Grillz történelem:az aranymosoly évezredes múltja

Forrás:

Az év 2005 és Nelly egyik dalának refrénje egy gagyi párbeszédet idéz: a lány megkéri a fasziját, hogy mosolyogjon már neki, de csak azért, mert látni szeretné az aranyból és gyémántokból kirakott grilljét. A szám hatására állítólag az egyik fogékszerész eladásai úgy megugrottak, hogy 400 grillt adott el naponta, darabját legalább 500 dollárért. Az aranymosoly azonban már nagyon régen is divat volt – és amikor azt írom, hogy nagyon régen akkor több, mint 2000 évre gondolok.

A gazdag etruszk nők voltak az elsők, akik ilyen módon mutatták ki gazdagságukat, méghozzá a Krisztus előtti 7. században. Két évezreddel azelőtt, hogy a déli rappereknek szinte kötelezővé vált grillt hordaniuk, az Olaszország területén élő etruszkok sokszor eltávolíttatták a fogukat, hogy hasonló formájú aranyat rakjanak a helyükre. A munkálatokat nem fogorvosok csinálták, hanem aranyművesek és azzal a foggal ugyan nem lehetett még egy almát sem elharapni, de cserébe rohadt jól néztek ki. Valamit valamiért. Később azonban jöttek a rómaiak és Caesar átvette a területet, hogy aztán a kortárs költők leginkább gúnyos megjegyzésekkel illessék azt, akinek aranyfoga van.

A maják már Krisztus utáni 4. és 10 században (tehát már csak olyan 1500 évvel azelőtt, hogy Dr. William Dorfman megalkotta volna a legdrágább, 1 millió dollárt érő grillt) élték a klasszikusnak számító korszakukat és őket sem kellett félteni, ha fogápolásról volt szó. Náluk a jáde kövek nagyon megbecsültnek és értékesnek számított, annyira, hogy a maja királyok és királynők kis lyukakat, bemélyedéseket fúrtak a foguk felső részébe, hogy oda ilyen köveket tehessenek – kb. mintha sín nélküli fogszabályozókat csináltak volna. Pont, ahogy az etruszkoknál, a majáknál is jött az a bizonyos erősebb kutya és hát… Bár itt nem a rómaiak, hanem a spanyol hódítók jöttek és a grillek ezen válfaja is eltűnt.

Forrás:

A filippínók istenét folyton aranyfogakkal ábrázolták, így evidens volt, hogy az egyszerű halandók is beállnak a sorba. Az 1300-as években – 700 évvel azelőtt, hogy A$AP Rocky kijelentette a Goldie című számában, hogy neki extravagáns swagje van, a szája pedig tele arannyal – a Fülöp-szigetek lakói előszeretettel dekorálták a fogukat valamilyen fémmel, sokszor reszelték vagy szándékosan befeketítették, hogy még jobban vágjon a stílusuk. Ha azt nézzük, hogy több, mint 100 szavuk van az „aranyra”, nem meglepő, hogy a Fülöp-szigeteki Kabayan lakóinál fedezték fel az első leginkább a mai grillre hajazó fogékszert.

E három nép történelméből kiragadott példa mindössze bemutatni hivatott azt, hogyan is juthattunk el egészen az 1970-es évekbeli New Yorkba, ahol aztán fekete negyedekben ismét felütötte a fejét a fogékszer viselése. Amikor aranyfoggal jelentek meg a karibi és jamaicai bevándorlók a városban sokan meglepődtek, pedig nekik nem volt pénzük komolyabb fogápolásra, így ha valamelyik foguk bemondta az unalmast, akkor jöhetett az aranyfog. Johnny Dang az egyik leghíresebb grill készítő, aki szintén először a nagyszüleinél látta az aranyfogakat – de ők sem divatból, hanem fogápolási megfontolásokból hordták – mára 5 és 20 ezer dollár között kaszál egy-egy ilyen fogékszer elkészítésével.

Forrás: Dolly Cohen grillz

A ’80-as évek elejére megváltozott a helyzet. New Yorkban egyre többen kezdték el divatossága miatt hordani az aranyfogakat: drogdílerek, helyi faszagyerekek, de hétköznapi fiúk és lányok is igyekeztek kitűnni a mosolyukkal a tömegből. Slick Rick La Di Da Di című számának a klipjében már ilyen aranyfoggal volt látható, hogy aztán Big Daddy Kane és Kool G Rap is kövesse a példáját. Amikor pedig az imént említett legendás rapperek befutottak, úgy lettek egyre népszerűbbek a fogékszerek is. Ahogy az évek teltek, úgy lett egyre materialistább a hip-hop és a minél több drágakő magadra aggatása vált a priorlista élenjárójává. Így lehetett a bling-bling kultúra egyik éllovasa, így lehetett, hogy annyi déli rappernek nem lehetett létjogosultsága a hip-hopban a 2000-es évek elején, amíg nem virított egy több ezer dolláros aranymosolyt a klipjében. A grill története még a Krisztus előtti időkből ered, amikor is státuszszimbólumként hordták az emberek, ezzel mutatták ki, hogy ők annyira gazdagok, hogy ezt is simán megengedhetik maguknak. Azóta ugyan a társadalmi elfogadottsága jócskán megváltozott, de az olyan kulturális körökben, mint a hip-hop teljesen természetesnek hat. Ki tudja, talán annyira sikerül visszahozni ezt a jelenséget, hogy megérjük azt, hogy a cégünk vezérigazgatója gyémántfogakkal mondja az évértékelőjét a karácsonyi bulin.