Kövess minket

Hiphop

Mi történt Kanye Westtel? 2. rész – Traumákból zenei mérföldkő

Amikor minden megváltozott.

Megosztva

Forrás:

2007 végén, a harmadik, Graduation nagylemezét követően nem csupán az életének első pillanatától kezdve Kanye-vel oly közeli kapcsolatot ápoló édesanyja hunyt el, de pár hónapra rá a kisebb megszakításokkal 2002 óta tartó, addigi leghosszabb és legkomolyabb kapcsolata is véget ért, hiszen menyasszonya, az amerikai modell, Alexis Phifer otthagyta a különc rappert. Szerelmi és családi élete is zátonyra futott, így bánatában a világ elől két hónapra elvonulva, Hawaii szigetén egy korábban elképzelhetetlen albumot hozott össze. 2008-at egy – kisgyerekként leginkább kedvelt – popszámokból merítő, hiphop hatásokat partra tevő albummal zárta. Az 808s & Heartbreak lemezborítójáról eltűnt az ártatlan, gyermeki mackó, és felváltotta egy rideg, minimalista dizájn. Kanye váratlan lépése nem maradt visszhang nélkül: rengetegen utálták meg e hajtűcsavar után, és sokan végleg kiírták a rapkörökből, pedig annak későbbi hangzására elementáris hatása volt.

Az 808s teljesen új hangzást és zenei eszközöket hozott: törzsi dobokkal, zongorával, hegedűvel, 808-as dobgéppel, autotune-ozott énekverzékkel, rendkívül érzelmes, gyásztól, szerelemtől és csalódástól áthatott számokkal, melyekben az elsődleges szerepet az elektronikus hangzás, valamint a melódia átható ereje kapta. Mr. West elmondása szerint a számok többsége egy-egy érzelemből kiindulva, természetes módon fejlődött 5-15 perc alatt megszülve a végeredményt. Annak ellenére, hogy tisztában volt énekhangjának hiányosságaival, Michael Jackson a Good Life-ra tett személyes dicséretére nem habozott hivatkozni:

„Onnantól kezdve úgy voltam, hogy Michael Jackson azt mondta tudok énekelni, szóval senki nem mondhat semmit”

[vembed youtube=”xSmgnf6PHmE” ]John Legend már az első albuma elején autotune-nal énekelt, csakúgy mint Ye a Jesus Walks-on vagy a Never Let Me Down-on, melyek a korai, agyonbuherált éneklemezeiről híres T-Pain inspirációját is nyújtották. Tisztában lévén ezzel, annyira nem is jelentett idegen elemet, mint elsőre hinné az ember.

„A szöveg is érzelmes, de nem a »térdeire esve könyörgő, R&B pasi« hülyeség, így is férfias zene, van benne stílus”

A Juice WRLD, Trippie Redd és Lil Uzi Vert által is kedvenc és legmeghatározóbb lemezként aposztrofált alkotást végül nem a hiphopon kívül kezelte a raptörténelem, hanem beépítette magába, 2008 után a melódiák felé mozdítva a műfajt, ahol a különös hang győzedelmeskedik a tiszta énekhang felett. Továbbá a tartalom nyíltan kezdett szólni az emocionalitásról, férfiassá vált a sötét, depressziót és szerelmi bánatot taglaló zene is: Kid Cudi, Drake, The Weeknd, Young Thug, Future és Travis Scott se lenne napjainkban elfoglalt helyén enélkül, tehát jóformán a teljes jelenkori zenei paletta merített Kanye West negyedik művéből, legyen az R&B, hiphop, SoundCloud rap vagy trap. Hezitálás nélkül kijelenthető: ez a nyers verziója mindannyiójuknak. Mérföldkövet állított annak a hiphopnak, ami manapság él és virul, mely – sok szemellenzős, új befogadására képtelen rajongó felháborodására – nem annyira a dalszöveg sorait, hanem az emberi hangot mint hangszert helyezi előtérbe.

[vembed youtube=”vZlaxHQPu_8″ ]Botrányai terén pedig csak ekkor pattant igazán nyeregbe a sokakat már így is kiborító Kanye West. Bush lerasszistázása után pár évvel, második hírhedt kirohanása a 2009-es VMA Awards díjátadóján történt, amikor is kéretlenül felrohanva a színpadra egyenesen kirántotta Taylor Swift popénekesnő kezéből a mikrofont, tisztázva, hogy gratulál neki, de ez a díj legjobb barátjának, Jay-Z-nek a feleségét, a tagadhatatlanul zseniális R&B dívát, Beyoncét illetné meg, aki „minden idők legjobb videóklipjét” készítette el. A döbbenet határtalan volt nem csak az érintett zenészek, de a teljes közönség, majd a világsajtót követők arcán is. Ezt követően lefújták a Lady Gagával szervezett közös turnéját, egy ruhalánc pedig megszakította vele a szerződést, azonban a „minden szóbeszéd, jó beszéd” formulát követve, a negatív visszhangot is népszerűsége növelésére tudta fordítani, nem leírva őt a médiapalettáról. West már ezzel az egy lépésével örökre beírta magát a botrányhősök nagylexikonjába. És ez még csak a kezdet volt. Csupán a Taylor Swifttel való rögös útként könnyedén aposztrofálható kapcsolatuk tekintetében is. Továbbá egy furcsa, két évig tartó kapcsolatba is került, a híresen könnyűvérű Amber Rose-zal, akivel miután véget ért a románc – az új lemezébe nyakig belemerült Kanye miatt –, bizarr módon „párt cseréltek”: Kanye közelebb került Kim Kardashianhoz, Amber Rose pedig annak exével kezdett járni, a pletykalapok nagy örömére. Viszont hamar egy újabb rapper mellett tette le a voksát – nem meglepően ismét csak röpke három esztendeig – Wiz Khalifa, mára gyereke apja képében.

[vembed youtube=”DBQBqk06rvo” ]2010-ben fény derült rá, hogy az 808s & Heartbreaks úgyszint első lépés volt Kanye sötét, kicsavarodott fantáziájának, hisz nem sokkal később el is kezdett dolgozni a My Beautiful Dark Twisted Fantasyn. A kritikusok által egyöntetűen forró imádatban részesített ötödik albumot mai napig csak az OutKast Stankoniája, valamint Kendrick Lamar To Pimp A Butterfly-ja és DAMN.-je előzi meg egy-egy százalékkal a legnagyobb, zeneelemzéseket összefogó honlap hiphoplistáján. Ez nevezhető karrierje legnagyobb fordulatának a rap szempontjából. Előző művét követően ismét a műfajban folytatta, de nem meglepő módon újabb progresszív hangzásbéli csavarral. A mindig újat mutatni képes „Nyugat Úr” olyan ínyencségekkel látta a zenei terülj-terülj asztalkám kostolóit mint a Power, egy megkerülhetettlen hiphopsláger, a brutalitással játszó, klipjében a rapklisét kiforgató Monster, a Gorgeus Kid Cudival történő gyönyörű párhuzama, ami azóta is folytatódik, mi több 2018-ban hasonlóan minőségi közös projektben tornyosult ki, vagy a mindig röhejes Chris Rock humoristával készített, megcsalást részletező Blame Game.  Zeneileg fontos észrevenni, hogy a versszakok és refrének a klasszikus felbontást felrúgjak a számokon belül, az albumon pedig hiába van jóval kevesebb szám, mint korábbi korongjain, mégis ugyanolyan hosszú, ezek közül a legjobb példa és a személyes kedvenc: a 9 perces Runaway, ahol ismét csak önkritikát gyakorol, és menekülésre szólítja fel párját:

„Let’s have a toast for the douchebags

Let’s have a toast for the assholes

Let’s have a toast for the scumbags

Every one of them that I know

Let’s have a toast for the jerk-offs

That’ll never take work off

Baby, I got a plan

Run away fast as you can”

Átható beleélését a zenekészítésbe jól mutatja a tény, hogy a zenestúdióban mindenkinek öltönyt kellett viselnie a „klasszikus zenei hangulat” megteremtéséért.

[vembed youtube=”L7_jYl8A73g” ]Mindeközben a Jay-Z-vel hosszú évek óta tartó testvéri viszonya is folytatódott. Bár kapcsolatuk nem épp zökkenőmentesen kezdődött, hisz Kanye mondanivalója és középosztálybeli életvitele, valamint Jay, „az utca gyermeke” és a tartalmas drogdíler zene éllovasaként megismert stílusa kétségbe vonhatta barátságukat a 2000-es megismerkedésük táján. 2011-re viszont egészen egy közös projektig dolgozták maguk, Watch The Throne néven, rajta mindkettőjük egyik legenergetikusabb Ni**as In Paris-szával és legforradalmibb No Church In The Wildjával, a korai szakaszában lévő aranyhangú Frank Oceant egyik első slágeréhez segítve. A jövőbeli, meg nem született gyermekeikhez szóló, szívszorítóan önreflektív és nosztalgikus New Day-en pedig akkor csak ironikus fricskának szánt, azóta megvalósulni látszó kijelentést is tett, utalva a Bush-sal kapcsolatos régi vitájára, azonban előre megjósolva Trumpot dicsőítő rohamait:

„And I’ll never let my son have an ego

He’ll be nice to everyone, wherever we go

I mean I might even make him be Republican

So everybody know he love white people”

Az akkortájt Obama barátjaként is aposztrofált Jay-Z mellett nem meglepő kijelentés, de visszanézve mosolyra adhat okot, hogy 2016-ban, a szélsőjobboldal felvirágzását hozó elnök mellé álló Kanyénál a „republikánusnak fogom nevelni a fiam, hogy mindenki tudja, szereti a fehéreket” sorok poénnak számítottak.

A lemez maga inkább érződött a „csilli-villi” bling erából utoljára merítő kellemes, de zeneileg ideiglenesen stagnáló páros esztendők óta virágzó rapkarrierjének dicsőítéseként, egy pálya ünnepi diadalaként, különösebb fejlődés nélkül, de bebiztosítva és egyben – ahogy a cím is sejteti – megkoronázva azt. Végső soron szerencsés, hogy az első két felvétel után beatszempontokon összekapó páros, közel projektlefújásig tartó négy napos fizikai és kreatív lökdösődése nem futtatta zátonyra a „trónhajót”.

[vembed youtube=”gG_dA32oH44″ ]Jól megfogható Kanye munkamániája abban, hogy az ezutáni évet se mulasztotta el új korong nélkül, még ha ismét csak nem szóló formában. Megszületett az általa alapított és igazgatott GOOD Music kiadójának első közös alkotása, a Cruel Summer. Maga a lemez langyos fogadtatásban részesült, egy-két erősebb számmal, nem túl egetrengető, de élvezhető tartalommal. Kiemelést érdemel mindazonáltal az a tagadhatatlan valóság, hogy Kanye újvirágzásnak indította az azóta kiadóvezér Pusha T-t és a humoráról híres trap rappert, 2 Chainz-t, ezen felül megtalálta a Detroit utcáin hozzá odafutó és freestyle-ozó kissrácot, Big Seant, továbbá a már jócskán sikerekben gazdag Kid Cudit, akikkel összeállt egy gyűjteménylapon Commonnal és John Legenddel. Kimagasló gigahit róla a sokelőadós Mercy, és a „mégtöbbelőadós” I Don’t Like, utóbbi remixszel nagy lökést adott a 17 éves Chief Keef drillkarrierjének. Érdemes szemmel tartani e tájék fejleményeit, mivel az évszak hamarosan hidegre fordul: folytatása, a Cruel Winter hónapok kérdése és érkezik.

[vembed youtube=”7Dqgr0wNyPo” ]Az objektív szemlélők és értelmetlenül gyűlölködők szemében egyaránt „végleges elborulásnak” tartott lejtő vagy emelkedő csak most indult. Kanye West 2013-ban megjelentette a Yeezus-t, hatodik szóló nagylemezét, nem visszafogva magát egomániájában, a szerény és tudatos „Old Kanyét” végleg kivégezve, egy hatalmas, erőszakos, minimalista, „jézusbeteg” fejszével. Ebben a projektben kivételesen már nem ő az úttörő, hanem csatlakozik az experimentális hiphop alapjaival és az egyszerű, sokszor röhejes szövegekkel a már pl. Death Grips által többször megismételt növekvő trendhez, a kritika és a fanok tömege így is pozitívan fogadta a lemezt. Egyik legtöbb szemfelhúzásra okot adó sor, a híres spártai 300-ra adott, rómaiakra elcsúszott utalás:

„I keep it 300, like the Romans

300 bitches, where the Trojans?”

Ez alapján könnyen megkérdőjelezhető Kanye ókori műveltsége, de külön fontos magyar szemmel megemlíteni, hogy a New Slaves-en az Omega Gyöngyhajú lány című számát is feldolgozta, mely engedélyezésének hiányában után Presser Gáborék 2,5 millió dollárra perelték a chicagói fenomént, végül peren kívüli zárt megállapodás született. Legkiemelkedőbb számok emellett a Kim Kardashianhoz írt, romantikus és polgárpukkasztó videóval párosított Bound 2, a sokezer embert felháborító I Am A God, amire a következőképp reagált:

„Van ez az újdolog: osztálygyűlölet, ami a fajgyűlölet rokona. Így tartjuk vissza az embereket: öngyűlölettel. Ha valaki azt mondja, »egy isten vagyok«, felháborodunk »kinek hiszi magát?!«… »most mondtam kinek hiszem magam: egy istennek, jobb lenne, ha azt mondanám, hogy egy nigger vagyok, jobb lenne, ha azt mondaná, hogy gengszter vagyok, vagy strici, hisz az jobban illik egy ilyen külsejű emberre, nem?«”

Tehát simán provokálásként és nárcizmusként elítélni Kanye kijelentéseit elég egyoldalú. Ezek mellett a Yeezus jelentős száma az indusztriális rockból merítő Black Skinhead.

[vembed youtube=”q604eed4ad0″ ]A „régi Kanyének” sokak számára mégis végleg leáldozott: az egyik legnagyobb hiphoprádióban, Eminem Shade 45-jában, a nagynevű Sway élő műsorában kelt ki magából a rapper, sose látott végletekig, a mémmé lett „You ain’t got the answers!” ordibálással együtt, melyben nem kevesen Kanye megdöbbentő éretlenségét vélték kirobbanni, azonban itt is egy komoly témán, a feketék társadalmi kirekesztettségén és a multinacionális cégek termékein megszállottan csüngő „új rabszolgákon” kapta fel a vizet.

[vembed youtube=”2RcAzPMhdB0″ ]Az ekkortájt megindult „Twitter-rohamaival” együtt rengetegen megtették a személyiség változásában történt észrevételt, amikre hamarosan válaszolt is Old Kanye címmel következő nagylemezén.

A sorozat 1. részéért katt ide.

Kattints a kommentekért

Írd le a véleményed

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés