Hogy kapcsolj ki a folyamatos online jelenlétből?

A héten írtunk egy kutatásról, mely szerint az okostelefont használók már egy percet sem bírnak ki, hogy ne kezdjenek el mobilozni, ha épp unatkoznak. Annyira hozzászoktunk a folyamatos online jelenléthez, folyamatos információ- és ingeráradathoz, hogy ha épp nem kapjuk meg, már szorongani kezdünk.

A jelenséget leíró FOMO – Fear of Missing Out –  kifejezés 2013-ban bekerült a hivatalos angol szótárba is: jelentése félelem attól, hogy kimaradunk valamiből. A mindennapi életünkben olyan mértékben megszokottá vált, hogy már fel se tűnik, ha a buszon körülöttünk utazók mind a telefonjukba mélyednek – mert mi is ezt csináljuk. A telefon egyszerre szolgálja ki a társas szükségleteinket, valamint az inger- és információéhségünket: folyamatosan csetelünk, e-mailezünk, híreket olvasunk, és közösségi oldalakat nézegetünk, mert elhisszük, hogy ha lemaradunk, kimaradunk. A lehetőség, amit a mobilnet és a telefon a kezünkbe ad, gyorsan szokássá, majd megszokássá, és végül függőséggé válik. Azt hiszed, téged nem érint? Akkor kapcsold ki a netet a telefonodon pár napig, és figyeld meg, hogy érzed magad!

Honnan jön a FOMO?

Egy kutatás szerint azoknál valószínűbb a FOMO kialakulása, akik nem elégedettek a saját életükkel, még ha tudattalanul is, de boldogtalanok, és úgy érzik, mások sikeresebbek a munkában és a magánéletben, mint ők. Az önbizalmuk ingatag lábakon áll, folyton külső megerősítést keresnek, és ahhoz mérik magukat, hogy mások mit csinálnak. Így megszületik bennük a megfelelési kényszer, és a félelem, hogy kimaradnak valamiből, amit mások csinálnak.

A közösségi oldalak folyamatos csekkolása nem pusztán az unalomból ered: reggel, ébredés után, ebéd közben és lefekvés előtt inkább a szorongás enyhítését szolgálja. Ezek azok az alkalmak, amikor a leginkább egyedül maradunk saját magunkkal, hirtelen nem köti le semmi a figyelmünk, és ahelyett, hogy ellazulnánk, nyugtalanok leszünk, hogy épp kimaradunk valamiből. Mert mások máshol biztos épp érdekes dolgokat csinálnak – ezért csekkoljuk is gyorsan.

A szorongást tovább erősíti, hogy azt gondoljuk: ha kimaradunk, egy idő után ki is hagynak, lecserélnek, elfelejtenek minket. Ezért szeretnénk tudni mindenről, irányítani mindent, így még nyaraláson is a munkahelyi e-maileket olvassuk, mert azt akarjuk, hogy nélkülünk ne működjön semmi. Mert ha igen, akkor mi van? Akkor más is el tudja végezni a munkánkat, akkor pótolhatóak vagyunk. Ez persze nem csak a mi hibánk, hanem azé a gazdasági helyzeté, amelyben bármikor elveszítheti valaki az állását, így nem érezzük biztonságban magunkat, és a biztonság elvesztésével megnő a kontrolligényünk. Ez ugyanígy igaz a kapcsolatainkra is: minél jobban félünk a barátaink, párunk elvesztésétől, annál jobban szeretnénk a kontrollunk alatt tartani és folyamatosan kapcsolatban lenni velük.

Oké, és ez miért baj?

Azzal, hogy folyton mások és a külvilág felé fókuszáljuk a figyelmünket, elveszítjük a kapcsolatot a saját, autentikus belsőnkkel, amely az egészséges önértékelés alapját adná: hogy másokhoz mérés nélkül tudjuk magunkról, mit akarunk és mennyit érünk. Mindenkinek van belső iránytűje, az a belső erő, amire magabiztos ént építhetünk, de erről könnyű elfeledkezni, ha kívül keressük annak meghatározását, hogy hogy kellene élnünk, és mit kellene tennünk. Ha hagyjuk, hogy az online világban lájkolt „normák” határozzanak meg minket, akkor egyrészt egy elérhetetlen képet kergetünk, ami folyamatos szorongást fog okozni, mert a valóságban senki nem tud megfelelni annak a képnek, másrészt leépül az önbizalmunk, és emiatt fogjuk magunkat lecserélhetőnek érezni. Erre pedig hogy építhetünk őszinte, mély kapcsolatokat, vagy hogy találhatjuk meg az igazán nekünk való hivatást?

Honnan ismerheted fel?

