Kontinensek zenéi: Latin-Amerika

Forrás:

Mint sorozatunk első részében összegeztük, napjainkra mindenfelé megtalálni a modern, Európa és Észak-Amerika országaiban született – de közel sem csak onnan eredő –  népszerű és kiterjedt műfajokat. Ugyanakkor számtalan, magyar érdeklődőnek idegennek ható zenei műfaj is él és virul távoli helyeken, mi több kisebb-nagyobb hullámokban a helyi rádiók hangzásvilágába is beáramlik. Utazásunk következő állomása egy újabb ilyen egység, nem más mint Latin-Amerika. Másodjára vessük fülünket arra, hogy mit hallhatnak a lehet soha meg nem épülő trumpi faltól délre tévedők!

A latinos dallamok évtizedek óta rendkívül népszerűek egyes popzenékben, ami nem meglepő, hiszen mind az Egyesült Államok, mind Nyugat-Európa a kezdetektől fogva szoros kapcsolatot ápol a térséggel. Manapság a legnépszerűbb előadók sora köthető a térséghez, kezdve Carlos Santanától Jennifer Lopeztől, Christina Agueilerán, Shakirán és Ricky Martinon át, – hogy hiphophoz köthető nevek is a listára kerüljenek – Big Punig, Cypress Hillig, Kali Uchisig, Miguelig és Smokepurppig, egészen a végtelenségig. A felsorolás elejét szemlélve nyomós érv szól a latin pop mint elsőszámú és kimagaslóan legnagyobb hatású áramlat mellett. E mainstream műfaj világméretűvé tételéért az említett zenészek tehetők felelőssé, és bár már az 1950-es évektől megszólaltak a latin popdalok az amerikai rádióhullámokon, például a híres Tito Puente által, mégis az 1980-as és 1990-es évektől robbant igazán be a jellegzetes zenei világ, említésképp a korábban mindenki számára ismerősen csengő Gloria Estefan révén. Ezek után következett az egyik leghíresebb latina, Shakira, aki nagykanállal merített a pop rockból is, majd a táncos-színészből lett énekesnő, Jennifer Lopez, aki már az R&B és hiphop műfajai felé is nyitott, olyan slágereket gyártva mint az LL Cool J-vel közös All I Have. Ja, és latin pop a Despacito is…

[vembed youtube=”yeSJ2YdhG5k” ]Ezekben az előadókban közös az erősen romantikus érzékiség, valamint az 1960-as években született kubai és puerto ricói eredetű salsa, amit többek közt a pergő bongók, kongák és csörgő marakák mint ütősök, trombiták mint fúvósok, és jellegzetes basszus és akusztikus gitárok összjátéka jellemez. Emellett szintén merítenek a 20. század első felében Dominikai Köztársaság területén kialakult bachata műfajából, ami pedig a klasszikusan latin-amerikai, lassú, lágy bolerót és az afrikai zenei karakterisztikát mutató – ti. az Újvilágba tartó atlanti-óceáni rabszolga-kereskedelem végcélja 95%-ban a latin területek voltak, „csak” 5% az USA – sont keveri. Ha valaki a színtiszta, modern bachata hangzásra kíváncsi érdemes ránézni a sok százmilliós megtekintésű Aventurára, Prince Royce-ra, Romeo Santosra, akikről ordít a kontinensük zenéje.

[vembed youtube=”JNkTNAknE4I” ]Bár a tangót kevésbé zenei műfajként, mintsem világhírű táncként tartják számon, de a latin hangulat elengedhetetlen eleme, ami az Argentínában és Uruguay-ban letelepedő európai bevándorlókkal született meg, így tartalmaz német, lengyel, cseh, spanyol és szubszaharai afrikai lépés és hangzásdarabokat. Példának okáért az argentin Carlos Gardel, a „tangó királya” játékán, aki az 1910-es évektől alkotott 1935-ig.

[vembed youtube=”Gcxv7i02lXc” ]Később fontos megemlíteni az előzőhöz hasonlóan mindenekelőtt táncként élő merengue-t, ami szintén dominikai öröksége a latin kultúrának, és bár a 19. század óta létező műfaj, azt az 1980-as években kialakult világa jellemzi, amelyben Juan Luis Guerra Enrique Iglesiassal is együtt dolgozott.

