Így ért be J. Cole zenéje: a Work Outtól a 1985 (Intro to The Fall Off) trackig

Forrás:

Jermaine Cole április 20-án adta ki a legújabb albumát, ami a KOD címet viseli és bebizonyította, hogy zsinórban harmadszor is képes vendégelőadók nélküli platinalemezzel előrukkolni – még úgyis, hogy az megjelenés előtti 1-2 hétben jelentette be az utolsó két albumát, tehát nagy hype nem volt mögötte. Olyan ismert előadóvá nőtte ki magát az utóbbi 10 évben, hogy az érkező albumait már nem kell hónapokkal előre bejelentenie, nem kell interjúkra járnia, egyszerűen csak szól, hogy jön egy hét múlva és mindenki az eszét veszti. Ezt sikerült a non plus ultrára járatnia a legfrissebb cumójával, hiszen Spotify és Apple Music rekordokat döntött már a megjelenése napján, a popkirálynőt, Taylor Swiftet utasítva maga mögé. J. Cole-ban mindig megvolt a vezető mainstream előadói potenciál, de ekkora sikerről talán még ő sem álmodott, amikor kiadta 2007-ben a debütáló mixtape-jét a The Come Upot.

[vembed youtube=”nIi5FMqC1DI” ]A The Come Upot 22 évesen szabadította rá a világra, mint független előadó, az alapok legnagyobb részéért pedig saját maga felelt – ezt a jó szokását mostanáig őrzi. A debüt mixtape-pel sikerült akkora hype-ot generálnia maga köré, hogy 2 évig nem is adott ki új projektet, cserébe viszont felfigyelt rá Jay-Z és leszerződtette a Roc Nation kiadójához, amint meghallotta az új cuccára készült Lights Please számát. 2009-ben jött a The Warm Up, amit egy évre rá a Friday Night Lights mixtape követett. Az utóbbira már olyan előadók is felkerültek, mint Wale vagy épp Drake, akivel a közös In The Morning című száma felkerült a debütáló albumára is.

[vembed youtube=”vsdLE_bgM3I” ]2011-ben aztán végre minden éneklős rapper/producer kedvelőnek megjött a karácsony, hiszen kiadta a debütáló albumát, a Cole World: The Sideline Story-t. Az album borítóján (ahogy tette ezt néhány mixtape-jén is) tiszteleg a zene utáni nagy szerelme, a kosárlabda előtt, amit egészen profi szinten csinált, de azért NBA potenciál nem volt benne. Maradt a zene. Valószínűleg nem forgolódik esténként álmatlanul az NBA-s álmait siratva, mivel már a debütáló albumával platina státuszba ért, a lemez pedig beemelte a legígéretesebb újoncok közé a játékban. Az alapokért jórészt ő felel, a szövegek pedig széles skálán mozognak: társadalmi és szociális problémák, nőügyek, elnyomás és álmok. Cole karrierjére már az elejétől jellemző volt, hogy rendre bemutatja az érzelmes oldalát, megénekli a lelki gondjait, így a széles közönség könnyen tud vele azonosulni és a rádiók, mainstream is be tudja fogadni a stílusát. Nem csoda, hogy a Work Out című száma dupla platina lett – ám ezzel a trackkel lett később a legnagyobb „gondja”.

[vembed youtube=”6PN78PS_QsM” ]A Sideline Story tehát egy remekül megalapozott debütálás volt, olyan hátszelet kapott Jay-Z szerepében, amiről minden hip-hopba belépő csak álmodik, ki volt kövezve a sikerhez vezető útja. 2013-ban kiadta a Born Sinner című albumát, aminek még megadta a kellő hype-ot, hiszen kb. fél évvel korábban bejelentette, hogy érkezik. Már ekkor tombolt benne a versenyszellem, mert hiába akarta június 25-én kiadni az albumát, előrehozta inkább egy héttel, mert Kanye meg akkor adta ki a Yeezus albumát – eladási verseny a legnagyobbakkal. A közreműködőkből itt sem volt hiány: 50 Cent, Kendrick Lamar, TLC, Miguel. Nagy kaliberű feature-ök, saját maga által producerelt számok, Biggie/Pac/Nas utalások, eladható számok és szintlépés mind szövegben, mind alapkészítésben – ezek jellemzik az albumot. Az albumra elkészítette a Let Nas Down című számot is, amelyen leírja, hogy mennyire szar érzés volt megtudnia, hogy a példaképének tekintett legendás queensi rapper egyszerűen utálta a nagy sikerű Work Out single-jét. Nas viszont nem volt rest egy remix keretében válaszolni és elmondta, hogy csak csinálja, amit kell, nagy dolgokra hivatott – real recognize real.

