Kövess minket

Hiphop

A parketten minden összejött neki, a zenében viszont kevésbé volt sikeres Kobe Bryant

Komolyan vette volna, ha őt is komolyan veszik.

Megosztva

Forrás:

Kobe Bryant múlt vasárnap bekövetkezett tragikus halála óta számtalan nekrológot, visszaemlékezést olvashattunk, melyekben az egykori Lakers ikon kosaras pályafutásának legfontosabb állomásait, illetve eredményeit szedték csokorba. Nem csoda, hiszen Kobe húsz, az NBA-ben eltöltött szezon során öt bajnoki címet nyert, miközben egy rakás egyéni elismeréssel gazdagodott: kétszer kapta meg például a döntő legértékesebb játékosának járó MVP trófeát (2009-ben és 2010-ben), míg egyszer (2008-ban) az alapszakasz legjobbjának is megválasztották. A pályán tehát mindent elért, ám egy, úgymond gyerekkori álma sohasem teljesült igazán: nem tudta megvetni a lábát a zeneiparban, hiába taposta ki előtte (és a többi kosaras-rapper előtt) az utat egy bizonyos Shaquille O’Neal a maga ötvenkettes lépőivel. (Igen, Shaq akkor még rappelt, sőt, még közös számot is csináltak, a dj-zés csak később jött nála.)

Kobe középiskolás korában már javában írogatott szövegeket, a Lower Merion suli falai között pedig állandó részvevője volt a szünetekben a folyosókon, vagy az ebédlőben lebonyolított, vérre menő freestyle-párbajoknak. Legtöbb idejét mégis az iskola tornatermében töltötte, hiszen már ekkor világos volt még az avatatlan szemek számára is, hogy a srác baromi tehetséges, és előbb-utóbb úgyis az NBA-ben köt majd ki. Az edzések és tanulás sem szakította el teljesen a zenéléstől, két másik sráccal CHEIZAW néven rap-csapatot alakítottak, majd nem sokkal később, szinte a semmiből leszerződtette őket a Sony. Ez azonban a rossz nyelvek szerint nem elsősorban a srácok mindent elsöprő tehetségének, hanem Kobe kosárpályán nyújtott kimagasló teljesítményének volt köszönhető, magyarán meglátták benne az üzleti potenciált, a rövidtávon is jövedelmező befektetést.

Ennek megfelelően a Sony vezetői szépen csendben parkolópályára tették az úgymond CHEIZAW „projektet”, és egyidejűleg Kobe szólókarrierjén kezdték el agyalni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy minél gyorsabban pop-sztárt faragjanak belőle – új állomáshelyén, immár Los Angelesben ehhez adott is volt minden. Csakhogy a szemtelenül fiatal, ekkor húsz éves kosaras továbbra is szövegcentrikus, mély mondadóval bíró számokat akart írni, ezért rövidesen válásra került sor közte és a label között. 2000-et írtunk, Kobe már javában NBA játékos, ám a régen várt bemutatkozó lemeze továbbra sem készült még el, hiába rögzítettek Visions címen egy szóló EP-t a világhírű kiadó ötletei utasításai alapján, az csak alig, vagy igen kis példányszámban került piacra, hiába szerepelt rajta egy Destiny’s Child, illetve Tyra Banks feat egyaránt. (Ezt a lemezt, helyesebben két tracket róla aztán remix formában újra kiadta, K.O.B.E. munkacímen.)

[vembed youtube=”MpzJgLzzX38″ ]Kobe leszűrte a megfelelő tanulságokat, majd a szerződésbontást követően megalapította saját kiadóját, a Heads High Entertainment-et, így végre valóra válhatott régi vágya; senkihez sem kellett többé alkalmazkodnia. Sajnos a label nem volt hosszúéletű, egy röpke év után kénytelenek voltak lehúzni a rolót: az ifjú kosárzseni innentől kezdve már tényleg csak a játékra összpontosított, a zene szépen lassan kikopott az életéből, de az is könnyen elképzelhető, hogy a sok csalódás miatt önszántából mondott le róla.

A pályán viszont egyre jobban alakultak a dolgai, mindössze néhány idény elég volt ahhoz, hogy beválltsa a hozzáfűzött legvadabb reményeket is, és gyakorta a liga legjobb, legmeghatározóbb emberei között emlegették. És így már nem ő, hanem róla írtak neves előadók: Lil Wayne-nek, Chief Keefnek, valamint Fabolous-nak is van például Kobe Bryant című száma.

[vembed youtube=”hCH-owsrC-A” ]

Kattints a kommentekért

Írd le a véleményed

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük