Kövess minket

Hiphop

Sativus – Ez alázat nélkül nem működik

Cimbalom, nagybőgő, trombita a mikrofon mellett.

Megosztva

Forrás:

Akik otthonosan mozognak már a hazai hip-hop világában, azoknak ismerős lehet a Sativus nevet viselő formáció Sopronból. Az eredetileg 2002-ben alakult banda 4 tagot számolt, mára már több változáson is átesett, nemrég a felállásukban is egy nagyobb fordulat történt. Erről, a felfutóban lévő zenekarok mai nehézségeiről, a Sativus jövőjéről, valamint a még idén megjelenő harmadik korongjukról beszélgettünk.

Ha az elején kezdjük, hogyan született meg a Sativus?

Anno még 11 évesen magnóra rappelgettük fel a különböző számokat. Eredetileg ez az egész a Gábortól (Curta) ered. Már ekkoriban eljátszottunk a gondolattal, hogy komolyabban is elkezdhetnénk foglalkozni ezzel a dologgal, ami így visszagondolva azért is érdekes, mert akkoriban a rap nem volt túl népszerű műfaj. Az ország jelentős része még bőven a Tankcsapdára és hasonló, főleg a rock vonalon tevékenykedő zenekarokra csápolt. Régebben ritkaság volt az is, hogy egy rap zenekar élőzenekarral lép fel, de még ma sem annyira jellemző, csak pár ismertebb csapatnál.

A komolyabb áttörés évekkel később jött, 2011 környékén, amikor is megjelent az első videoklipünk “Dobj egy mosolyt” címmel. Innentől lehet mondani, hogy láthatóak voltunk az interneten a nagyközönség számára is. Előtte főként csak barátok, osztálytársak, rokonok ismertek minket. Majd 2012-ben megjelent az első “Start” című lemezünk és rajta az “Ez menjen” videoklipünk. Ez a számunk a Viva TV-n rotációban pörgött, valamint megtekintés szempontjából hosszú ideig vezette a listát a többi számunk közül. Fél évvel ezelőtt a csapat összetétele is megváltozott, sajnos az előző felállással nem volt gördülékeny a munka és a kémia sem működött megfelelően. Jelenleg 8-an vagyunk, ennyien is férnek bele egy kisbuszba, szóval ez a felállás pont ideális.

[vembed youtube=”YEwnzYrbq5U” ]Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy mai feltörekvő zenekarnak?

Talán, ami a legnagyobb fejtörést okozza ma egy kezdő vagy felfutóban lévő zenekarnak az a piac telítettsége. Gyakorlatilag már ott tartunk, hogy nekünk kell örülnünk, ha színpadot látunk. Pedig elég színes és egyedi bulikat hozunk, hiszen hiphop zenét csinálunk, de mégis olyan hangszerekkel, mint cimbalom, hegedű, nagybőgő stb.

A másik nehézség kilogisztikázni a dolgokat. Elintézni magunknak mindent, busztól kezdve a fellépésekig, a marketinges dolgokon át. Mindemellett a próbákat nehéz összehozni, hiszen mindannyian dolgozunk, vagy sulizunk a zene mellett, van olyan tagunk, aki a jelenlegi tanulmányai miatt Budapesten van, vagy több zenekarban is játszik. Ezekből a problémákból adódóan nekünk is megfordult már a fejünkben a költözés. Lehet, hogy kapcsolatépítés szempontjából érdemesebb lenne a fővárosban próbálkozni, majd az idő végül ezt eldönti.

Milyen a csapat dinamikája az új felállással?

A társaság rendkívül összetett, mivel most már 8-an vagyunk a zenekarban, ezért különösen figyelnünk kell egymásra, de a hangulat nagyon jó. Úgy érzem mindenki számíthat mindenkire. Ha nincs meg az összhang, hogy figyeltek egymásra, akkor lehettek akár a világ legjobb zenészei is, de borulni fog minden. Az előző felállásban is nagyon tehetséges emberek voltak, de valahogy nem volt meg a kémia. Most minden tag hiphop orientált, ami szintén nagy előny.

Mi az, ami még ma is adja a motivációt?

Mindenképpen kitartónak kell lenni, a zenélés nagyon sok lemondással is jár és nem is mindig magáért a sikerért csinálod. Van, hogy egyikünk 10-12 óra munka után esik be a próbaterembe, de fontos, hogy amikor az ember leül a hangszere mögé becsukja maga mögött az ajtót, kizárja a gondokat. Minden problémát ilyenkor el kell felejteni és a lehető legtöbbet kell nyújtani. Ezen kívül el kell fogadni, hogy nem jön mindig, minden össze. Nekünk is volt olyan klip, amitől vártunk valami nagyobb durranást és mégsem történt meg a csoda. Fontos még, hogy élvezd azt, amit csinálsz, ha nem szívvel és lélekkel alkotsz, akkor az egész egyfajta megszokott unalmas munkává válik. Alázat nélkül ez egész egyszerűen nem működik. Főképpen ezek az érzések adják a motivációt, illetve a saját életünk és az, hogy mindig van egy stabil közönségünk a kezdetek óta.

[vembed youtube=”v-JoHOYcS7k” ]Miként tervezitek a zenekar jövőjét?

Azért kétévente folyamatosan próbálunk valami újat hozni, még idén megjelenik a harmadik korongunk „TOP” címmel. Jó lenne, ha a rádió játszana róla pár számot, mert az underground cuccok mellett lesz populáris is bőven. Van zsebben pár már-már kész videóklip és „live session” videók is lesznek lehetőleg minél hamarabb.
Mindenképpen szeretnénk a népzenés-rap vonalon maradni, valamint erre, az életigenlő részre összpontosítani, pozitívabb számokat írni.

Bár voltak nehéz pontok, mint például az előző felállásunk felbomlása, illetve az, hogy sok tehetségkutatót megnyertünk kézzelfogható nyeremény nélkül, de olyan még nem volt, hogy elgondolkoztunk volna a végleges befejezésen.

Jelenlegi felállás:

Kőhalmy Ádám – cimbalom
Fajkusz Domonkos – nagybőgő, vokál
Kónyai Flórián – hegedű
Zeiss Tamás – trombita
Bukri Benjámin – dob
Szabó Márton – zongora, vokál
Fajkusz Levente – ének, gitár
Pájer Gábor – rap, ének

Az interjút készítette: Horváth Péter

Kattints a kommentekért

Írd le a véleményed

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.