Betiltaná a magyar kormány az új extrém keresztneveket

A magyar kormány, élén Kósa Lajos fideszes képviselővel, lépéseket tervez az extrém keresztnevek anyakönyvezésének szabályozására. Az Országgyűlésben tárgyalt javaslat szerint a jövőben a kultúráért felelős miniszter tenné közzé a választható keresztnevek listáját a Magyar Közlönyben, szemben a jelenlegi gyakorlattal, ahol a Nyelvtudományi Intézet honlapján jelenik meg a lista.

Kósa Lajos szerint a névhasználat nem csupán egyéni identitás kérdése, hanem a nemzeti identitás része is. Kifogásolta, hogy az anyakönyvezés jelenleg nem közhiteles módon történik, mivel az internetről kell információt szerezni a választható nevekről. Javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter konzultálna kutatókkal az új nevek bevezetése előtt, és döntést hozna azok elfogadásáról. Továbbá indítványozta, hogy a nemzetiségi önkormányzatok kétharmados többséggel döntsenek a nemzetiségi alapon adható nevekről.

A politikus példaként említette, hogy jelenleg adható magyar női név a Kandida vagy az Orália, férfinévként pedig a Késav, az Orda, a Gida vagy a Legolasz, ami neki nem tetszik. Kifogásolta, hogy a legnépszerűbb keresztnevek jelentős része nem kötődik a magyar hagyományokhoz, és megjegyezte, hogy 220 olyan név is szerepel a jegyzékben, amelyeket senki sem visel.

Az elmúlt években egyre több szülő választott különleges vagy idegen eredetű keresztneveket gyermekeinek. A Nyelvtudományi Intézethez 2022-ben például 625 keresztnévkérelem érkezett, köztük olyan nevekkel, mint Kolbász, Felhő, Mese vagy Csoda, amelyek közül több elutasításra került. A névadási trendek változását mutatja, hogy egyre népszerűbbek a japán, héber, görög, török, perzsa és szanszkrit eredetű nevek, valamint a kettős keresztnevek, mint az Annalina vagy a Hannaléna.