, hogy Havanna így mondjon köszönetet Washingtonnak a spanyolok elleni háborúban nyújtott segítségért.

A szeptember 11-i terrortámadások nyomán uralkodó közhangulat közepette a Bush-adminisztráció „ellenséges katonának” minősítette Guantánamó első foglyait, és alapvető jogaiktól megfosztva zárták őket a börtöntelep falai közé.

Míg számuk 2003-ban elérte a 680-at, jelenleg 91 embert tartanak fogva a börtöntáborban. Az évek során összesen 779 személyt őriztek a létesítményben, akiknek 85 százalékát azóta különböző feltételekkel más országokba helyezték át.

Az Obama-adminisztráció 147 alkalommal telepített át foglyokat többnyire közel-keleti és afrikai országokba.

Januárban Lee Wolosky, a guantánamói börtöntábor bezárásáért felelős különleges megbízott azt mondta, az amerikai külügyminisztérium idén nyárig további 34 fogoly áttelepítését hagyta jóvá. Őket jelenleg még Guantánamón őrzik.

A jelenleg fogva tartottak közül tíznek az ügyében katonai törvényszék hoz ítéletet, közülük hét személy pere már megkezdődött. Utóbbiak közül öt férfit azzal vádolnak az amerikai hatóságok, hogy részt vett a szeptember 11-i terrortámadások kitervelésében vagy segítették a merényleteket. Obama kedden elmondott beszédében kifejtette, hogy a katonai törvényszékeken a terrortámadások óta eltelt csaknem másfél évtized alatt a merényletekkel gyanúsított egyetlen személy ellen sem született elmarasztaló ítélet.

A korábbi guantánamói foglyok közül eddig három ügyében hozott ítéletet katonai törvényszék, jelenleg mindegyikük börtönbüntetését tölti.

A múlt hónapban tíz jemeni állampolgárt engedtek el és telepítettek át Ománba, amely ország eddig a legtöbb – összesen húsz – guantánamói foglyot fogadta be az áttelepítésbe beleegyező huszonöt ország közül. A jemeniek mindegyike legalább egy évtizedet töltött el a börtöntáborban anélkül, hogy vádat emeltek volna ellene. Februárban négy foglyot engedtek el az amerikai hatóságok, egyikük visszautazott hazájába, Szaúd-Arábiába.

A fennmaradó rabok több mint fele jemeni állampolgár, és az Egyesült Államokban törvény tiltja azt, hogy őket hazájukba telepítsék vissza – tekintettel az arab ország biztonsági helyzetére. Jemenben hónapok óta polgárháború dúl, és az ország al-Kaida egyik legerősebb szárnyának, az Arab-félsziget al-Kaidájának (AQAP) ad otthont. Három korábban elengedett guantánamói fogoly a létesítmény elhagyása óta az AQAP-hoz csatlakozott.

Obama kedden azt mondta, a legveszélyesebbnek ítélt guantánamói rabokat az Egyesült Államokban, a legszigorúbb biztonsági fokozatú büntetés-végrehajtási intézményekben őrzik majd tovább.

A terv kivitelezése érdekében a Pentagon tavaly szakértők egy csoportját bízta meg a megfelelő intézmények feltérképezésére. Az Obama-adminisztráció eddig 13 lehetséges létesítményt azonosított. Kormányzati források szerint közéjük tartozik a kansasi Fort Leavenworth büntetés-végrehajtási intézményt, a coloradói Florence szövetségi létesítményt, valamint a dél-karolinai haditengerészeti börtönt.

A Florence szövetségi börtönben mások mellett az 1993-ban a Világkereskedelmi Központ (WTC) elleni első terrortámadások kitervelőjét, Ramzi Juszefet, a szeptember 11-i terrortámadások kapcsán elítélt francia Zakariasz Musszauit vagy a 2013-as bostoni robbantás miatt halálra ítélt Dzsohar Carnajevet tartják fogva.

Becslések szerint a guantánamói börtöntábor az amerikai adófizetőknek évente 400-450 millió dollárjába kerül.

Dianne Feinstein demokrata szenátor, a testület hírszerzési bizottságának elnöke tavaly úgy nyilatkozott, hogy egy guantánamói fogoly harmincszor többe kerül, mint az Egyesült Államok területén bármelyik, legszigorúbb biztonsági fokozatú büntetés-végrehajtási intézmény rabja.

A szóban forgó bizottság 2014 decemberében közzétett egy jelentést, amely megállapította, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) az általa elismertnél „sokkal kegyetlenebb” módszereket alkalmazott az al-Kaida feltételezett tagjaival szemben a „fokozott vallatások során”, ezzel kapcsolatban félrevezette a kormányzatot és a kongresszust, a kínzás ráadásul nem volt hatékony információszerzési eszköz.

A vízbe fojtást imitáló eljárás (waterboarding) alkalmazását 2003-ban leállították, de a többi kényszervallatási módszert csak Barack Obama 2009-ben történt hivatalba lépését követően szüntették meg.

Nemzetközi és amerikai jogvédő szervezetek – köztük az egyik legismertebb, az ACLU – régóta élesen elítélik a guantánamói börtöntábor fenntartását. Felróják az amerikai elnöknek azt is, hogy nem teljesítette 2008-as választási ígéretét, valamint hogy folytatja a meghatározatlan idejű per nélkül fogva tartás alkotmányellenes gyakorlatát.

(MTI)