Már 25 ezer éve is voltak drogosok – állítják kutatók

Az emberek jóval korábban kezdhettek tudatmódosító szereket használni, mint azt a tudósok korábban gondolták. Erre utal egy új kutatás, amely szerint egyes indonéz közösségek már akár 25 ezer évvel ezelőtt is fogyaszthattak pszichoaktív hatású bételdiót.

Az ausztrál Griffith Egyetem kutatói az indonéziai Celebesz (Sulawesi) szigetén két, korai vadászó-gyűjtögető ember maradványait vizsgálták. Az egyikük 25-16 ezer évvel ezelőtt, a másik pedig 7600-6300 évvel ezelőtt élhetett. Mindkét csontvázon különleges fogkopást figyeltek meg, a fogakon mély, lekerekített barázdák alakultak ki, amelyeket a kutatók a teljes bételdió szopogatásával hoztak összefüggésbe.

A bételdió az Areca catechu pálma magja, amely fogyasztásakor enyhe eufóriát és fokozott éberséget válthat ki. Adam Brumm professzor, a kutatás vezetője szerint ez lehet a világon valaha talált legkorábbi bizonyíték a kábító vagy tudatmódosító szerek használatára. A szakember hozzátette, hogy a bételdió nyugaton kevésbé ismert, világszerte azonban a negyedik legelterjedtebb pszichoaktív szer az alkohol, a koffein és a nikotin után.

Korábban úgy vélték, hogy a tudatmódosító szerek használata elsősorban a földművelés megjelenését követően terjedhetett el, és az egyik legkorábbi példa a mintegy 13 ezer éve készített erjesztett alkohol lehetett. Az új eredmények azonban arra utalnak, hogy a szerhasználat ennél jóval régebbi hagyományokra vezethető vissza, és akár a vadászó-gyűjtögető közösségek életének is része lehetett.

A kutatók kísérletekkel is megvizsgálták, hogy a bételdió puszta szopogatása elegendő lehetett-e a pszichoaktív hatás kiváltásához. Mesterséges nyállal áztattak egész bételdiókat, és azt találták, hogy így is megfelelő mennyiségű hatóanyag szabadulhat fel ahhoz, hogy befolyásolja az agyműködést. A hatás valószínűleg enyhébb volt, mint a ma elterjedt fogyasztási mód esetében, amikor a feldolgozott bételdiót oltott mésszel és más összetevőkkel keverik össze, majd rágják.

A bételdióból készített úgynevezett „quid” napjainkban Dél- és Délkelet-Ázsia számos részén népszerű, és a becslések szerint a világ lakosságának mintegy tizede fogyasztja. A rendszeres használat ugyanakkor komoly egészségügyi kockázatokkal járhat, többek között súlyos ínybetegséget is okozhat.