Nem használtak tüzet, nyersen ették a húst az első előemberek

A Spanyolország északi részén fekvő Atapuerca-hegység egyik barlangjában 2007-ben megtalált előember maradványainak fogkövét tanulmányozva a régészek olyan mikrokövületeket találtak, amelyek az előember táplálékairól árulkodnak.

A mikrofosszíliákból nyers állati szöveteket, főzetlen keményítőszemcséket tártak fel, amelyek azt jelzik, hogy az itt élt előember füveket, egy fenyőfajta pollenmagjait, rovarokat fogyasztott, sőt egy fogpiszkáló darabjára is bukkantak – olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon közzétett tanulmányban.

Valamennyi feltárt rost nyers volt, és a maradványokon semmi jelét nem találták faszén belélegzésének, ami általában a tűz közelségének a jele.

Az ember legkorábbi tűzhasználatának ideje vitatott a szakemberek körében, egyes kutatók azzal érvelnek, hogy a rendszeres tűzhasználat mintegy 1,8 millió évvel ezelőtt elkezdődhetett, mások úgy vélik, hogy csupán 300-400 ezer éve. 

Előemberek afrikai lelőhelyein már rátaláltak az esetleges tűzhasználat legkorábbi bizonyítékaira. Az a tény, hogy a Atapuerca-hegységben lévő Sima del Elefante lelőhelyen nem találták nyomát a tűzhasználatnak, azt jelzi, hogy az Afrikából kivándorolt legrégebbi előemberek nem vitték magukkal a tűz ismeretét.

Európában a spanyolországi Cueva Negra lelőhelyen találták a legkorábbi, mintegy 800 ezer éves bizonyítékot a tűzhasználatra, valamint Izraelben egy kicsivel későbbi időpontban.

Egybevetve a bizonyítékokat a szakemberek úgy vélik, hogy Európában a tűzhasználat valamikor 800 ezer – 1,2 millió évvel ezelőtt fejlődött ki. 

„Nagy kihívás bizonyítékokat találni a hominidák életének ezen nagyon korai időszakáról. Itt most bizonyítani tudtuk, hogy ezek a korai európai emberek ismerték és használták az erdős környezet adta lehetőségeket, hogy kiegyensúlyozott étrendjük legyen 1,2 millió éve. Számos különféle ételt fogyasztottak, vegyítették a keményítőben gazdag növényeket a hússal” – mondta Karen Hardy, a Yorki Egyetem kutatója, a Barcelonai Autonóm Egyetem professzora.

„Ennek az új időintervallumnak azért van nagy jelentősége, mert segít megérteni az emberi evolúció ezen időszakát: a főtt étel több energiát biztosít, és a főzés összekapcsolható az agy méretének a gyors növekedésével, ami mintegy 800 ezer évvel ezelőtt ment végbe” – magyarázta.