Hiphop
Slow Village – Miezmámegin’ EP kritika
Hagyományőrzés kislemez formájában
A Slow Village Miezmámegin’ EP-je augusztus 30-án jelent meg és először az Indexes Stenken volt hallható. Itt Goulasch foglalta össze az EP-t egy igazán találó mondatban: időutazós gyilok boombap, de nem kizárólag utcai szemszögből. A borítót Jakab Péter tervezte, a logót Heat streetart-művész fújta fel a négyesnek, a lemezt pedig Dj One-AB karcai szövik be – minden trekkre volt gondja a Slow Village-dzsel már korábban is együtt dolgozó Dj-nek. Dj Slow alapjai visszatérnek a 201X-hez: a beatmaker keze munkáját dicséri, hogy a lemez hangulata zeneileg mintha egy régi szocreál dokumentumfilmbe röpítené a hallgatót.
Az Introval elindítja a főcímet, szemünk előtt látjuk a 35mm-es filmszalag szaladását. A Nitro-val olaj kerül a tűzre, Goulasch alatt az alap remekül pattog, pontosan olyan hangzással, ami minden magyar rap bulin az aktuális dj setlistjén lesz. A szóló szám, amolyan második intro-nak számít (főleg, ha megnézzük, hogy elég a szám címének első két betűjét megcserélnünk), ahol Norbi köszön be másnapos flowval és készíti fel a hallgatót a tradicionális Lassú Falu hangzásra. A Miezmámegin’ számot Tink indítja és jelzi, hogy jobb, ha az arckönyves kritikusok inkább csendben maradnak, majd Goulasch fejezi ki szeretét Kubrick iránt és tanítja meg a lefőzés folyamatát. A tracket Nash zárja, akinek többszótagos rímjei és technikája itt igazi tökélyként csillog: a mindhalálig tartó munkamorálját állítja szembe a photoshoppal túltolt fuksz ragyogással. Az alap kiváló gitártémát vesz kölcsön, amibe szépen belekúszik egy taktusnyi szaxofon is, az MC trió pedig papírra veti, hogy mi ez már megint. A Jogos volt a kislemeze előszele, amihez már klipet is kaptunk a nyár első napján. Nash versszaka a pénz körül forog, míg Goulasch a jogot állítja fókuszba és védekezik: mindent csak jogos önvédelemből csinál, copyright van a cuccukon. Tekintve, hogy a rapper copywriterként is dolgozik sikerül egy remek szójátékkal zárnia a számot. A basic boombap ütem elviszi a hátán a trekket, a basszus észrevétlenül csúszik bele a fülbe, a minta pedig mintha egy gong legmélyebbre való pitchelése lenne.
[vembed youtube=”VCdwMQlKNtI” ]A Remiz alapja hidegrázós, egy finom jazzgitár dallama van újragondolva, amire rendkívül jól illeszkednek Lassúfalva polgárainak elmélkedései. A dal hallgatása közben abszolút olyan érzése támad az embernek, hogy a Slow Village-es srácok bekopogtatnak, hoznak egy tálca sört, és csak mesélnek a fotelből: Nash például egy vasúti sínek közé terelt versszakkal jelentkezik, MÁV-os, lokomotívos hasonlatokkal és metaforákkal. A Mirefellel aztán felrúgják az asztalt, egy koszosabb ütemmel nyúlnak a felszín alá, egy zenével, ami biztos megtalálható lesz néhány graffiti művész lejátszóján. A lemez zárszavaként Tink közli (miután ő is rúg egyet a MÁV-ba – valamikor csúnyán kicseszhettek a srácokkal), hogy nem akar sehova sem menni, a Nashtől már ismert mindhalálig tartó munkamorállal ismételten jöhet a stúdió, majd az Outro finoman lecsillapítja a régies dokufilm hangulatot, lelki szemeink előtt pedig pörög a stáblista.
Ezzel megérkezünk a végállomásra – 5 napja/5 trackje voltunk már úton -, ízelítőt kaptunk a Lassú Faluból, annak esszenciájából, hogy miért növi ki magát egyre inkább, lesz az ug egyik vezető hangja. Atmoszférában a régi, flowban, rímtechnikában és szójátékban csiszoltak a késeiken az MC-k, az EP első albumuk kistesójának tekinthető. Könnyen meglehet, hogy ez egyfajta levezetése volt a „megszokott Slow Village-nek”, amit 2017-ben ismerhettünk meg és ők is (akárcsak pl. a SÉF tag, Laza Laca) ideiglenesen hátat fordítanak a boombapnek, hogy kipróbálják magukat más környezetben. Erre utal az is, hogy a tagok elmondása szerint a következő nagylemez ugyan megállíthatatlanul érkezik, ám korántsem fogja feltétlenül a régit hozni: az LP már kísérletibb, koncepciózusabb, vendégproduceresebb és közreműködősebb lesz. A core fanok már most hőböröghetnek, de lássuk be, kísérletezések nélkül nem lehet fejlődni vagy újabb szintre emelni a művészetet – viszont aki mindenáron a tradicionális Zsigri Bé fiúbandát szeretné megkapni, annak tökéletes lesz eme EP.