A térség szintén elengedhetetlen műfajai a karibi reggae és a dancehall. Ezek többek közt a Karibi-térség 19. századra kialakuló mento és calypso zenéjéből táplálkoztak, majd 1962-vel, mely a több mint 300 éve gyarmati sorsban tengődő Jamaica függetlenedésének éve, megszületett a helyi műfajok újabb keveredéséből a ska. Ez a hangsúlyos ütemeket a második és negyedik akkordra helyező kottai sajátosságával táncra késztető, vidám hangulatú zene még az Egyesült Királyságban is meglepően nagy népszerűségre tett szert.

[vembed youtube=”dW2MmuA1nI4″ ]A skaból két nagy stílus irányzat fejlődött ki. Egyrészt a tropikus hangzással leginkább összefüggésbe hozott dancehall, mely Shabba Ranks által terjedt el az 1980-as évek folyamán és a mai napig nem vesztett fényéből, hála az olyan énekeseknek köszönhetően mint Sean Paul. És végletesen leegyszerűsítve, popos és R&B-s köntösben, de ez Drake és a barbadosi Rihanna egyik kedvenc hangzása is, a Work óta.

[vembed youtube=”HL1UzIK-flA” ]Ugyanitt, ahogy a függetlenedés által bekövetkezett gazdasági robbanás idővel lelassult, úgy csökkent a jamaicaiak életszínvonala és növekedett a bűnözés. Ez hamar tükröződött a zenében is. A ska lelassulásával megszületett egy új műfaj, a reggae. Az erős politikai tartalommal bíró irányzatot – a soha azelőtt nem látott népszerűségre szert tevő jamaicai művész – Bob Marley tette örökérvényűvé. Mire 1988-ban elhunyt, az egész világ ismerte és tisztelte őt és az általa képviselt zenét, gondolkodást. Ezek tehát Latin-Amerika zenéi, amelyek azonban manapság napnál is világosabban ötvöződtek a hiphoppal is – és nem csak a 2000-es évek Daddy Yankee-je vagy a 2016-os Drake által.

[vembed youtube=”oW7pPHgJzPM” ]Az R&B-t és hiphopot latin köntösben rémisztgető szellem, Pitbull neve senkinek nem új, azonban a legnépszerűbb zenei műfajnak nem csak ilyen megcsúfolásai születnek e vidéken 2019-ben. A spanyol nyelvű rap az egyik legerősebb hatás volt az elmúlt évek muzsikájában, ami tavaly a legtöbbet hallgatott Cardi B slágerrel, az I Like Ittel csúcsokat döntött, hiszen a dominikai-trinidadi származású szupersztár a latin trap és raggeaton legnagyobb neveivel, a kolumbiai J Baldvinnal és a puerto ricói Bad Bunnyval állt össze, de a fentiek alapján már könnyen sejthető hangzású raggeaton legnagyobbjai közé tartozik Wisin & Yandel is.

[vembed youtube=”xTlNMmZKwpA” ]A legújabb latin zenei áramlatnak a trapben Messiah volt az úttörője, aki a fentiek rendszeres dominikai közreműködője New Yorkból, akit a rapper, énekes és producer Bad Bunny sikere követett, ezáltal mára az Egyesült Államok egyik leghallgatottabb előadójává is nőve ki magát. Ha további latin trapre vágyik az ember érdemes rátekinteni a szintén sokmilliós Karol G-re, az agresszív Anuel AA-ra, vagy a lassú és szabadszájú Norielre, vagy a kemény szavakat kerülő Ozunára.

[vembed youtube=”ws00k_lIQ9U” ]Az Európai Unió lakosságához hasonlóan sok személyt számláló forró térség kultúrájának zenei válogatása hosszú-hosszú sorokon át folytatódhatna. Körvonalasan azonban ezeket nyújtja a modern latin-amerikai zene az érdeklődő füleknek, jöjjenek bárhonnan is. Számos a világ egyéb zenei trendjeiből is merítő műfaj, mely sokszínű kulturális összetételéből adódóan minden más kontinensről őriz magában értékeket, ugyanakkor mégis rendkívül jellegzetes. 2018-ban pedig kifejezetten nagyot robbant ezen térség hangzása, a hallgatási számok alapján, így valószínűleg idén is sokat találkozunk majd vele.