Van egy egészséges aránya a közösségi média használatának, és sok esetben tényleg profitálunk belőle, ha mind a magánéleti, mind a szakmai kapcsolatunkat és profilunkat építjük online is. A probléma akkor van, ha enélkül már szorongást érzünk. Íme pár árulkodó jel, hogy a FOMO érinthet minket:

• akkor is folyton csekkoljuk a közösségi médiát és csetelünk, amikor épp baráti összejöveteleken, programokon veszünk részt
• a napunk a Facebook ellenőrzésével kezdődik és végződik
• nyaraláson is folyton Wi-Fi-t keresünk
• idegesek leszünk, ha órákig nem vagyunk netközelben
• kiakadunk, ha valaki órákig nem ír vissza
• mi azonnal válaszolunk az üzenetekre (vagy legalábbis elolvassuk őket)
• úgy érezzük, valami rossz fog történni, ha nem vagyunk online
• félünk, hogy ha nem válaszolunk az üzenetkere, életünk lehetőségét hagyjuk ki vagy mások haragudni fognak ránk

Ha ezek közül több is igaz rád, érdemes lépéseket tenned, hogy ki tudj kapcsolódni.

Hogyan kapcsolhatsz ki?

Kezdd kis adagokkal: próbáld ki, hogy reggel nem nézed meg a Facebookot rögtön ébredés után, hanem előtte mondjuk megreggelizel, elolvasol egy fejezetet egy könyvből, vagy mást csinálsz, ami jó érzéssel tölt el. Bár először valószínűleg nagyon fogsz aggódni, hogy mi van, ha már csomóan várják, hogy válaszolj és mindenféle fontos infókból kimaradtál a napra, idővel látni fogod, hogy azon a fél órán, amit a nyugodt ébredésre és önmagadra szánsz, nem múlik semmi, viszont sokkal jobban fogod érezni magad tőle. Elég, ha indulás előtt megnézed, mi a helyzet.

Állíts fel korlátokat, és szoktass hozzá másokat is, hogy nem reagálsz azonnal: bár azt gondolhatod, ez elvárás feléd, valójában csak a Te viselkedésedből ered, és ha meghatározod a saját szabályaidat, hogy például este tíz és reggel kilenc között nem foglalkozol az e-mailekkel és üzenetekkel, ezt mások is el fogják fogadni – elvégre nincs más választásuk. A legtöbb telefonon azt is be lehet állítani, hogy éjszaka blokkolja a hívásokat.

Tedd félre a mobilt, amikor társaságban vagy! Hacsak nem valamilyen vészhelyzetben kell beszélned valakivel, add meg a tiszteleted azoknak, akikkel együtt vagy, hogy rájuk figyelsz és velük kommunikálsz, nem valakivel a net túlsó végén! Nem csak azért, mert bunkóság, hanem mert elvileg azért vagy ott, hogy kapcsolódj másokhoz élőben, és velük élj át élményeket – ha ezt nem tudod megtenni, gondolkozz el rajta, miért: lehet, hogy nem a megfelelő társaságban vagy, ha nem tudod velük jól érezni magad és ellazulni, vagy azzal a kapcsolatoddal nincs rendben valami, amit nem tudsz félretenni pár óra erejéig. Törekedj arra, hogy lélekben is ott legyél, ahol fizikailag vagy, és megéld a valós történéseket!

Állítsd át a gondolkodásod: keresd a pozitívumokat a környezetben, amiért hálás lehetsz! Ez nyilván nem úgy működik, mint egy kapcsoló, hanem kell gyakorolni, ezt pedig megteheted abban az időben, amit nem a facebookozással töltesz. Néhány konkrét példa: szánj esténként öt percet arra lefekvés előtt, hogy leírod, mivel vagy elégedett, mi történt veled aznap, amire büszke vagy, ami örömet okozott. Ettől nagyon hamar elkezded majd tudatosan figyelni az ilyen eseményeket. Egy másik jó gyakorlat, ha megpróbálod elképzelni, mi lenne, ha elveszítenéd, amit szeretsz, de adottnak érzel: ez a kis negatív utazás segíthet jobban értékelni, ami körülötted van, a hála érzése pedig majdnem ugyanaz, mint a boldogság. Ezt nem érzik azok, akik csak azt keresik, mije van másoknak, ahelyett, hogy azzal foglalkoznának, őket mi teszi boldoggá.

Tanulj meg magadnak megfelelni! Az erős egyéniségek maguk állítják fel a szabályokat. Ha szeretnél ilyen lenni, akkor nincs mese, facebookozás helyett kezdj el magaddal foglalkozni: felejtsd el, hogy milyenek mások és mit csinálnak, figyelj az érzéseidre, és tapasztald meg, mi tesz boldoggá, milyen a ritmusod, milyen ruhákat szeretsz hordani, mit eszel szívesen ebédre, milyen társaságban érzed jól magad, mindent, ami egyedivé tesz téged, és kezdd el ezeket a dolgokat erősíteni! Így visszatalálhatsz önmagadhoz, és ezáltal az önbizalmad is felépíted, hiszen nem fogsz többet mások (lájkokban kifejezett) ízlésétől, cselekvéseitől vagy jóváhagyásától függeni. Bár látszólag ez nincs kapcsolatban a FOMO-val, valójában igen, hiszen ha megszabadulsz a megfelelési kényszertől és a félelemtől, hogy nem vagy elég jó, eltűnik a szorongás is, amit a közösségi médiával próbálsz enyhíteni.

További cikkek a témában:

• Tanulj meg boldogabban élni!
• 5 tipp, hogy megteremtsd az egyensúlyt a munka és a magánélet között
• Ráfüggve a pornóra és a játékokra: eltűntek a férfiak?
• Itt egy érdekes kutatás a szelfizésről