[vembed youtube=”YbKzgZXjJ78″ ]Az eddig két albumán az érettség jeleit mutatta, a harmadik 2014 Forest Hills Drive-on viszont érződik, hogy ebben is egy újabb lépcsőfokra lépett, hiszen talán a legjobban elkészített albumáról van szó. A lemez bemutatja Cole utazását: születésnap, szüzesség elvesztése, kitör a senki földjének tekintett otthonából, Fayetteville-ből, berobban Hollywoodba, hogy aztán totál kiábránduljon belőle és levonja azt a következtetést, hogy a saját életednél senkié sem jobb. Ha engem kérdeznek, ez a lemez az opus magnuma, a diszkográfiájának gyöngyszeme, innentől szimplán más embernek érződik a rapper. Visszavonul a rivaldafénytől, nem enged közreműködőket az albumaira, hazatért és megbékélt. A rákövetkező két albumát egy héttel a megjelenése előtt még csak be sem jelentette, nem építette a hype-ot, tudta jól, hogy az albumainak már nincs szüksége a kreált hátszelekre.

[vembed youtube=”imgYGfH2yNM” ]A 4 Your Eyez Only-t pontosan 2 évvel a Forest Hills Drive megjelenése után hozta ki 2016-ban és egyfajta bújtatott konceptuális album, amelyen egy fiatal srác útját énekli meg Jermaine, aki drogot árult, de szerelmes lesz, így feladja ezt az életét és családot alapít, a múltja viszont utoléri és meghal – az utolsó számban pedig kiderül, hogy az egész albumot ez a srác írta a lányának mielőtt a másvilágra jutott volna. Az albumon szerepel a Neighbors című szám is, amely arról lett híres, hogy megírja: a szomszédok egyszer ráhívták kommandósokat a házára, mert annyit lógtak a haverjaival, hogy azt hitték drogot árulnak. Ezt egyébként a ház kamerái fel is vették és az albumhoz készült HBO-s dokumentumfilmben – amely a feketék elnyomásáról szól – be is mutatták.

[vembed youtube=”9nfVWiXY3WY” ]A legújabb albumát megint sikerült a semmiből ránk ejtenie, így kihasználva a meglepetés erejét, amivel bankot robbantott: sorra döntötte a Spotify rekordokat. Az album KOD címét lehet értelmezni Kids on Drugsként, King Overdosedként vagy épp Kill Our Demonsként is, viszont az egyértelmű, hogy ezen az albumán foglalkozik a legmélyebben az addikciókkal, legyen szó pénzről, drogról vagy épp szeretetről. A 1985 (Intro to The Fall Off) című zárón iskolapadba ülteti az össze egyszámos Lil’-t és Youngot és kioktatja őket, hogy az egyszámos sztárságból sajnos villámgyorsan a süllyesztőben fogják magukat találni, úgyhogy jobb, ha okosan veszik a szájukra Jermaine Cole-t.

[vembed youtube=”vUTI4bPdlgE” ]Cole zenei karrierjén nagyon szépen leolvasható, hogy mikor és milyen mértékben ért meg a rapper, hiszen eleinte még csak próbálgatta a szárnyait a saját magára olyan jól jellemző stílusban, de mostanra az egyik legfontosabb és legkomolyabb hang lett a műfajban, akinek többé nincs szüksége a hype-ra – a neve egybeforrt a minőséggel. Az utolsó albumával már utalt, hogy jön a következő projektje, a The Fall Off, illetve megismertette velünk a Kill Edward alteregóját is, akinek a szerepében szintén kiadna egy lemezt. Azt, hogy mikor, nehéz lesz megtippelni, mert – Biggie szavaival élve – váratlanul fog pottyanni, mint a madárszar.