Kövess minket

Események

Gerendai Károly: A Sziget lelkiismerete vagyok!

Plakátok ragasztásától a világ egyik legnépszerűbb fesztiváljáig. Soha nem ivott alkoholt, nincs ritmusérzéke, nem ért a zenéhez, de Budapestnek adott egy csodás hetet, a Sziget Fesztivált.

Megosztva

sziget gerendai cikk

Az újbudai Spin-Off Klub Gerendai Károlyt látta vendégül. A Sziget egyik atyja, főszervezője kendőzetlen őszinteséggel beszélt a kezdetekről, a bukásokról, a kulisszák mögötti titkokról. A gödöllői, elvált szülők gyermeke hamar elindult a rögös úton: 14 évesen már felkereste a gödöllői művelődési ház vezetőjét, hogy ifjúsági klubot szervezne. A szocializmus végnapjait írtuk, de a ’80-as évek második felére, alig gimnazistaként már mindenkit ismert a hazai popszakmában. „Hat évesen kiderült, hogy semmilyen ritmusérzékem nincs, de azt tudtam, hogy a zenével szeretnék foglalkozni, onnéttól egyértelmű volt, szervező leszek – kezdte vallomását. – Engem a bulizás soha nem érdekelt, életemben egy korty alkoholt nem ittam, az izgatott, hogy mások szórakozását megszervezzem.”

Kezdetek, kényszer, váratlan siker

Összeveszett a szüleivel, már 16 évesen a saját lábára állt, elköltözött otthonról. Kellett a pénz, plakátragasztásból élt, hamarosan 23 ember dolgozott a még mindig csak a tízes éveiben járó srácnak. „Jött a rendszerváltás, minden politikai pártnak mi ragasztgattuk a hirdetéseit.”

A Szigetet néhány lelkes értelmiségi találta ki. Volt köztük szociális munkás, tanár, valaki az irodát adta hozzá, a fő mag Müller Péter Sziámihoz és zenekarához kötődött. Az első évben, 1993-ban 43 ezer látogatója volt, robbanásszerű sikert hozott. „Amatőrök voltunk, a pénzügyekhez nem értettünk, csupán lelkesedtünk – teszi hozzá. – Évekig elfelejtettünk ÁFÁ-t fizetni, azt sem tudtuk, hogy létezik. Gyorsan iszonyatos tartozást halmoztunk fel, de látszott, hogy ebből az egészből valami csodás dolog lehet, hát rá lettünk kényszerítve, hogy komolyan vegyük.” Az eredmény ismert: 22 évvel az első Sziget után mára majdnem 5 milliárdos a költségvetés, a fesztivál pedig a világ egyik leghíresebb rendezvénye lett. Egy különlegesség, Budapest szívében, minden nyáron, egy héten át.

„Hatalmas a verseny. Az elmúlt tíz évben ötszörösére nőtt a fesztiválok száma, miközben a látogatók csak ötven százalékkal lettek többen. Itt kell nekünk helyt állnunk. Szerencsére lassan legendák leszünk. A célom, hogy ide a szórakozni vágyók ne elsősorban a fellépő zenekarok miatt jöjjenek, hanem azért, mert ez a Sziget, ami utánozhatatlan” – mondta el Gerendai Károly. Sokan próbálják kopírozni a mai napig is a miliőt, a programokat, a struktúrát. A fellépők is szeretik, ezt szavazatukkal is bizonyítják, minden évben szerepel az öt legkedveltebb fesztivál között.

Politika, profit, trendek

Természetesen voltak és lesznek is nehézségek. Egy polarizált országban például kikerülhetetlen a kérdés, a politika mennyire igyekszik, igyekezett érvényesíteni a maga akaratát a rendezvényen. A főszervező erre is őszinte választ adott. „Fiatalon, a nyolcvanas évek végén megismerkedtem az összes politikai párt vezetőjével. Akkoriban kezdődött a rendszerváltás, alakultak meg a mai pártok. Soha egybe sem léptem be, számomra hamar kiderült, ez nem az én világom, nem szeretem, ha központilag mondják meg, hogy mit gondoljak. A Sziget pedig egyszerűen túl nagy és túl népszerű ahhoz, hogy bármelyik politikai erő bele merjen kötni – magyarázta a helyzetet Gerendai. – Most köszöntöttük a hétmilliomodik látogatót, ez nagyon nagy szám, sok embernek van érzelmi kötődése a Szigethez, ezt a politikusok is tudják. De az is igaz, mi sem politizálunk, nem irányítjuk a vendégeket sem erre, sem arra az oldalra.”

És hogyan tovább? Szinte lehetetlen jósolni. A verseny nagy a fesztiválok piacán, nehéz előre látni, akár néhány év múlva milyen, minden elképzelést borító trend jöhet. Gerendai speciális szerepet is vállal. „Igyekszem a fesztivál lelkiismeretének lenni, aki ebben a kőkemény világban arra figyelmezteti a munkatársait, hogy figyeljünk arra, eredetileg ez az egész minek indult. Nem profithalmozásnak, hanem valami nagyszerű kikapcsolódásnak.” Annyit mindenesetre tud, hogy ha rajta múlik, még messze a vége. „A mai napig lelkesen kelek fel – fejezte be előadását Gerendai Károly. – Mondtam a feleségemnek, hogy szóljon, ha látja rajtam ennek hiányát, akkor azonnal nyugdíjba megyek”.

Kattints a kommentekért

Írd le a véleményed

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük