Részben emberi aggyal rendelkező egereket hoztak létre amerikai kutatók

Amerikai idegtudósok jelentős áttörést értek el az agykutatásban, olyan genetikailag módosított egereket hoztak létre, amelyek agyában működő emberi sejtek fejlődnek és kapcsolódnak az állatok saját idegrendszeréhez. A kutatók szerint a módszer új lehetőséget teremthet olyan neurológiai és pszichiátriai betegségek vizsgálatára, amelyek kizárólag vagy elsősorban embereknél jelentkeznek.

A Stanford Egyetem kutatócsoportja Sergiu Pașca professzor vezetésével olyan egereket módosított genetikailag, amelyek agykérge csak minimális mértékben fejlődött ki. Ezt követően emberi bőrsejtekből laboratóriumban agyszerű szöveteket, úgynevezett organoidokat hoztak létre, majd ezeket beültették az egerek agyába. Az organoidok nem teljes értékű, miniatűr emberi agyak, egymással kapcsolatban álló, élő sejtekből álló szövetstruktúrák. A beültetés után azonban az emberi sejtek osztódni és szerveződni kezdtek, majd kapcsolatokat alakítottak ki az egerek meglévő agyi áramköreivel, sőt az idegrendszer más részeivel is.

A kutatók agyi képalkotó vizsgálatokkal azt is megfigyelték, hogy az emberi sejtek valóban kommunikálnak az egér agyának többi részével. Néhány hónap elteltével a sejtek egyre inkább az agykéregre jellemző módon kezdtek működni. A létrejött szövet ugyanakkor nem teljesen olyan, mint egy normális emberi agykéreg, annak rendezett rétegei helyett jóval rendezetlenebb struktúra alakult ki.

A kutatók körülbelül hat hónappal a beavatkozás után egyszerű viselkedési teszteket is végeztek az állatokkal. Az egerek egy kis arénában mozoghattak, miközben a tudósok megfigyelték a viselkedésüket. Pașca szerint az állatok alapvetően ugyanúgy teljesítettek, mint a normál egerek, és semmilyen olyan képességet nem tapasztaltak náluk, amely emberi jellegű „feljavulásra” utalt volna.

„Nem váltak képességeikben fejlettebbé” – hangsúlyozta az egyik kutató.

A kísérlet egyik legfontosabb célja nem is az volt, hogy emberibbé tegyék az állatokat, hanem hogy olyan modellt hozzanak létre, amely pontosabban segíthet megérteni az emberi agy működését és bizonyos betegségek kialakulását. Számos pszichiátriai és neurológiai rendellenességet ugyanis rendkívül nehéz egereken tanulmányozni, mivel ezek a betegségek természetes formában nem alakulnak ki náluk.

A kísérlet ugyanakkor komoly etikai kérdéseket is felvet. Sarah Chan, az Edinburgh-i Egyetem bioetikusa, aki nem vett részt a kutatásban, azt mondta: „Honnan tudhatjuk, milyen lehet ezeknek az egereknek az élménye?”.