Valóban éltek hobbitok, de nem a modern ember mellett!

Egy kutatócsoport hosszú évekig tartó vizsgálatok eredményeként megállapította, hogy az apró emberkék 40-100 ezer évvel ezelőtt éltek, vagyis nem léteztek 18 ezer éve, amikorra már a modern ember is jócskán megjelent és elterjedt.

Egyes leletek korát tudósok korábban 18 ezer évben határozták meg, ami azt jelentette volna, hogy a hobbitok több tízezer éven át együtt éltek és vélhetően kapcsolatban is álltak a modern emberrel, amely már mintegy 50 ezer éve elérte a közeli Ausztráliát. Ezt a feltevést már eddig is furcsállották a szakértők. Az ausztráliai Wollongong egyetemének Thomas Sutikna vezette kutatócsoportja, amely a Nature magazin legújabb számában számol be eredményeiről, földrétegek téves besorolásának tulajdonítja az eredeti, most korrigált kormeghatározást.

A Homo floresiensis nevű hominida néhány példányának maradványait több méter vastag földréteg alatt találták meg 2003-ban a Liang Bua barlangban. A mindössze egy méter magas emberféle agytérfogata a csimpánzéval volt egyenlő, és összességében az Afrikát és Ázsiát egymillió évvel ezelőtt benépesítő ősemberre hasonlított.

Sutikna csoportja nyolc éven át vizsgálta a lerakódásokat termolumineszcens módszerrel, infravörös fénnyel és argon-argon kormeghatározással, három könyökcsontot pedig urán-tórium kormeghatározással. Az eredmények szerint a csontok és a hozzájuk tartozó földrétegek életkora 60 és 100 ezer év közöttire tehető. Egyes, hobbitoknak tulajdonított kőszerszámok korát 50-190 ezer évben határozták meg.

„Ebben az időben Délkelet-Ázsia egyes részein a gyenyiszovai ember vagy más korai ember élhetett, a modern ember pedig már 50 ezer éve elérte Ausztráliát” – írták tanulmányukban a kutatók, akiknek egy része már az első vizsgálatoknak is részese volt. A kutatók szerint nyitott kérdés, hogy a Homo floresiensis később is élt-e még, és találkozott-e Flores szigetén vagy másutt a modern emberrel, a gyeniszovai emberrel vagy más emberfélékkel, erre esetleges jövőbeni felfedezések segíthetnek választ adni.

A kezdeti téves kormeghatározást az okozhatta, hogy a barlangi talaj egy része erodálódott és fiatalabb földréteggel töltődött fel, amit az első ásatások alkalmával, 2001 és 2004 között még nem ismertek fel.

A barlangi leletek kormeghatározása a régészet egyik legnehezebb feladata, mert a földrétegek gyakran erősen megváltoznak több tízezer év alatt – kommentálta az eredményeket Faysal Bibi, a Berlini Természettudományi Múzeum szakértője, aki nem vett részt a kutatásban. Bár az új tanulmány megold néhány olyan kérdést, amelyet a hobbitok feltételezett kora vetett fel, az alkalmazott módszerek meglehetősen bizonytalanok, kivéve az argon-argon vizsgálatot. Ez utóbbi is azonban 55-103 ezer évben határozta meg a közvetlenül a csontok fölött fekvő földréteg korát, ami messzemenően egybevág a többi vizsgálati módszer eredményével – hangoztatta a kutató.

Az új kormeghatározás sokkal jobban beleillik az összképbe Jean-Jacques Hublin, az evoluciós antropológiával foglalkozó lipcsei Max Planck Intézet igazgatója szemében is. Hublin saját bevallása szerint „soha nem hitt” abban, hogy 18 ezer évesek lennének a leletek. „A Földön való elterjedése közben a Homo sapiens kiszorított minden egyes, útjába eső emberfélét, így a gyenyiszovai vagy a neandervölgyi embert is. Furcsa volt a feltevés, hogy a hobbit több tízezer éven át együtt létezett a modern emberrel, erre most megkaptuk a választ” – mondta Hublin.

(MTI)